• A csontsűrűség mérése

        Szerző:
        WEBBeteg

        A vizsgálat a csontok ásványianyag-tartalmának mérését szolgálja. A csont sűrűségétől függ, hogy mennyire áll ellen a törésnek. Görög-latin szóösszetétellel oszteodenzitometriának nevezik az eljárást.

        Mikor van szükség az oszteodenzitometria elvégzésére?

        A csontsűrűség mérésére elsősorban akkor van szükség, ha felmerül a csontritkulás gyanúja, vagy követni szeretnénk a beteg állapotát, a terápia hatékonyságát. Az oszteoporózis a csont tömegének és stabilitásának csökkenésével jár.

        Hirdetések

        A következő esetekben célszerű elvégezni a vizsgálatot:

        • Jelentős oszteoporózisra jellemző panaszok miatt, például, ha a beteg csontfájdalomra, hátfájásra panaszkodik, illetve gyakran szenved csonttörést.
        • Olyan férfiaknál és nőknél, akiknél magas a csontritkulás kockázata. A csontritkulás kockázatát növeli az alkoholizmus, a dohányzás, a cukorbetegség és a hiányos táplálkozás, valamint, ha a családban már előfordult csontritkulás.
        • Nőknél változó korban (magas a csontritkulás kialakulásának az esélye)
        • Egyes osteoporosisra hajlamosító kórképek esetében, mint az említett cukorbetegség, a parathormon elválasztásának zavara, a pajzsmirigy alulműködése, vesebetegségek esetében, stb.
        • A csontritkulásban szenvedő páciensek állapotának és a terápia sikerének nyomon követésére.
        • Ha felmerül az oszteomalácia gyanúja: ez esetben a csontsűrűség az ásványi anyagok hiányos beépülése miatt csökken.
        • Adekvát trauma nélküli csonttörés esetén.

        Hogyan mérik a csont sűrűségét?

        Milyen korosztálynak ajánlott?

        50 éves kor fölött mindkét nemnél javasolt a csontritkulás rizikófaktorainak fennállásakor pl.: genetikai hajlandóság, magas vékony testalkatúak, csontritkulást okozó gyógyszerek szedésekor, 1. típusú cukorbetegségben, máj- vagy vesebetegségben szenvedőknek, pajzsmirigy-túlműködésben szenvedőknek.

        Több eljárás is létezik a csont sűrűségének meghatározására. A standard eljárás alapja, hogy a csont elnyeli a röntgensugarakat. A combcsont felső, nyaki részén, a csuklón  vagy az ágyékcsigolyákon bocsátanak át röntgensugarakat. A csont sűrűségétől függően gyengül a sugárzás erőssége kisebb-nagyobb mértékben. Ezt a csökkenést mérik. A mért eredményt nem önmagában értékelik, hanem viszonyítják az azonos nemű fiatal ember csontjának átlag ásványianyag-tartalmához.  Ez az un. T-score érték. Minél alacsonyabb a T-score, annál nagyobb a csonttörés kockázata.

        A csontsűrűséget lehet mérni ezen kívül computertomográfiával és ultrahanggal is, de ezek egyike sem számít standard eljárásnak.

        Kétspektrumú-röntgenabszorpciometria (DXA/DEXA)

        A módszer ajánlott standard eljárás a csontsűrűség mérésére. A csuklót vagy a csípőízületet és az ágyékcsigolyákat röntgenezik. Az eljárás csekély sugárterheléssel jár, és a csontsűrűség kismértékű változásait is kimutatja.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Kvantitatív computertomográfia (QCT)

        Az eljárás szintén röntgentechnológián alapszik. Segítségével a csontrétegekről készíthető felvétel. A vizsgálat részletes képet ad, de jelentősen magasabb sugárterhelésnek teszi ki a pácienst, mint a DXA.

        Kvantitatív ultrahangvizsgálat

        Azt érzékeli a műszer, hogy a sarok- és ujjcsont szövetek milyen mértékben gyengítik az ultrahanghullámokat. A vizsgálat semmiféle káros sugárterheléssel nem jár.

        Forrás: WEBBeteg
        B. M., szakfordító; 
        NetDoktor.de
        Lektorálta: Dr. Csuth Ágnes, családorvos

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Cikkajánló

        Sarcoidosis

        Dr. Lajtos Melinda

        A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg.

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Az égető lábfájdalom okai

        Lábfájdalom esetében annak jellegéből, valamint kisugárzásából adódóan lehet következteti az okokra. Orvosi szempontból fontos megkülönböztetni a szomatikus (szervi eredetű) és neuropátiás fájdalmat. Az elkülönítés azért fontos, mert a két fájdalomtípus kezelése is eltérő.

        Csontkovácsolás - Súlyos árat fizethetünk a rossz választásért

        Egy viszonylag friss felmérés (1) szerint minden második magyar ember küzd mozgásszervi betegséggel, s bár nem létezik hivatalos statisztika, mozgásterapeutaként személyes tapasztalataim azt mutatják, hogy tízből hét-nyolc páciensem rendszeresen jár csontkovácshoz, mielőtt nálam köt ki.

        A csontritkulás okai és rizikófaktorai

        Harmincöt éves korát követően szinte mindenki szervezete több csontot bont le, mint amennyit képez. A csontritkulás kockázata főleg attól függ, hogy mekkora csonttömegre tett addig szert az egyén és milyen gyorsan kezdi el a csonttömeget veszíteni.

        Ritkul, törik? Tegyen a csontritkulás ellen!

        A csontritkulás sokáig tünetmentes, ám már a korai szakaszban is szűrhető és kezelhető. Dr. Pál Mónika, reumatológus szerint a megfelelő terápiákkal és életmóddal az életminőség jelentősen javítható.

        Idiopáthiás juvenilis osteoporosis (IJO) - a gyermekkori csontritkulás

        A betegség primer osteoporosis, vagyis hátterében nem diagnosztizálható más betegség, kialakulásának oka ismeretlen.

        K2-vitamin hatása a csontritkulás kezelésében

        Csontrendszerünk épségének megőrzésében számos biológiai anyag, köztük hormonok, ásványi anyagok vesznek részt. Mindezen bonyolult rendszer működése ellenére az osteoporozis az egyik leggyakoribb oka a főként idősebb korban bekövetkező csonttöréseknek. Mit tehetünk ellene? A K2-vitaminnal megelőzhető a csontritkulás?