Folyamatos felügyelet szükséges

Az egészségügyi szolgáltatókkal szemben indított kártérítési perek egyik típusügye az olyan öngyilkossági eset, ami a beteg pszichiátrián történő nem megfelelő felügyeletével hozható összefüggésbe. Az ilyen betegeknél a bírói gyakorlat szigorú, folyamatos, állandó felügyeletet vár el.

Sajnálatosan számos eljárás indul annak nyomán, hogy egy öngyilkosságra hajlamos beteg öngyilkosságot követ el rugalmas pólya, köntös-kötő, infúziós-állvány segítségével, vagy kiugrott a kórház emeleti ablakán, netán megitta a takarítók vegyszerét.

Mint az alább ismertetett esetből is látható, az ilyen betegeknél a bírói gyakorlat szigorú, folyamatos, állandó felügyeletet vár el. A felügyeletet (ha a szakma nem szabályozza protokollban) a jog szinte szó szerint értelmezi, akkor is, ha azt egy adott szolgáltató a szakmai feltételek mellett esetleg meg sem tudja oldani.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az öngyilkosságot elkövető asszony több alkalommal állt ideggyógyászati kezelés alatt depressziós tünetek, valamint öngyilkossági kísérletek miatt, és a pszichiátriai intézetbe is azért szállították be, mert öngyilkossági szándékkal mindkét csuklóján felvágta az ereit. Az ápolási lap tanúsága szerint felvételét követően zavart tudatú volt, éjszaka nem aludt, el akarta hagyni az intézményt, majd a következő napokban is hasonlóak voltak a tünetei. Néhány nap múlva a beteg felakasztotta magát, egy betegtársa talált rá a WC-ben.

Elmulasztották a szoros felügyeletet

Jogi esetek

A WebBeteg rendszeresen dolgoz fel a bíróságok gyakorlatából az egészségügyet érintő eseteket. A konkrét pereket nevek és azonosításra alkalmas adatok nélkül ismertetjük, ám a kiválasztott esetek tipikusak, más esetekben is tanulságosak lehetnek.

A felperesek - az öngyilkos asszony férje és gyermekei - a keresetükben azt kérték, hogy a bíróság kötelezze az alperest (a pszichiátriai intézményt) vagyoni és nem vagyoni káruk megtérítésére. Állításuk szerint az ápolószemélyzet - annak ellenére, hogy ismert volt a felperes többszöri sikertelen öngyilkossági kísérlete - elmulasztotta a legnagyobb gondosság és a szakma szabályai által előírt folyamatos, szoros felügyeletet.

A beteg pszichiátriai gyógykezelésének indokoltságát bíróság is megállapította. A végzés indokolása tartalmazza, hogy a beszerzett szakvélemény szerint szándékos önártalom, szúró és vágó eszközzel schizoafektív zavar, depressziós szindróma, betegségtünet együttese állt fenn.

Megállapították azt is, hogy az asszony veszélyeztető magatartást tanúsított, saját vagy mások életére, testi épségére, egészségére jelentős veszélyt jelentett, ezért az intézeti gyógykezelés szükséges volt. Mindezen előzményeket követően az egészségügyi intézményben az alkalmazottak nem biztosították a beteg folyamatos megfigyelését, és ezzel lehetővé tették, hogy őrizet és felügyelet nélkül maradva öngyilkosságot kövessen el.

Az a körülmény is igazolja a szoros és folyamatos megfigyelés hiányát, hogy a beteget egy betegtársa találta meg a WC-ben felakasztva, azaz a történteket az alperes alkalmazottai nem vették észre.

Elvárható lett volna

A bíróság kimondta, hogy az alkalmazottaktól elvárható lett volna a beteg folyamatos megfigyelése, akkor is, ha a beteg állapotában már javulás volt észlelhető. A pszichiátriának gondoskodnia kellett volna arról, hogy a fokozottan veszélyeztetett betegek ellátása fokozott, és - ha szükséges - folyamatos, akár állandó megfigyelés mellett történjen.

Nem sikerült tisztázni, hogy az elkövetéshez használt rugalmas pólya miként került a beteghez. Amennyiben az öngyilkosság elkövetéséhez szükséges eszköz az osztályon a beteg birtokában lehet, az szintén megalapozhatja az intézmény felelősséget.

A fentiek alapján az alperesi kórház kártérítési felelősségét megállapította a bíróság és mindegyik felperesnek nem vagyoni kártérítés ítéltek a temetési és a kiskorú felperesekre tekintettel gyermek felügyeleti költségekkel együtt.

(Dr. Simon Tamás ügyvéd)