• Lelki háttere is lehet a krónikus fájdalomnak gyermekeknél

        Szerző:
        WEBBeteg

        Krónikus fájdalomnak az állandó vagy gyakran visszatérő, legalább három hónapja fennálló fájdalmat nevezzük. A gyermekháziorvosok gyakran találkoznak látszólag ismeretlen eredetű fájdalommal rendelkező, rendszeresen visszajáró betegekkel. A diagnózis legtöbb esetben az alapos kivizsgálások vagy szakorvosi konzultáció után sem állapítható meg.

        Ilyenkor a gyermek pszichoszociális hátterének vizsgálata szükséges, amelynek javítása gyakran a gyógyulás kulcsa. Mit tegyünk, ha hasonló krónikus fájdalmat él át gyermekünk? Hogyan ismerjük fel a megoldást? Milyen tényezők állhatnak a hátterében? A cikk ezen kérdésekre keresi a válaszokat.

        Krónikus fájdalom és szomatizáció

        Krónikus fájdalom az iskoláskorú gyermekek 25%-át érinti. Ezek általában enyhébb formában jelentkeznek, azonban az érintettek 5%-a szenved közepesen súlyos fájdalomtól, ami a mindennapos életükre kihatással van. Így az iskolába járás, családdal, illetve barátokkal töltött idő, sport és a minőségi szabadidő is korlátozottabb. 1,7%-uk él át súlyos fájdalmat nap mint nap. Mindez rendkívüli érzelmi és szociális megterhelést jelent számukra.

        Krónikus fájdalom esetén fontos a szervi eltérések tisztázása, amely a gyermekorvos feladata. Erre legtöbbször vér-és viezeletvizsgálat, valamint egyéb rutin vizsgálatok adhatnak választ. Ha még ekkor sem áll rendelkezésre diagnózis, a gyermeket szakrendelésre küldik tovább. Ez lehet gyermekgasztroenterológus hasi panaszoknál, neurológus súlyos fejfájásnál, stb.

        A leggyakoribb panasz a fejfájás, a hasi fájdalom és a hátfájás

        Ezeken kívül a krónikus fájdalom számtalan formában jelentkezhet. Az akut fájdalom, ami szövetkárosodást jelez a központi idegrendszernek, védekező funkciót tölt be. Például, ha belelépünk egy szögbe, elhúzzuk a lábunkat. Azonban a fájdalomingernek mindig van érzelmi és viselkedési aspektusa is. Ha valaki más tette oda a szöget, dühösek leszünk és kérdőre vonjuk az illetőt.

        Kimutatható, hogyha egy adott területet rendszeres fájdalom ér, az ott található receptorok száma és érzékenysége nő, ezen kívül kialakul egy úgynevezett „fájdalom memória”. Képesek vagyunk az így már könnyebben kialakuló fájdalmat társítani bizonyos eseményekhez, kiváltó tényezőkhöz, vagyis legközelebb odafigyelünk, hogy van-e szög a földön és nem lépünk bele, mivel tudjuk, hogy fájdalmas. 

        Mindez elmondható a krónikus fájdalom esetében is. Azonban ennek pszichoszociális háttere sokkal hangsúlyosabb. A pszichoszociális háttér azokat a lelki tényezőket jelenti, amik a fájdalomhoz köthetők. A fájdalmat kiváltó esemény tehát lehet egy stresszhelyzet vagy valamilyen élethelyzet. Ez váltja ki legtöbbször a gyermekeknél a panaszokat, amik megoldása gyakran a tünetek megszűnését eredményezi.

        Hirdetések

        A fent ismertetett biológiai magyarázattal érthetővé válik, hogy miért alakulhat ki fájdalom testi betegség nélkül is. Az agyunk „emlékszik” arra, hogy mi váltja ki a fájdalmat. 

        Mi az a szomatizáció?

        Amikor a testi panaszok lelki tényezők következményei, szervi ok nélkül. Fontos, hogy ezek egymásból következnek és nem választhatók el teljesen egymástól. A szomatoform fájdalomzavarban például a szülők válása következtében fellépő stressz a gyermek állandó hasi fájdalmaiban nyilvánul meg.

        A fájdalom okainak keresésében nagyon fontos leszögezni, hogy egy szomatizáló beteg nem játssza meg magát, és nem színleli a betegséget - esetünkben a krónikus fájdalmat -, hanem a megélt testi panaszokat az állandó lelki megterhelés váltja ki.

        Ez a cikk is érdekelheti Gyakori stresszhelyzetek, amik hasfájást okozhatnak a gyermeknél

        A háttérben álló okok: így válnak a lelki terhek tünetekké

        A szomatizáció kialakulásában megkülönböztetünk hajlamosító, kiváltó, illetve fenntartó tényezőket. 

        • Hajlamosít, ha a családban már volt egy depressziós, szorongó vagy szomatizáló beteg. Egy állandóan depressziós anyuka, aki megfelelő szülői teendőit nem tudja elvégezni, érthető módon stresszt kelt a gyermekben. Továbbá, ha a szülő rendszeresen jár maga is orvoshoz, látszólag testi okok nélküli betegséggel, a felnövő gyermek számára ez modell lehet.
          Ehhez a csoporthoz tartozik még, ha a gyermek már átélt egy súlyos testi betegséget, így sokkal érzékenyebbé válik, és egy-egy kisebb fájdalmat vagy görcsöt fokozottabban élhet át, azonban ez nem vezet mindig krónikus fájdalomhoz.
          Hajlamosít, ha a szülő katasztrofizál, melyet egy idő után a gyermek maga is átvesz. A gyermek ekkor egyfajta megfelelésnek is felfoghatja a betegségét. Például, ha a szülő úgy gondolja gyereke beteg, mivel a vérképe enyhe eltérést mutat. Erre a gyermek bebeszéli magának, hogy ténylegesen az, ami krónikus testi fájdalomban nyilvánulhat meg.
           
        • Kiváltó tényezőkhöz soroljuk azokat az élethelyzeti nehézségeket, amik stresszt válthatnak ki. Ennek a palettája rendkívül széles, azonban néhány példát érdemes megemlíteni. A gyermekek életében az egyik legnagyobb problémát az iskola jelenti. Gyakran a szülő sem tudja, hogy milyen kellemetlen dolog történik az iskolában, ezért nagyon fontos a tanárokkal, kortársakkal beszélni, ha a gyermek maga nem hajlandó rossz élményeiről beszámolni. Ide tartozik, ha egy tanár rendszeresen lekezelően, bántóan beszél a gyermekkel, vagy akár a kortársak kiközösítése. De egy olyan ártalmatlannak tűnő dolog is, hogy a tanár sokszor szólítja fel a gyereket, aki nincs hozzászokva, hogy a társai előtt beszéljen, kellemetlen élményt okozhat neki.
          A második problémaforrás a családi háttér lehet. Ezen problémák felderítésében nagyon fontossá válik, hogy a szülők aktív részesei legyenek a párbeszédnek. A válástól kezdve az alkoholista szülőkön át a depressziós testvérig bármilyen probléma stresszhelyzetet jelenthet a gyereknek.
          A kiváltó tényezőkhöz tartozhat a szexuális zaklatás, a túlzott megfelelési kényszer stb.

        Azt is meg kell érteni, hogy nem mindegyik gyermek egyforma. Így vannak olyanok, akiknek magasabb a tűrőképességük. Náluk ugyanarra a látszólag triviális problémára nem alakul ki szomatoform fájdalom, mint az alacsonyabb küszöbbel rendelkező gyerekeknél.

        • A fenntartó tényezőkhöz sorolható a fokozott önmegfigyelés, aminek során olyan eseményeket is a normálistól eltérőnek fog fel a beteg, ami egészséges embernél is előfordul. Például hasfájósoknál a nehéz étel elfogyasztása utáni hasi görcsök. A szülők itt is nagy szerepet játszanak. Például a katasztrofizálás, vagyis a probléma eltúlzása is ebbe a csoportba is sorolható, hiszen a gondot nem szűnteti meg, csak fenntartja az állandó fájdalmat. Az önrontó kört tovább erősíti, ha a gyermek a szülőtől akkor kap figyelmet, amikor fájdalmat él át, hiszen ez egy pozitív megerősítés. Ezentúl a gyermek betegségelőnyöket él át, például nem kell testnevelés órán részt vennie, házi feladatot írnia vagy egyáltalán iskolába járnia. Az orvosok részéről a rendszeres orvosi vizsgálatok is az ördögi kört erősítik.

        Mit lehet tenni?

        A krónikus fájdalom kezelésének első lépcsője az alapos testi kivizsgálás, azonban az észszerűség határain belül, hiszen a túlzásba vitt orvosi vizitek a fenntartó tényezőkhöz sorolhatók.

        Nagyon fontos, hogy a páciens és a szülők aktív részesei legyenek a kezelésnek. Az orvosnak ismertetnie kell a szomatizáció alapjait, tehát el kell magyaráznia, hogy a testi tünetek mögött pszichés és szociális tényezők együttese áll. Ezután elkezdődhet a terápia, aminek célja a stresszt okozó szituációk vagy élethelyzetek feltárása. Ebben a gyermekorvoson kívül fontos a pszichológus vagy pszichiáter, családterapeuta bevonása. Súlyos esetben fájdalomterápiás ambulancia felkeresése javasolt.

        A terápia célja, hogy a fájdalommagatartást megerősítő viselkedésformák megváltozzanak, tehát a fenntartó tényezők megszűnjenek. Tudatni kell a gyerekkel, hogy a betegszerepben nem tartózkodhat. Be kell vonni az iskolai életbe, enyhítetten, de rá kell venni a testnevelés órán való részvételre. Ki kell alakítani a testi jóllétet, aminek része a sport is.

        A sport szolgálhat egyfajta figyelemelterelésként, főleg, ha sikerélmények érik a gyereket. Persze oda kell figyelni, hogy ne csak egy újabb stresszforrássá váljon. A szülők hozzáállását is meg kell változtatni, ha az okozza a problémát (pl.: maga is szomatizáló, túlzott figyelem, katasztrofizálás). A figyelemelterelés a fájdalomról bizonyítottan hatékony. Ezt a fájdalom jelentkezésekor kell használni, ami lehet rajzolás, zene, játék stb. Segíthetnek még a különböző relaxációs technikák, vagy akár a normális étkezés is.

        Forrás: WEBBeteg 
        Tóháti Rebeka, orvostanhallgató, Semmelweis Egyetem
        Lektorálta: Dr. Major János, gyermekgasztroenterológus
         
         

        Felhasznált irodalom: 
        Dr. Major J., Dr. Gyimesi-Szikszai A., A gyermekkori krónikus fájdalom kezelése, Gyermekorvos továbbképzés, 14. évf. 3. szám, 137-139. o.
        Dr. Pilling J., Orvosi kommunikáció, Medicina kiadó, Budapest

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Diabétesz, inkontinencia

        B. M., szakfordító

        Összefüggés van a hólyag működészavara és a cukorbetegség között.

        A derékfájás (lumbágó) - Hogyan előzheti meg és mit tehet ellene?

        A lumbágó, azaz köznapi nevén a derékfájás, a 20-50 éves korosztályban minden harmadik-negyedik embert érintő betegség, ezáltal a leggyakoribb mozgásszervi megbetegedésnek számít.

        Gerincferdülést is okozhat egy rossz iskolatáska

        A gyerekek gerincfejlődésére nagyon vigyázni kell. Egy rosszul kialakított, vagy csak rosszul viselt, megpakolt iskolatáska akár gerincferdülést is okozhat a gyereknél. Az is fontos, hogy a táska állítható hátpárnázatával mindig a gyerekek aktuális magasságához, arányához, ruházatához legyen igazítva a táska, így illeszkedhet a legoptimálisabban, ami nagymértékben hozzájárul a teher megfelelő eloszlásához.

        Hogyan fáj? A fájdalom típusai

        Az európai felnőtt lakosság 20 százaléka szenved krónikus fájdalmaktól, ami azt jelenti, hogy a felnőttek egyötödének már nem kielégítő az életminősége! De vajon tudjuk-e, pontosan milyen fájdalmat élünk át és hogyan is csillapíthatjuk azt?

        Van esély a szürkehályog megelőzésére?

        Lassan, fájdalom nélkül, de jelentősen romlik a látás - ki kívánná ezt magának? A szürkehályog kialakulásával a szemlencse bizonyos fokig vagy teljesen elszürkülhet. Mintha a beteg felvett volna egy piszkos szemüveget. A homályos látás mellett nő a fényérzékenysége is. Lehetséges, hogy bizonyos vitaminok hiánya hozzájárul ehhez? Az okokat és megelőzési lehetőségeket Dr. Bezzegh Attila laboratóriumi szakorvossal jártuk körbe.

        Megrázott gyermek szindróma - A csecsemő rázásának veszélyei

        Amikor egy újszülött a világra érkezik, még oly parányi és törékeny, hogy a legkisebb trauma is komoly károkat képes okozni szervezetében. Izomzata gyenge, vérerei szakadékonyak, csontrendszere egy felnőttéhez képest jóval kevésbé szilárd. A szülőknek (illetve gyakorlatilag mindenkinek, akinek egy ilyen apróság hosszabb-rövidebb ideig a gondjaira van bízva) érdemes tisztában lenniük azzal, hogy akár minden szándékosság nélkül, egy-egy akaratlan mozdulattal veszélyhelyzetet idézhetnek elő a csecsemő életében.

        7 tünet, ami krónikus fájdalom szindrómára utal

        A hat hónapnál tovább tartó fájdalom esetében krónikus fájdalomról beszélhetünk, amely az ördögi kör kezdő elemeként beindíthat egy egyre romló folyamatot. Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a Fájdalomközpont sebésze, fájdalomspecialista szerint azonban lehetséges megszakítani a lefelé tartó spirált.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA