• Interszexualitás - Hogyan ismerhető fel?

        Amikor egy kisbaba megszületik, általában egy pillantás alatt megmondható, hogy kisfiú, vagy kislány-e az újszülött. Nagyon ritkán viszont köztes nemi jelleget észlel az orvos, és ilyenkor csak a vizsgálatok döntik el, hogy milyen nemű a gyermek.

        Minden embernek 46 kromoszómája van, ezek tárolják azt a genetikai információt, ami a testfelépítéséhez szükséges. Ebből a két nemi kromoszóma a férfiak esetében XY , a nőknél pedig XX.

        Egészséges esetben a kromoszómák által meghatározott genetikai nem, megegyezik a külső jegyekben észlelt nemmel. Interszexuális állapot az, amikor ez a harmónia megbomlik, és a genetikai nem, nem felel meg a külső nemi jegyeknek.

        Hirdetések

        A férfivé válás sérülékeny

        A férfiak nemzőképessége

        A férfi meddőség legtöbb típusa nem előzhető meg. Van azonban néhány tényező ami jelentősen kihat a nemzőképességre.

        A férfiak nemzőképessége

        Ha a férfi kromoszómakészletű (46 XY) ember, kisebb vagy nagyobb mértékben nőies külső jegyekkel rendelkezik tesztikuláris interszexualitásról beszélünk. (testis=here)

        Az embrionális fejlődés során a „férfivá válás” nagyon sérülékeny. Ehhez a folyamathoz feltétlenül szükséges az Y kromoszómára, ennek hiányában női irányba fejlődik a magzat.

        Nagyon ritkán a here fejlődése az embrionális kor valamelyik időszakában megáll, visszafejlődik. Ilyenkor a külső megjelenés attól függ, hogy hányadik terhességi héten következett be a zavar. Minél idősebb volt a magzat, annál több férfi nemre jellemző külső jegyet látunk, és minél hamarabb, annál nőiesebbek a külső nemi jegyek.

         A baba fejlődése

        9/1 Az első hónap
        9/2 A második hónap
        9/3 A harmadik hónap
        9/4 A negyedik hónap
        9/5 Az ötödik hónap
        9/6 A hatodik hónap
        9/7 A hetedik hónap
        9/8 A nyolcadik hónap
        9/9 A kilencedik hónap

        Swyer-szindrómában a here kialakulása szenved zavart, mert a herék kialakításáért felelős faktor nem működik, vagy a szervezet nem érzékeny rá, így nem tudja a hatását kifejteni.

        Ezekben a betegekben, nincs normális hereszövet, külső nemi jegyeikben nőiesnek tűnnek, de nem lesz mellfejlődés, és menstruáció sem jelentkezik. A férfi nemi hormonok termelése is zavart szenvedhet.

        Ez kialakulhat a tesztoszteron termelő sejtek hiánya következtében (Leydig sejt aplázia) Ilyenkor a külső jegyek nőiesek, a gyermeket gyakran kislánynak ítélik. A férfi nemi hormonok bioszintézise enzimzavar miatt is lehet kóros.

        Mivel az enzimhiány nem mindig teljes, külsőleges jegyeikben ezek a betegek változatosak lehetnek, a nőiestől az elégtelenül férfiasig. A normálisan termelődő tesztoszteron (férfi nemi hormon) hatásának kialakulásához, arra fogékony szöveteknek is kell lenniük. Ha a célszervek sejtjei nem érzékenyek a férfi nemi hormonra, részleges, vagy teljes androgén inszenzitivitási szindrómáról beszélünk.

        A mentsruáció hiánya árulkodó lehet

        A teljes érzéketlenség esetén (Morris szindróma) a test egyetlen sejtjére sem hat a férfi nemi hormon. Ezek a betegek, nőiesek, de nincs méhük, a hüvely vakon végződik. Van viszont hereszövet, ami rejtetten helyezkedik el. A nemi szőrzet is nagyon csekély, de emlőfejlődés van.

         A premenstruációs szindróma

        Szinte minden nő tapasztalta már, hogy a menstruációt megelőző 5-10 napban az átlagosnál feszültebb, türelmetlenebb, ingerlékenyebb, érzékenyebb, kevésbé tud koncentrálni.

        Részletesen a premenstruációs szindrómáról

        Ez utóbbit a hereszövetben termelődő ösztrogén váltja ki. Magas, csinos nők ezek a betegek, akik teljességgel nőnek érzik magukat. Orvoshoz a menstruáció hiánya miatt fordulnak.

        Ha a tesztoszteron iránti érzéketlenség részleges (Reifenstein szindróma) a külső nemi szervek jellege is kevert, ennek minden lehetséges változatával. A nemi identitás is változó lehet. Az intersex állapotok másik formája az, amikor a női genetikai összetételű ember, külső jegyeiben férfias jelleget ölt.

        Ezt ovariális interszexualitásnak nevezik. Ennek többnyire az az oka, hogy valamilyen kórállapot következtében túl sok férfi nemi hormonhatás éri a női szervezetet. Ennek oka többféle lehet, ilyen pl. az, ha egy enzimzavar következtében a mellékvese kéreg működése zavart és a rossz hormon bioszintézis miatt sok mellékvese androgén hormon keletkezik a leány magzatban.

        Ezek a hormonok férfi hormon hatással bírnak. Ilyenkor a csikló megnagyobbodik, penis-szerűvé válik, nagyon súlyos esetben akár a nagyajkak összenövése miatt fiúnak nézik a gyermeket születés után. Herék természetesen nem alakulnak ki.

        Kezelés

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Genetikai és hormonvizsgálatok után tisztázódik a diagnózis. A kezelés ennek függvénye. Nagyon ritka esetben, ugyanabban az egyénben mind hereszövet, mind petefészek szövet kialakul.(ovotesticiularis intersexualitas vagy régebbi nevén valódi hermafroditizmus)

        Az állapot kialakulásának mechanizmusa nem pontosan tisztázott, a kromoszóma összetétel változatos lehet. Ilyen pl. az a változat, amikor a betegben van egy férfira jellemző 46XY és egy nőre jellemző 46XX sejtvonal is.

        A külső nemi jelleg kevert, különböző változatokban. A végleges nem kialakításakor a már meglevő helyzetet is figyelembe veszik természetesen, de többnyire inkább a női irányba való műtétet javasolják, mert a női nemi szervek műtéti kialakítása több sikerrel kecsegtet.

        Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus/Dr. Csuth Ágnes, családorvos


        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerző: Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Tanácsok anyukáknak

        Dr. Dinya Zoltán

        A csecsemőkori kólika kellemetlen, de nem veszélyes, és el fog múlni!

        A magánegészségügyről

        PRIMUS

        A teljes magánegészségügyi szektor kifehérítését kérik a kormánytól.

        Marfan-szindróma: extrém hosszú végtagok

        A Marfan-szindróma nagyon ritka kórkép, tízezer ember közül mindössze egyet érint. Genetikai eredetű, veleszületett kromoszómahibán...

        A Down-kór lehet a rák elleni harc kulcsa

        Tudósoknak úgy látszik sikerült fényt deríteniük arra, mi lehet a magyarázata, hogy bizonyos rákos megbetegedéseknek az aránya jelentősen...

        Veszélyeket rejthet a...

        A plasztikai sebészetben újabb trend van születőben: a ráncokra, szájra és a mellekre irányuló szépészeti beavatkozások mellett mára a...

        A génterápia lehetőségei

        A genetikai betegségek kezelése csak tüneti terápiára szorítkozik, nincs lehetőség magának a kiváltó tényezőnek a kiiktatására. A...

        A gyógyíthatatlan Tay-Sachs-kór

        Ez az autoszomális recesszív módon öröklődő megbetegedés a kelet-európai zsidó közösségben a legelterjedtebb. Egyes adatok szerint e...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.