• Puffadás: betegség vagy kellemetlenség?

        WEBBeteg - Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus
        Szerző:
        WEBBeteg

        A has telítettsége, puffadása természetes állapot egy tartalmas étkezés után. Hosszan tartó, akár étkezéstől függetlenül is jelentkező panaszok esetén az első kérdés természetesen az, hogy áll-e a háttérben valamilyen szervi betegség. Többek között ide tartoznak a lisztérzékenység és az ételallergiák esetei is. Ezek a szervezet egészét érintő kórképek, kezelésük szigorú diéta tartásából áll.

        Ha a szervi betegség fennállása a háziorvos vagy gasztroenterológus által végzett vizsgálatokkal kizárható, puffadásos tünetcsoportról beszélünk. Bár ártalmatlan panaszról van szó, a betegek életét meg tudja keseríteni, előfordul, hogy a mindennapi életvitelt is befolyásolja. Jelentőségét az is mutatja, hogy becslések szerint minden ötödik embert érinti! Érdemes tehát áttekintenünk, mit tehetünk ellene.

        A puffadásos panaszok kialakulása alapvetően a belek fokozott gázosodásának és beidegzési (motilitási) zavarának következménye.

        Hirdetések

        I. Ha a fokozott gázosodás áll a puffadás hátterében

        A nem teljesen megemésztett tápanyagokat a bélbaktériumok bontják tovább, és alapvetően ennek a folyamatnak a terméke a bélgáz.  Ez történhet

        • a vastagbélben, ha a vékonybélben nem emésztődik meg teljesen a tartalom. Ilyenkor beszélünk ételintoleranciáról.
        • a vékonybélben, ha annak szegényes baktériumflórája megszaporodik. Ez a vékonybél-diszbakteriózis vagy más néven a kontaminált vékonybél-szindróma. 

        1. Ételintoleranciák

        Az ételintolerancia a tápanyagok elégtelen lebontását, az adalékanyagokra, tartósítószerekre fellépő érzékenységet jelenti. A vastagbélbe jutó, nem lebontott tápanyagokon a bélbaktériumok dolgoznak tovább, ennek következtében puffadásos panaszok, bizonytalan hasi fájdalmak, esetleg hasmenés jelentkezhet. 

        Fontos, hogy az ételintolerancia nem tévesztendő össze az ételallergiával, ami súlyos, az egész szervezetet érintő gyulladásos reakció! A lisztérzékenység (gluténérzékenység, cöliákia) sem igazán ételintolerancia, hanem a gabonafélékben lévő, glutén nevű fehérje által kiváltott autoimmun jellegű gyulladásos folyamat. Mindkét kórkép esetében szigorú allergén-, illetve gluténmentes diétára van szükség.

        Ha megpróbáljuk összeszámolni, hányféle anyag jut a szervezetünkbe akár egyetlen étkezés egyetlen fogása során, beláthatjuk, hogy lehetetlen minden lehetséges okot kiszűrni. Ez nem is baj, hiszen az ételintolerancia ugyan nagyon kellemetlen tüneteket okozhat, de soha nem jár a szervezet egészét veszélyeztető következményekkel.

        Sokkal célravezetőbb a táplálkozási napló vezetése, amiben nem csak azt rögzítjük, hogy milyen étel (pl. 1 pohár kefir) fogyasztása után voltak panaszaink, hanem megjegyezzük azt is, milyen gyártmányú volt a „gyanúsított”. Nagyon gyakran sikerül így nyomára akadni a panaszok kiváltójának anélkül, hogy bármiféle orvosi vizsgálatra kerülne sor. A kezelés egyszerű, azt a készítményt kihagyjuk az étrendből, ami gondot okoz. Az előbbi példánál maradva, ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy soha többet ne fogyasszunk kefirt, lehet, hogy csak egy bizonyos készítmény adalékanyagai okoznak panaszt.

        Olvasson tovább Ételallergia vagy ételintolerancia?

        Mit tegyünk, ha ez nem elegendő?

        A leggyakoribb és könnyen vizsgálható ok: a laktózintolerancia. A tejben lévő tejcukor bontását végző laktáz nevű emésztőenzim gyengesége vagy teljes elégtelensége okozza. Ennek diagnózisa történhet speciális vizsgálattal (laktózterheléses teszt), vagy úgynevezett eliminációs diétával (amikor az étrendből 2 hétre teljesen kiiktatjuk a tejet és tejtermékeket). Ha a panaszok elmúlnak, laktózintolerancia áll fenn. Ezután lehet óvatosan savanyított tejtermékekkel (joghurt, túró stb.), minden alkalommal csak egy fajta újdonsággal próbálkozni.

        Sokan vannak, akiknek csak a nyers tejtől, tejszíntől, lágy sajtoktól vannak panaszaik. Jellemző még, hogy az életkor előrehaladtával a laktáz enzim aktivitása csökken, „kifárad”, ezért a tünetek erősödhetnek. Ugyanakkor általában szükségtelen a teljes laktózmentességre törekedni, tehát a gyógyszerek adalékanyagaként előforduló milligrammnyi laktóz valószínűleg nem fog gondot okozni! Diétatartási nehézségek esetén az étkezések előtt bevett enzimpótlók segíthetnek.

        Sajnos, itt vége is az étel-intolerancia gyanúja esetén végezhető megbízható vizsgálatoknak. A széles körben alkalmazott IgG típusú ellenanyagok kimutatására szolgáló tesztek félrevezetőek lehetnek, mert egy bizonyos anyagra adott pozitív válasz csak annyit jelent, hogy az immunrendszer „felismeri” azt. Ráadásul, az eredmény alapján az étrendből esetleg teljesen kiiktatott összetevő bontásáért felelős enzim(ek) működésének további lassulása is várható.

        Ha nem jár eredménnyel az ételnapló használata, és nem igazolódik laktózintolerancia, segítségünkre lehet az utóbbi években egyre elterjedtebb körben és eredményesen használt, úgynevezett FODMAP étrend (Fermentálható Oligo-, Di-, Monoszacahridok és Polyolok).

        Ez tulajdonképpen egy tapasztalati diétás program, melyben az étrend a leggyakoribb, bélben rosszul emésztődő és így puffadásos panaszokat, esetleg hasmenést okozó alkotóelemekben szegény (ezek szénhidrátféleségek, illetve cukoralkoholok.) Maximum 6 hétig érdemes az alacsony FODMAP tartalmú étrendet tartani, majd fokozatosan egy-egy magas FODMAP élelmiszerrel kiegészítve felmérni, hogy mi az, ami panaszt okoz, és mi az, ami nem.

        Olvasson tovább! Milyen betegségek esetén segít a low FODMAP diéta?

        Az egyik ilyen étel lista a sok közül:

        Magas FODMAP tartalmú ételek:

        • Zöldségek: spárga, articsóka, cékla, káposzta, karfiol, fokhagyma, póréhagyma, gomba, okra, hagyma, kukorica.
        • Gyümölcsök: alma, sárgabarack, avokádó, feketeszeder, cseresznye, szilva, nektarin, őszibarack, körte, datolyaszilva, mangó, görögdinnye, aszalt gyümölcsök és gyümölcslevek.
        • Tejtermékek: tej (tehén, kecske, juh), tejföl, kemény sajt, krémsajtok, joghurt, főzőtejszín, tejpor.
        • Gabonák: búza (beleértve a búzalisztet is), rozs, árpa.
        • Hüvelyesek: bab, lencse, csicseriborsó, sárgaborsó, szójabab.
        • Magvak: mandula, kesudió, pisztácia, törökmogyoró.
        • Édesítőszerek: méz, xilit, agave, szorbitol, kukoricaszirup.

        Alacsony FODMAP tartalmú ételek:

        • Zöldségek: padlizsán, alfalfa, babcsíra, zöldbab, kínai kel, brokkoli, kelbimbó, zellergyökér, chicory levél, cukkini, uborka, endívia levél, édeskömény, gyömbér, póréhagyma levél, salátalevelek, sárgarépa, fehérrépa, burgonya, retek, sütőtök, spenót, paradicsom, karalábé, vízigesztenye, norilevél, avokádó (napi fél db engedélyezett).
        • Gyümölcsök: banán, kékáfonya, sárgadinnye, mandarin, szőlő, kivi, citromlé, narancs, grapefruit (max. fél db), passiógyümölcs, ananász, málna, rebarbara, eper, szárított banán, kókusztej, kókuszreszelék.
        • Tejtermékek: laktózmentes tejtermékek, érett sajtok (feta, ementáli stb.).
        • Gabona: köles, quinoa, amaránt, gluténmentes kenyerek és reggeliző pelyhek, kukoricapehely, quinoapehely, zabpehely (max. napi fél adag), puffasztott rizs, gluténmentes tészta, kukoricadara, rizs.
        • Magvak: makadámia, amerikai mogyoró, mogyoróvaj, dió, fenyőmag, chiamag, tökmag, szezámmag, napraforgómag (max. 2 evőkanál/nap)
        • Édesítőszerek: rizsszirup, stevia, eritrit

        A FODMAP étrend egyik nagy előnye, hogy segítségével azonosíthatók azok a panaszok, amik a lisztes ételek fogyasztásakor jelentkeznek olyan betegekben, akiknek bizonyítottan nincs lisztérzékenységük. Ennek oka a fruktán, ami egy oligoszacharid molekula, amely nem csak a búzában, de a hagymafélékben, fejes káposztában, árpában is nagy mennyiségben található. A fruktánintolerancia esetében ezért a szigorú gluténmentes étrend tartása felesleges, elegendő a kenyér- és tésztafélék (és a többi fruktánban gazdag élelmiszer) fogyasztásának csökkentése.

        2. Kontaminált vékonybél-szindróma

        A vékonybélben a normálisnál nagyobb számú baktérium telepszik meg és a béltartalom bontásával gázképződést, puffadásos panaszokat okoz. Ez gyomorsav-hiány (hosszas gyomorsavgátló kezelés), bél motilitási zavarok (irritábilis bél szindróma, cukorbetegség) és antibiotikus kezelés következménye lehet. Kimutatására a laktulózteheléses kilégzési teszt alkalmas. A tesztoldat megivása után a kilélegzett levegő hidrogénkonventrációjának növekedése jelzi, mikor találkozik a tesztoldat a bélbaktériumokkal. Ha ez 120 percnél hamarabb következik be, annak a jele, hogy még a vékonybélben megkezdődött a laktulóz bakteriális bontása, tehát kontaminált vékonybél-szindróma áll fenn.

        Kezelése elsősorban a károsodott bélbaktérium-flóra megerősítését jelenti (probiotikumokkal, diétás kezeléssel). Szóba jön még az antibiotikus kezelés is, bár ennek alkalmazása meggondolandó, tekintettel arra, hogy az antbiotikumok a vastagbélflórát károsíthatják, nem beszélve az egész szervezetet érintő hatásokról. 

        II. Amikor motilitási zavarok okozzák a haspuffadást

        A bélmozgások beidegzése egy összetett folyamat, a központ idegrendszer és a belek közti együttműködés eredménye. Ennél fogva a motilitási zavarok hátterében számtalan ok állhat:

        • Leggyakoribb közülük az irritábilis bél szindróma (IBS). Ezeknél a betegeknél, bár puffadásról panaszkodnak, csak a haskörfogat nő meg, a belek gáztartalma nem nagyobb, mint az egészséges embereknél. Megváltozhat a bélmozgások gyorsasága, jellege éppúgy, mint a zsigeri érzések.
        • A mozgásszegény, ülő életmód, is elősegíti a puffadásos panaszok kialakulását.
        • Bizonyos betegségek, illetve gyógyszerek mellékhatása is az okok közé sorolható. Lassul a bélműködés pl. cukorbetegeknél, pajzsmirigy-alulműködés esetén, idősebb korban, illetve antidepresszánsok, kemoterápiás szerek mellékhatásaként.

        A motilitási zavarok kezelése minden esetben személyre szabott, az életmódváltás, diétás kezelés mellett akár az pszichoterápiának is szerepe lehet az IBS súlyosabb eseteiben.

        Töltse ki! Nagy IBS-teszt

        Dr. Pászthory ErzsébetForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Pászthory Erzsébet, gasztroenterológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Túlzott izzadás

        Dr. Bodnár Edina

        Mi okozza a hiperhidrózist, és mik lehetnek a következményei? Mit tehetünk?

        Verejtékmirigy-gyulladás

        Cs. K., fordító

        A betegséggel járó stressz kezelhető, és van rá mód, hogy jobban érezze magát!

        Mit tehet, ha puffad vagy görcsöl?

        Pohárban vagy medencében, alkalmanként vagy rendszeresen - a haspuffadás leküzdése során, hasznos segítőtársak lehetnek a gyógyvizek.

        Miért puffad a hasam? - Az orvos válaszol

        Állandóan fel van puffadva a hasam alja, hiába szedek gyógyszert is, semmi változás. Mit tehetnék, hogy megszűnjenek a panaszok? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Hogyan okozhat a stresszes életmód haspuffadást?

        A feszültséggel teli mindennapok könnyen és igen hamar okozhatnak kellemetlen mellékhatásokat. A kimerültség, türelmetlenség, a rossz hangulat és az alvásproblémák mellett számos egyéb negatív testi és lelki velejárója lehet a rohanó életmódnak. Tudta, hogy a gyakori puffadásos tüneteket is sok esetben a stressz válthatja ki?

        Miért puffadok és gyötörnek szélgörcsök? - Az orvos válaszol

        Étkezés után fokozott bélmozgás, puffadás, szélgörcsök gyötörnek. Mi okozhatja a panaszaimat? - Válogatás a WEBBeteg Orvos válaszol rovatának kérdéseiből.

        Minden édesanya félelme: a csecsemőkori kólika

        Ugyan a terhesség 20. hetére szerkezetileg teljesen kialakul a magzat emésztőrendszere, a születéskor még nincs teljesen érett állapotban, így gyakrabban fordulhatnak elő hasfájással és puffadással járó állapotok, mint például az ún. három hónapos kólika. (x)

        A haspuffadás gyógyszeres kezelése

        A haspuffadás egy gyakran előforduló emésztőrendszeri állapot, amelyet okozhatnak bizonyos betegségek, a helytelen életmód vagy egyszerűen csak a nem megfelelő módú vagy összetételű táplálkozás. Tünetei könnyen felismerhetőek. Ezek általában a teltségérzet, felfúvódás, hasfájás, feszülő érzés a hasban, böfögés. Mindezen tüneteket a felgyülemlő és nehezen távozó bélgázok okozzák. Milyen típusú gyógyszerekkel enyhíthető a haspuffadás?

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA