• Az új adómentes munkáltatói juttatás csökkentheti a hálapénz szerepét

        Dr. Németh Kinga jogtanácsos
        Szerző:
        WEBBeteg

        A Teljesítmény Volumen Korlát bevezetése óta az állami egészségügyi szolgáltatók várólistákat voltak kénytelenek bevezetni. Időközben pl. egy gerinc műtétre 5 évesre nőtt a várakozási idő. Az ok nem abban keresendő, hogy nincsen elegendő kapacitás, amivel az adott beavatkozásokat elvégezzék, hanem az állam csak bizonyos mennyiséget képes finanszírozni.

        2011. júliusában közzétett Semmelweis Terv megoldásként említi a várólisták csökkentésére azt a lehetőséget, miszerint a betegek maguk finanszírozzanak bizonyos beavatkozásokat, diagnosztikai eljárásokat ez által megváltva az államilag finanszírozott ellátást. A fizető beteg megkerüli a várólistát, azonban fontos, hogy a várólistán lévő betegek jogai emiatt ne csorbuljanak.

        Hirdetések

        Az egészségbiztosítás teljes mértékű magánkézbe adása az USA példáján látjuk, hogy súlyos visszaélésekre adhat lehetőséget, a teljes mértékű állami egészségbiztosítás saját bőrünkön tapasztaljuk, hogy szintén nem megfelelő ellátáshoz vezet. Az EU-ban, illetve az OECD-országokban - átlagosan - 26 százalék a teljes egészségügyi kiadásból a magánfinanszírozási hányad, Magyarországon, a hálapénzzel együtt meghaladja a 30 százalékot. Erről Orosz Éva egyetemi tanár, az ELTE Egészség-gazdaságtani Kutatóközpont vezetője beszélt.

        Hálapénz


        A hálapénz problémája folyamatosan visszatérő téma a magyar egészségügy kapcsán. A problémáról egyelőre inkább mindenki csak beszél, de megszüntetése érdekében konkrét lépések alig történnek. A paraszolvencia rendszerének nem csak a TB járulékát rendszeresen fizető páciens a vesztese - aki több tíz, vagy netán százezer forintot is kifizet az egyébként elvárható szolgáltatásért - hanem az orvos is. Az orvosok többsége megalázónak tartja.>>

        Európában az egészségügy finanszírozását - országonként eltérően - 60 és 80 százalék között vállalja az állam. A kisebb részt kiegészítő biztosításból, illetve a beteg közvetlen hozzájárulásából teremtik elő. Például Franciaországban a lakosság 90 százalékának van kiegészítő egészségbiztosítása, a szegények ilyen biztosítását az állam fizeti. (Forrás: MTI)

        Betegségbiztosítás adó és járulékmentesen

        Egy fajta megoldást kínál az a SZJA törvénybeli rendelkezés (1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 6.3.), amely az élet- és baleset biztosítások mellett - január 1-től - a visszavásárlási értékkel nem rendelkező betegségbiztosítást is adómentessé tette. A munkáltató költségként leírhatja és az SZJA törvény alapján adómentes bevételnek számít.

        A jelenlegi gazdasági helyzetben a bérfejlesztést nem sok cég engedheti meg magának, így még inkább felértékelődnek azok a juttatások, amelyeket a munkaadók adhatnak a munkavállalóik számára. Ilyenek például a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások, valamint a béren kívüli juttatások Pl: Erzsébet utalvány, Széchenyi Pihenő kártya. Ugyanakkor ezen juttatások 1,16-szorosa után a munkáltatónak meg kell fizetnie a 16 százalékos SZJÁ-t és a 10, ill. 27 százalékos EHO-t.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A januártól bevezetett betegségbiztosítás után azonban sem a munkáltatónak, sem a munkavállalónak nem kell sem adót sem járulékokat fizetnie. A munkáltatónak érdemes ilyen biztosítást kötni, amennyiben fontosnak tartja, hogy a munkavállalói a betegségekből mielőbb felgyógyuljanak és visszatérjenek a munka világába. Melyik munkáltató nem ezt tartja szem előtt?

        Eddig is és talán ezt követően is elsősorban a multinacionális cégekre jellemző a hasonló biztosítások megkötése. Ugyanakkor a várólisták növekedése és az egészségügyi rendszerben várható öngondoskodás erősödésével egyre fontosabb szerepe lesz az olyan juttatásoknak, amely megkönnyítik a munkavállalók megfelelő egészségügyi szolgáltatáshoz jutását.

        Érdemes kis- és középvállalkozások számára is átgondolni, hogy egy ilyen juttatással erősíthetik a lojalitást és a munkáltató gondoskodó szerepvállalásának tudatosítását a munkavállalóikban.

        (Dr. Németh Kinga jogász-közgazdász)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Sürgősségi szakorvosi beutaló: mikor kérheti a háziorvos?

        Sürgős szakorvosi vizsgálatot akkor lehet kérni, ha valaki már kettő vagy ennél több hete táppénzen van, gyors kivizsgálást igényelnek a komoly panaszai. Hosszú a várakozás bizonyos szakrendelésekre, több hét, sőt, hónapok múlva kaphat csak időpontot a beteg.

        A térdprotézis- és a csípőprotézis-műtétekre kell a legtöbbet várni

        A friss adatok alapján csípőprotézis-műtétre átlagosan 342 napot kell várni, a térdprotézis esetében 406 nap az átlag. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő főigazgatója hangsúlyozta: csökkent a várható és a tényleges várakozási idő is. Jelenleg közel 28 ezer beteg szerepel a listán, akik valamilyen beavatkozást szeretnének.

        A vércukorszintmérőt félreértelmező rezidens esete is a gyakorlati képzés hiányosságait mutatja

        Egy év felfüggesztett fogházra ítéltek első fokon, nem jogerősen egy orvosi ügyelete alatt rezidensként hibázó budapesti orvost, akinek a félrekezelt betege meghalt.

        Várólisták szabályozásai

        A magyar egészségügyi ellátórendszer két altípusát különbözteti meg a várólistáknak, az intézményi várólistát és az országos várólistát. Mindkét listára egyedi azonosítóval azok a betegek kerülnek fel, akiknek a gyógyulás elősegítéséhez, vagy az életminőségük javulásához valamilyen orvosi beavatkozásra van szükségük.

        Transzplantáció és várólista

        Az egészségügyi törvény előírásai szerint azt a beteget, akinél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, és megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára.

        A beutalás rendszere

        Az új egészségbiztosítási törvény továbbra is biztosítja a szabad orvosválasztás jogát. Ez azt jelenti, hogy az Egészségbiztosítási Pénztár tagja maga választhatja meg az intézményt, ahol az ellátást elvégzik. A szabad orvosválasztás joga azonban nem korlátlan.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        A hiperhidrózis egy kellemetlen egészségügyi probléma, amire van hatékony orvosi megoldás.
        Gyakorisága a kor előrehaladtával nő, de bármely életkorban kialakulhat.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetések
      • Szavazás

        Korábbi szavazások