"Megjósolták" a világjárványt

szerző: Nyerges Szilvia, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

Már jóval az ezredforduló előtt megjósolták egy esetleges világjárvány kialakulásának lehetőségét. A WHO szinte havonta figyelmeztette az embereket egy világméretű járvány veszélyének lehetőségéről.

A történelem során számos, embereket tizedelő járvány ütötte fel a fejét. A pestis, himlő és egyéb rettegett betegségek a védőoltások bevezetésével immáron az enyészet ködébe vesztek, azonban csak a múlt század második felében három világméretű járvány szedte áldozatait.

1918-1920 között a spanyolnátha (amihez egyesek a H1N1 vírusát hasonlítják manapság) körülbelül 40 millió áldozatot szedett.

Ezt követte rá csaknem 40 évvel, 1957-ben az ázsiai nátha, aminek világszerte 700 ezer áldozata volt, majd 1968-ban a hongkongi vírus, ami szintén elérte a milliós nagyságrendű emberveszteséget.

A spanyolnátha titkai

Máig fennmaradt az a vírusdinasztia, mely az 1918-as spanyolnátha-világjárványt okozó influenzavírustól származik - közölték amerikai virológusok a New England Journal of Medicine című szaklapban. A tanulmány szerzői szerint a spanyolnátha H1N1 vírustörzse nem csak emberek tízmillióinak életét követelte 1918-ban, de átkerült sertésekre is a pandémia idején, és máig fejlődik. A spanyolnátha titkai

Húsz-harminc évente jön egy "új" vírus

Kutatók szerint húsz-harminc évente felüti a fejét egy olyan vírus, ami emberek százezreinek életét követeli. 2004-ben Klaus Stohr, a WHO járványügyi szakembere nyilatkozta azt, hogy hamarosan várható pandémia (világjárvány), és óvatos becslések alapján is 5-6 millió ember életét követeli majd.

Azt is „megjósolta”, hogy a vírus veszélyessége a szövődményekben rejlik majd, az áldozatok a tüdőgyulladásba halnak bele.

A távolsági közlekedés robbanásszerű fejlődése az egyik komponens, ami okolható a járvány gyors terjedéséért - állították a kutatók, ami, ha belegondolunk, nagyon is logikus, hiszen a középkorban, mire egyik városból átvitte volna a beteg a másikba, már meg is halt.

Lenne rá megoldás, a repterek ideiglenes lezárása, de ezt senki nem vállalta, hiszen jelentős gazdasági kieséssel kellett volna számolni az adott országoknak.

A járvány tetőzése még csak ezután következik - állítják a tudósok. Egyelőre kérdés, hogy hány ember életét követeli majd ez az alattomos vírus, ami viharos gyorsasággal alakul ki, és szedi áldozatait.

Mindenki ismeri az általános higiénés előírásokat (helyes kézmosás, zsebkendőbe köhögj-tüsszents elve, immunrendszer erősítése, friss levegő, alvás, táplálkozás, vitamin, hogy az ezerszer megkérdőjelezett és vitatott védőoltásról ne is beszéljünk).

Világjárvány: pánikkeltés vagy jogos félelem? - Az infektológus válaszol

Olyankor alakul ki világjárvány, ha genetikai változás miatt olyan új szerkezetű vírus jön létre, amire az emberi immunitás felkészületlen, mert a vírusnak az immunrendszer által felismerhető felszíne nem hasonlít a többi influenzavírusra. Ugyanakkor az új vírusnak képesnek kell lennie emberi betegséget okozni és emberről emberre terjedni.
Ez legvalószínűbben úgy jöhet létre, hogy például a H5N1 típusú madárinfluenza-vírus emberi influenza A-vírussal cserél genetikai anyagot, így hozva létre az új vírust. Ehhez az kell, hogy a kétféle vírus ugyanazt az embert (vagy állatot) betegítse meg és abban további véletlenek sorozatával létrejöjjön a szükséges genetikai változás. Világjárvány - pánikkeltés vagy jogos félelem?

(Nyerges Szilvia, újságíró)

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.