Tüdőembóliát kapott Serena Williams - Versenyezhet-e később?

szerző: Cs. K., fordító - WEBBeteg
lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos megjelent:

Serena Williams, a híres teniszcsillag életveszélyes betegséggel, tüdőembóliával és vérömlennyel került kórházba. Felmerül a kérdés, hogyan történhetett ez egy világklasszis sportolóval, és vajon teljes mértékben fel lehet-e épülni a betegségből.

Serena Williams röviddel azután, hogy megnyerte élete negyedik wimbledoni címét tavaly júliusban, egy üvegszilánkkal olyan súlyosan megsebesítette a lábfejét, hogy azt műteni kellett: 18 öltéssel varrták össze. Noha nem sokkal ezt követően már játszott, a lábsérülés azóta távol tartotta a versenyzéstől. A People magazin beszámolója szerint, Williams a múlt héten New Yorkba utazott, hogy sérülését újabb kezelésnek vesse alá, ám a Los Angelesbe történő visszaúton, vagy röviddel a repülés után tüdőembóliát kapott.

A tüdőembólia tünetei

A tüdőembólia egy gyakori tüdőbetegség, melyet az esetek csak közel egyharmadában sikerül időben diagnosztizálni. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér vagy ritkábban zsír, levegő, idegen szövet) a véráramlattal a tüdő artériába jutva, annak hirtelen elzáródását okozza. A tüdőembólia és tünetei

A sportolónőn életmentő műtétet hajtottak végre, eltávolították a tüdőembólia miatt kialakult vérömlenyt. Tüdőembólia során, vérrög blokkolja a tüdő egyik nagy artériáját. Ezek a vérrögök általában a láb mélyvénáiban alakulnak ki, amit mélyvénás trombózisnak nevezünk. Ez általában olyankor következik be, ha hosszabb ideig inaktívak vagyunk, és különösen gyakori hosszú repülőút után. A láb mélyvénájából származó vérrög, esetenként kitör az eredeti helyéről, és a tüdőbe jutva tüdőembóliát okoz.

Williams valószínűleg lábsérülése miatt, már régóta él viszonylag inaktív életet, mely önmagában is kockázati tényező, ám ehhez még hozzájött a meglehetősen hosszú repülőút is, ami lelassította a láb véráramlását, trombózist okozva. Előfordulhat, hogy a tüdőembólia olyan kismértékű, hogy a beteg észre sem veszi. A nagyobb rögök azonban blokkolják a tüdő jelentős részének véráramlást, így csökken a szervezet oxigénszintje, a beteg állapota gyorsan romlik, majd meghal. A szív, melynek a vért kellene pumpálnia az artériákon keresztül, szintén felmondhatja a szolgálatot, mivel nem bírja az elzáródás miatti túlnyomást.

Williamsnek a tüdőembólia kezelés következtében vérömlenye lett, amit ha az elég nagy, le kell ereszteni, és ha az artéria alatta még mindig szivárog, azt meg kell javítani.

Tudta?

Hosszú ideig tartó ülés esetén is szánjon időt egy kis mozgásra, sétára, lábak mozgatására. Műtétek után, pitvarfibrillációban, tumoros betegeknél gyakran megelőzésképpen bőr alatti injekcióban véralvadásgátló injekciót adnak, ezzel csökkenthető a trombus kialakulásának esélye.

Fog-e valaha újra teniszezni?

Vannak, akik tökéletesen felépülnek a betegségből, mások nem. A legtöbb betegnek azt ajánlják, hogy legalább 3-6 hónapig szedjen valamilyen véralvadásgátlót, mert a betegek egy részénél a tüdőembólia pulmonáris hypertóniához vezethet, ami azt jelzi, hogy a tüdőartéria károsodott. Ebben az esetben a tüdőartéria vérnyomása túl magas, és ez veszélyezteti a beteg egészségét. Az hogy Williams visszatérhet-e valaha a versenyszerű teniszezéshez, attól függ, hogyan reagál a szíve és tüdeje az elkövetkezendő 3-4 hónapban a betegségre, illetve később a fizikai terhelésre.

WEBBeteg logóSzerző: WEBBeteg - Cs. K., fordító
Forrás: webmd
Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

Cikkajánló

A tüdőembólia és tünetei

Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Tüdőembólia
A tüdőembólia gyakori tüdőbetegség, melyet az esetek csak közel egyharmadában sikerül időben diagnosztizálni. Hátterében leggyakrabban a mélyvénás trombózis áll. A vénás rendszerben elszabadult trombus (alvadt vér vagy ritkábban zsír, levegő, idegen szövet) a véráramlattal a tüdőartériába jutva annak hirtelen elzáródását okozza.
Fogantatás előtt
Fogantatás előtt

Életmódváltásra is szükség lehet.

Hát- és derékfájás
Hát- és derékfájás

Mire utalhat, ha reggel tapasztalja?

WEBBeteg - Dr. Fehér Gergely, neurológus
WEBBeteg - Dr. Fehér Gergely, neurológus
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Kovács Anikó, gyógyszerész
WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.