• Tények és tévhitek a vérszegénységről

        Szerző:
        WEBBeteg

        A vérszegénység sokak számára egyet jelent bizonyos sztereotípiákkal: ha valaki sápadt, vagy a vérvétel alacsony vasat mutat, akkor az illető biztosan vérszegény, illetve ha sok spenótot eszünk, akkor biztosan búcsút inthetünk ennek a betegségnek.

        Pedig a sztereotípiák sokszor nem igazak, és téves otthoni diagnózishoz vezethetnek, amivel sokat árthatunk magunknak – tudhatjuk meg dr. Szélessy Zsuzsannától, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.

        Tévhit: a sápadtság nem jelent feltétlenül vérszegénységet

        Sápadtság előfordulhat fáradság, fájdalom, kiszáradás, ijedtség, vérnyomás csökkenése, hidegrázás, hányinger, hányás esetén, de lehet alapból is fehérebb a bőrszínünk.

        Normál körülmények között napi 20-25 mg vasra van szüksége a szervezetnek a vérképzéshez.

        Hirdetések

        Tévhit: a spenót az egyik legjobb vasforrás

        A legjobb vasforrás a vér, máj, hús. Ezekben az ételekben, olyan formában van jelen a vas, hogy nagyon könnyen fel tud szívódni a bélrendszerünkből. A növényi eredetű vasat csak kisebb mennyiségben és bonyolultabb körülmények között tudja felvenni a szervezet.

        Ezek után elmondhatjuk, hogy nem a spenót a legjobban hasznosítható vasforrás az ember számára, bár kétségtelen, hogy magas a vastartalma. Tudni kell továbbá azt is, hogy a vas felszívódását bizonyos ételek elősegítik, például a magas C-vitamin tartalmú gyümölcsök és a cukor.

        Mik gátolják és mik segítik elő a vas felszívódását?

        A vérszegénység (anaemia): Milyen tünetek esetén gondoljon rá?


        A vérszegénység általában lassan, lappangva alakul ki, és nem okoz nagyon súlyos tüneteket, viszont vannak megbízható jelek, melyek alapján felmerülhet a betegség gyanúja. A vérszegénység (anaemia): Milyen tünetek esetén gondoljon rá?>>

        A vas felszívódását gátolják a teák, a gyomorsavat lekötő gyógyszerek, a fertőző betegségek, lázas állapotok, gyulladással járó kórképek és rosszindulatú daganatos elváltozások. A vörösvérsejtképzéshez a vason kívül szükséges még mangán, kobalt, réz továbbá vitaminok (folsav, B12) de lényeges az is, hogy különböző enzimek, hormonok megfelelő mennyiségben legyenek jelen a szervezetünkbe – fejti ki dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosától.

        Mikor kell több vas a szervezetnek?

        • terheseknek, szoptató anyáknak, reproduktív korban lévő nőknek, 
        • koraszülötteknek, csecsemőknek, növekedésben lévő gyermekeknek, serdülőknek
        • véradóknak, versenysportolóknak, a betegségből lábadozóknak.

        Vashiányos vagyok, ha a vérvétel azt mutatja?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Tévedés azt hinni, hogy a vérből történő vas meghatározása igazolja a vashiányos vérszegénységet. A laboratóriumi lelet csupán a vérben kimutatható aktuális vas mennyiségét mutatja. Ha valaki a vérvétel előtti napon este resztelt májat, vagy finom hurkát evett, biztosan magas lesz a vasa, és az nem jelenti azt, hogy nincs vashiányos vérszegénysége, csak azt igazolja, hogy az elfogyasztott ételből a vas jól felszívódik. Természetesen az ellenkezője is igaz, ha alacsony a vasa az adott vérvételi napon, nem jelenti azt, hogy vashiánya van, csak azt, hogy aktuálisan nincs annyi kimutatható vas a laborvizsgálattal, mert nem fogyasztott magas, jól felszívódó vastartalmú ételt. Lázas, fertőző betegségben a vasfelszívódást az immunrendszerünk stoppolja, ezért teljesen fölösleges ilyenkor laboratóriumi vizsgálatként vasat kérni, mert úgy is alacsonyabb lesz.

        Földön mintegy 2 milliárd ember él vashiányos vérszegénységgel, ez a leggyakoribb vérszegénység: a szülőkorban lévő nők 8,5 - 13,4 %, terhesség végén lévő nők 13 - 22 %, a férfiak 1-2 % - de a vérszegénység csupán egy tünet. A háttérben normál élettani helyzetek fokozott vasszükséglete, helytelen diéta, illetve sok betegség is állhat. A kivizsgálást és a kezelés irányítását mindenképpen bízzuk orvosunkra!

        (healzz.com; Forrás: Trombózisközpont)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Diabétesz, inkontinencia

        B. M., szakfordító

        Összefüggés van a hólyag működészavara és a cukorbetegség között.

        A vaspótlás lépcsőfokai

        Mire a vashiány diagnosztizálásra kerül, gyakran hosszú idő telik el, mivel a tüneteket a beteg legtöbbször másnak tudja be. Pedig, ha nem kezelik még idejében, úgy a hiány egyre fokozottá válik, mely komolyabb kezelést igényel. Hogy melyek a vaspótlás lépcsőfokai, azt dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője válaszolta meg.

        A vas szerepe szervezetünkben - Mely ételeink tartalmazzák?

        A vas emberi (és más állati) szervezetben betöltött élettani hatása felbecsülhetetlen értékű. Mely táplálékaink tartalmazzák legnagyobb mennyiségben ezt a mikroelemet?

        A vérszegénység kezelése

        Az anaemia nem önálló betegség, hanem tünet, amelynek tisztázni kell a hátterét, majd a kezelés végső céljaként a vérszegénységet előidéző okot kell megszüntetni.

        A vashiányos vérszegénység étrendi kezelése

        A vashiány nagyon gyakori betegség, a világ lakosságának mintegy fele szenved különböző mértékű vérszegénységben, azon belül is 80 százalékuk nő. A kezdeti tünetek nem minden esetben észlelhetőek, például kiürülnek a vasraktárak, csökken a vastartalmú enzimek működése.

        Vashiányos vérszegénység - A nőknél és a vegetáriánusoknál a leggyakoribb

        A nőknél a terhesség, a szoptatás, a menstruáció miatt is kialakulhat vashiányos vérszegénység, ami még a vegetáriánusok körében a leggyakoribb - mondta Várkonyi Judit, a Semmelweis Egyetem 3. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense.

        A vashiány hátterében - Lisztérzékenység, gyulladás, daganat

        A vashiányos vérszegénység a leggyakoribb betegség a világon. A növekedéssel járó magasabb vasszükséglet miatt sokszor alakul ki gyermekeknél, a felnőttek között pedig a menstruáló vagy szülő nők között fordul elő gyakran - ismertette Dr. Várkonyi Judit. A Semmelweis Egyetem III. Sz. Belgyógyászati Klinikájának egyetemi docense.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.