A vérszegénység típusai és a háttérben álló okok

Dr. Ujj Zsófia Ágnes
szerző: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus - WEBBeteg
frissítve:

Az anaemia, vagyis a vérszegénység a vörösvértestek számának és a vörösvértestek mennyiségét jelző paraméterek (pl. hemoglobin, hematokrit) szintjének csökkenését jelenti. Fontos tudni, hogy a vérszegénység nem betegség, hanem mindig egy tünet, melynek kiváltó okát a panaszok jelentkezésekor ki kell vizsgálni. Milyen típusai léteznek?

A vérszegénység téma cikkei

4/1 A vérszegénység (anaemia) tünetei
4/2 A vérszegénység típusai és okai
4/3 A vérszegénység kezelése
4/4 Vérszegénység gyermekkorban

Az anaemiák csoportosítása szerteágazó, sokszor átfedik egymást az egyes típusok. Felosztásuk alapvetően a kialakulás oka alapján történhet, de emellett a vérképben látható változások (MCV- és MCH-értékek) szerint, illetve a háttérben fellelhető hiánybetegségek alapján is elkülöníthetjük a vérszegénység egyes változatait.

Bővebben A vérszegénység jelei

A háttérben álló betegségek és állapotok szerinti felosztás

1. A vérképzés zavara miatt kialakuló anaemia

Ebben az esetben elégtelen mennyiségű vagy hibás szerkezetű vörösvértestek (vvt) képződnek, amely azt eredményezi, hogy nem elegendő a kínálat a szervezet számára.

Vérképzési zavarok, melyek vérszegénységet okozhatnak:

  • csontvelői vagy a vörösvértest-képzésben szereplő eritropoietikus őssejt defektus (csontvelői betegségek, pl. aplasztikus anaemia, mieloproliferatív betegség)
  • a vörösvértest DNS-képződésének zavara (B12-vitamin- vagy folsavhiány következtében kialakuló megaloblasztos anaemia)
  • a vörösvértest hemoglobin előállításának zavara, mely a vér oxigén transzportjáért felelős (pl. vashiány esetén elégtelen hemoglobin szintézis)
  • vörösvértest termelésben szereplő hormon, az eritropoietin (EPO) hiánya (vesebetegség, esetleg daganatos betegség esetén fordul elő)

2. Fokozott vörösvértest-lebomlásból fakadó vérszegénység

  • a vörösvértest alaki vagy összetételi hibája miatt (pl.: enzimhiány, a vörösvértest fali membránjának eltéréseit okozó, öröklődő ritka betegségek, thalassemia)
  • vörösvértesten kívüli okok (immunológiai eltérések, autoimmun anaemiák - pl. anaemia perniciosa, gyógyszermellékhatás, fertőzések, vegyszerek, fizikai vagy kémiai ártalmak, anyagcsere betegségek)

3. Vérvesztés következtében kialakuló vérszegénység

  • vérzések, akut vagy krónikus vérezgetés (pl.: baleset, műtét, daganat érbetörése, májbetegség, nyelőcsővérzés, de akár az aranyér szövődményeként is kialakulhat a vérszegénység)

4. A vörösvértestek eloszlási zavara a lépet érintő betegség miatt

Az anaemiák csoportosítása a vérkép alapján

Az anaemiákat a klinikumban az egyén vérképében kimutatható MCV (átlagos vörösvértest térfogat) és MCH (átlagos vörösvértest hemoglobin tartalma) értékei alapján osztjuk fel.

1. Hypochrom microcyter anaemia (ha a beteg MCV és MCH értékei alacsonyak)

Ide tartoznak a következők:

2. Normochrom normocyter anaemia (a vérképben látható MCV és MCH érték a normál tartományban van)

Ide sorolható:

  • vérzés okozta anaemia
  • immunfolyamat vagy más betegség okozta hemolitikus anaemia
  • vesebetegség okozta anaemia
  • aplasztikus anaemia (csontvelői betegség)

3. Hyperchrom macrocyter anaemia (emelkedett MCH- és MCV-értékek figyelhetők meg)

Ide tartozik:

  • megaloblasztos anaemia (B12-vitamin- vagy folsavhiány okán, amely lehet csökkent bevitel, elégtelen felszívódás vagy növekvő szükséglet miatt, másodlagosan májbetegség, alkoholizmus, vérzés utáni állapot is okozhatja)

Hiánybetegségek és a vérszegénység

A kiváltó okok szerinti, valamint a vérképből kimutatható eredmények alapján meghatározott csoportosítás mellett - gyakorisága miatt - a különféle hiánybetegségek okozta vérszegénységtípusokat is meg szokták különböztetni.

A hiány-anaemiák típusai:

  • Vashiány (hátterében számos ok állhat, pl. elégtelen vasbevitel, fokozott vasszükséglet, másodlagos vashiány, vastranszportzavar).
  • Vitaminhiány (leginkább a folsav, a B12-, B6- és C-vitamin hiánya okozza). Ezen belül a B12-vitamin és folsav hiányának is rengeteg kiváltó oka, alapbetegsége van).
  • Eritropoietin (EPO) hiány (oka lehet vesebetegség vagy daganat).
  • Egyéb hormon hiánya (pl. pajzsmirigyhormon, androgén hormonok).
  • Fehérje- vagy aminosavhiány.
  • Kombinált okkal rendelkező anaemiák (pl. krónikus vese- vagy májbetegség esetén, és más idült betegségeket kísérő anaemiák, melyekben összetett a vérszegénység oka).
  • Terhességgel járó vérszegénység, amely lehet a várandósság természetes velejárója és kóros állapot is.

Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológusForrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus

Cikkajánló

Krónikus fejfájás
Krónikus fejfájás

Tippek krónikus fejfájásban szenvedőknek.

Hátfájás
Hátfájás

Mit érdemes tudni a hátfájásról?

WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Ujj Zsófia Ágnes, belgyógyász, hematológus
WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus
WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos
WEBBeteg - Dr. Lajtos Melinda, tüdőgyógyász
Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.