• Tudnivalók a betegszabadságról és a táppénzről

        Szerző:
        WEBBeteg

        Kinek, mikor jár betegszabadság és mikor táppénz? Hogy határozzák meg a táppénz összegét? Cikkünkben választ kaphat a kérdésekre, és további hasznos információkat tudhat meg.

        Betegszabadság

        A munkavállalót évente 15 nap betegszabadság illeti meg, abban az esetben ha betegség miatt keresőképtelen. De nem minden keresőképtelenség idejére jár betegszabadság, vagyis üzemi baleset, foglalkozási betegség, veszélyeztetett várandóság esetén nem jár (ezekben az esetekben más ellátást lehet igénybe venni). Év közben kezdődő munkaviszony esetén a betegszabadság az év hátra lévő időszakára arányosan jár. A betegszabadságot úgy kell kiadni, mint a rendes szabadságot, vagyis a munkanapokon lehet igénybe venni. A betegszabadság tartamára a távolléti díj 70%-a jár, ennek megfizetése a munkáltatót terheli.

        Hirdetések

        Táppénz

        Ellátás és egészségügyi szolgáltatás - kinek, mikor jár?


        Aki rendelkezik TAJ kártyával, még nem biztos, hogy biztosított, így nem szerezhet jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira. Tehát hiába van születésünk óta a tárcánkban a kártya, ha nem vagyunk jogosultak, mert például nem fizetik utánunk a járulékot, vagy nem jelentettük be a változásokat. Ellátás és egészségügyi szolgáltatás - kinek, mikor jár?>>

        Amennyiben a keresőképtelenség meghaladja a 15 munkanapot, vagyis a betegszabadság idejét, azt követően táppénz illeti meg a munkavállalót. A betegszabadsággal ellentétben a táppénz minden naptári napra, tehát a szabadnapra és a munkaszüneti napra is jár. 

        Főszabály szerint maximum 1 évig jár a táppénz, ha a keresőképtelenség ideje alatt is fennáll a munkaviszony és a munkavállaló rendelkezik legalább 1 éves folyamatos biztosításban töltött idővel és 1 évre visszamenőlegesen nem kapott táppénzt.

        A táppénz idejére, ha keresőképtelenség előtt folyamatosan volt legalább két évig biztosítási idő, akkor a napi átlagkereset 60%-a jár. Ha ez a legalább két éves folyamatos jogviszony nincs meg valamint kórházi ápolás idejére a napi átlagkereset 50%-ára jogosult a munkavállaló.

        Nem jár táppénz:

        • a keresőképtelenség azon idejére, amikor a biztosított átlagkeresetre jogosult, vagy teljes keresetét megkapja. Ha valaki a betegség idején is megkapja a fizetésének egy részét, akkor csak az elmaradt keresete után jár a táppénz,
        • egyebek között a fizetés nélküli szabadság idejére (és minden olyan időszakra, amikor a biztosítás szünetel), hiszen ebben az esetben sem lehet szó keresetkiesésről,
        • a betegszabadság lejártát követő szabadnapra és heti pihenőnapra, ha az azt követő munkanapon az illető már munkába tud állni,
        • a gyermekgondozási segély (GYES) folyósításának idejére, (ide nem értve a GYES mellett végzett munka alapján járó táppénzt),
        • előzetes letartóztatás, szabadságvesztés tartamára,
        • saját jogú nyugdíj folyósításának időtartamára.

        Gyermekápolási táppénz

        Mi változik 2014-ben?


        Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege. Harminchárom gyógyszer ára átlagosan hét százalékkal csökkent idén, bővül a támogatott biológiai készítmények köre. Több mint ötezer forinttal emelkedik az emelt összegű ápolási díj. Akinek nincs érvényes TAJ-kártyája, és nem Magyarországon fizeti az egészségbiztosítási járulékot, ki kell fizetnie a kezelést. Mi változik 2014-ben?>>

        A gyermekápolási táppénzhez való jogosultság feltételei alapvetően megegyeznek a táppénzével, azzal a különbséggel, hogy ilyenkor a szülő nem saját, hanem gyermeke betegsége miatt nem tudja ellátni a munkáját. A folyósítás időtartamát a gyermek kora határozza meg:

        • egy évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, ápolása címén a gyermek egyéves koráig időbeli korlátozás nélkül jár,
        • 1 és 3 év közötti gyermeknél évenként és gyermekenként 84 naptári nap,
        • a 3 és 6 év közötti gyermeknél évenként és gyermekenként 42, míg egyedülálló szülőnek 84 naptári nap,
        • 6 és 12 év közötti gyermek ápolásakor pedig évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári nap gyermekápolási táppénz folyósítható.

        A táppénz és a felmondás kapcsolata

        A munkaviszonyt a munkáltató nem szüntetheti meg felmondással az alábbi esetekben:

        • várandósság,
        • szülési szabadság,
        • gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság,
        • a nő jogszabály szerinti, emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap tartama alatt.

        Vészhelyzet, elsősegély

        Fontos szabály, hogy a táppénz ideje alatt felmondhat a munkáltató, de a felmondási idő legkorábban az alábbiakban meghatározott tartam lejártát követő napon kezdődik:

        • betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő 1 év,
        • beteg gyermek ápolása címén fennálló keresőképtelenség,
        • hozzátartozó otthoni gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság.

        A felmondás idő: 30 nap, ennek az ideje nő a munkáltatónál munkaviszonyban töltött évek után (pl: 3 év után 5 nappal, 20 év után 60 nappal).

        A táppénz szabályairól bővebben itt olvashat>>

        (WEBBeteg - Dr. Madai Nóra, cégcsoportos jogász)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Táppénzre menne? - Változások és a legfontosabb kérdések

        Idén más szabályok vonatkoznak a baleseti táppénz igénylésére, az összeg megállapítására, valamint a biztosítási időre.

        Munkahelyi balesetek: ki az áldozat, ki a felelős?

        Egy munkahelyi baleset bekövetkezése esetén nem mindig egyértelmű a válasz arra, hogy ki vagy mi tehető felelőssé a sajnálatos eseményekért. Cikkünkből kiderül, hogy mi sorolható a munkahelyi balesetek közé, mi a teendő a munkahelyen történő baleset esetén, illetve hogyan befolyásolja a beteg ellátását, ha munkavégzés közben sérül meg.

        A legfontosabb tudnivalók a táppénzről

        Az alkalmazottak többsége nem marad otthon egy-egy kisebb betegség miatt, bár hosszabb távon talán éppen ezzel járulhatnak hozzá ahhoz, hogy egy sokkal komolyabb betegség alakulhasson ki. Ha mégsem bírjuk tovább, jó tudni mit jelent a pénztárcánknak a munkából való távolmaradás.

        Rendkívüli felmondás a betegszabadság alatt

        Ha a cégem a betegszabadságom ideje alatt rendkívüli felmondással él, akkor meddig folyósítják számomra a táppénzt? A felmondás napjáig, vagy amíg keresőképtelen vagyok? – Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Határozott idejű munkaviszony és táppénz - A jogász válaszol

        "Határozott idejű munkaszerződéssel veszélyeztetett terhesként el lehet-e menni táppénzre. Amennyiben a táppénz ideje alatt lejárt munkaszerződést nem hosszabbítják meg, jogosult-e az illető a táppénzre, illetve a szülést követő juttatásokra?" - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        "Infarktus után elküldik a férjem! Tehetünk valamit?" - A jogász válaszol

        "A férjem júliusban kapott két szívinfarktust. Október közepétől dolgozott, azonban most közölték vele, hogy az új esztendőben nem számítanak már rá. Mit tehetünk?" - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.