Milyen ellátásra vagyunk jogosultak?

Magyarországon jelenleg minden állampolgár számára kötelező az egészségbiztosítási rendszerben való részvétel, amely alapján a biztosított személy valamennyi, az egészségügyi törvényben szabályozott ellátásra jogosult.

Törvényhely

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, valamint a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény.

A területi ellátási kötelezettséggel rendelkező kórháznak kötelező ellátni azt a beteget, aki az adott területen lakik és beutalóval érkezik. Akinek más kórházba szól a beutalója, akkor az a kórház csak akkor láthatja el, ha ezzel a területéhez tartozó betegek ellátását nem veszélyezteti.

Ha beutaló nélkül keres fel valaki egy kórházat, akkor neki az ellátása költségének 30 százalékát, legfeljebb 100 ezer forintot kell fizetnie, sürgősségi ellátást azonban az ország összes kórházában bárki többlettérítés nélkül kaphat.

Azt, hogy kit hol látnak el a betegségével, alapesetben a háziorvos dönti el. Ő írja a beutalót, amely szükséges mind a kórházi ellátás, mind pedig a szakorvosi rendelések többségének igénybevételéhez.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A biztosított orvosi beutaló nélkül is jogosult igénybe venni szakorvosi rendelő által nyújtott bőrgyógyászati, nőgyógyászati, urológiai, pszichiátriai és addiktológiai, fül-, orr-, gégészeti, szemészeti, általános sebészeti és baleseti sebészeti, onkológiai szakellátást. Nem kell beutaló a további vizsgálatokhoz vagy kezelésekhez azoknak sem, akik első alkalommal beutalás alapján vették igénybe a bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó és onkológiai gondozó szolgáltatásait, vagy akiket kúraszerű ellátásra utaltak be.

Mikor nem fedezi a TB az ellátásunkat?

Olvasson tovább!

Fontos tudni, hogy az Egészségbiztosítási Alap terhére számos esetben nem vehetők igénybe az egészségügyi szolgáltatások. A társadalombiztosító nem fedezi például a költségeket akkor, ha az ellátás különösen veszélyes (extrém) sportolás, vagy szórakoztató-szabadidős tevékenység közben bekövetkezett baleset miatt válik szükségessé.

Szintén nem fedezhető az Egészségbiztosítási Alapból a hivatásos sportolók sportegészségügyi ellátása.

Nem igényelhető társadalombiztosítási hozzájárulás akkor sem, ha az egészségügyi szolgáltatást nem gyógyító, hanem kizárólag esztétikai vagy rekreációs, illetve kizárólag orvostudományi kutatás célból végzik.

Amennyiben a biztosított nem kötelező, vagy nem támogatott oltással szeretne magának védettséget biztosítani bizonyos betegségek ellen, annak a költsége szintén nem fedezhető az Egészségbiztosítási Alapból.

(Dr. Barcsai Tímea, jogász)