Orrmelléküreg-gyulladás (szinuszitisz, arcüreggyulladás)

Az enyhe orrmelléküreg- (arcüreg-, homloküreg-,) gyulladás házilag is jól kezelhető. Ha azonban súlyosak a tünetek, vagy elhúzódik a betegség, mindenképpen forduljon orvoshoz, mivel a gyulladás súlyosabb fertőzést is előidézhet, illetve krónikussá válhat.

A téma cikkei

2/1 Akut orrmelléküreg-gyulladás (szinuszitisz) 2/2 A szinuszitisz (orrmelléküreg-gyulladás) kezelése

Az orrmelléküregek az orrüregből nyíló léggel teli üregek.

Amikor ezek az üregek begyulladnak, folyadék halmozódhat fel bennük, melynek kiürülését akadályozza az üreg nyálkahártyájának gyulladásos duzzanata. Ezt az állapotot orrmelléküreg-gyulladásnak (szinuszitisz) hívják.

Ha a tünetek kevesebb, mint négy hétig tartanak, a szinuszitiszt akutnak minősítik. Felnőtt korban az orrmelléküregek közül, a legtöbb problémát az arcüreg okozza, második helyezett a homloküreg.

Tünetek

Torokfájás. Szemkörüli, arc, orr, vagy homloktáji fájdalom, nyomásérzékenység, duzzadás. Az orrmelléküreg feletti bőr kipirosodása. Orrdugulás, nehezített légzés. Csökkent szaglás és ízérzés. Köhögés. Rossz lehelet. Fáradtság. Láz. Émelygés.

Az eredmény? Valószínűleg nehezebben fog tudni orrán keresztül levegőt venni, amikor pedig előrehajol, az arcán lüktető fájdalom hasíthat keresztül. Lehet, hogy fejfájást, lázat vagy folyamatosan fennálló köhögést is tapasztal, továbbá úgy érzi, hogy szemei, és arca megduzzadtak.

Ezt a kényelmetlen betegséget leggyakrabban az egyszerű nátha vírusa váltja ki, de okozhatja baktérium vagy az allergia is. A legtöbb nátha idővel elmúlik, azonban az esetek körülbelül két százalékában, akut szinuszitisz alakul ki. Az orrmelléküreg-gyulladás kezelésének alapja minden esetben az orrnyálkahártya duzzanatának csökkentése (orrcseppek), és a fölhalmozódott folyadék eltávolítása (orrfúvás, orröblítés, arcüregöblítés, műtét). Kiegészítő terápiaként a kiváltó ok megszűntetésére is szükség/mód lehet. Az akut szinuszitisz a legtöbb esetben rövid idő alatt meggyógyul, néha azonban súlyosabb fertőzést is előidézhet, illetve krónikussá válhat.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Mitől alakulhat ki az orrmelléküreg-gyulladás?

Orrmelléküregek elhelyezkedése és gyulladása Forrás

Szinuszitisz akkor alakul ki, amikor az orrmelléküreg nyálkahártyája begyullad. A gyulladás eredményeként az orrmelléküregek nyílása megduzzad, ami megakadályozza, hogy a normálisan termelődő nyák az orrüreg felé ürüljön.

Az orrmelléküreg-gyulladás oka leggyakrabban vírusfertőzés, általában a nátha vírusa áll a hátterében, de néha baktérium vagy gomba is okozhatja. Ha egy felső légúti fertőzés több mint 14 napig áll fent, nagyobb valószínűséggel áll baktérium a háttérben, mint vírus.

Más kiváltó okok, az akut orrmelléküreg-gyulladás hátterében:

• Allergia. Az allergia talaján kialakuló gyulladás elzárhatja az orrmelléküregeket.
• Ferde orrsövény. Az orrsövény két részre osztja az orrüreget. Nagyfokú aszimmetria esetén, a szűkebb orrüreg-fél melléküregeinek nyílásai könnyen elzáródhatnak.
• Orrpolipok. Ezek a krónikus gyulladással szövődő elváltozások beszűkíthetik az orrjáratokat.
• Dohányfüst, irritáló gázok. A szinuszitisz talaján kialakuló elzáródás fokozódhat, ha Ön dohányzik vagy irritáló gázzal, gőzzel dolgozik.

Az alábbi lépések segítségével csökkenthető az orrmelléküreg gyulladás kockázata:

• Előzze meg a felső légúti fertőzéseket! Kezeit gyakran mossa meg szappanos vízzel, különösen étkezés előtt. Minden évben adasson be influenza megelőzésére szolgáló oltást.
• Kerülje a cigarettafüstöt és a szennyezett levegőt! A cigarettafüst és a légszennyeződés ingerli a légutakat.
• Használjon párásítót! Ha otthonában a levegő száraz, akkor a levegő párásítása segíthet az orrmelléküreg gyulladás megelőzésében. Győződjön meg róla, hogy a párásító tiszta, és nem penészes.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Szövődmények

Aszthmás roham. Az akut szinuszitisz aszthmás rohamot provokálhat aszthmás egyénen.                          Akut rostasejtgyulladás: A fertőzés a rostasejtek üregeit is érinti, szemduzzanat az első tünete. Innen terjed tovább a fertőzés az agyhártyára vagy a szemüreg felé. Meningitisz (agyhártyagyulladás). Ha a fertőzés átterjed az agyhártyákra, akkor agyhártyagyulladás alakulhat ki. Szerencsére csak ritkán fordul elő, leromlott szervezetű vagy veleszületett immunhiányos betegben. Látászavar. Akkor jelentkezhet, ha a fertőzés beterjed a szemüregbe. Szintén ritkán fordul elő, szerzett vagy veleszületett immunhiány esetén.

Ha Önnek enyhe arcüreggyulladásra utaló tünetei vannak, próbálja meg házilag kikezelni. Igyon bőséges mennyiségű folyadékot, használjon napi több alkalommal orrnyálkahártya-duzzanatot csökkentő orrcseppet, sprayt (pl. Nasic), gyakran fújjon orrot, ajánlatos orrkenőcsöt is alkalmazni, ha az orrcsepptől a nyálkahártya szárazzá, vérzékennyé válna (pl. Rinopanteina).

Akkor forduljon orvoshoz, ha tünetei egy héten túl sem javulnak, vagy ha mindjárt kezdetben az alábbiak jelentkeznek:

• 38 fokot meghaladó láz;
• az arc, illetve a szem körüli szövetek fájdalma, duzzadása, kipirosodása;
• súlyos fejfájás;
• zavartság;
• nyaki merevség.

Kezeletlen esetben, az akut orrmelléküreg-gyulladás krónikus állapottá mehet át. A krónikus szinuszitisz definíciójából adódóan, 8 hétnél tovább áll fenn.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, klinikai farmakológus, Lektorálta: Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész szakorvos)