A nagyothallás kialakulása

A kor előre haladtával viszonylag gyakran alakul ki nagyothallás. A 65-75 éves korosztály körülbelül egynegyedét, míg a 75 év feletti korosztály mintegy háromnegyedét érinti valamilyen fokú halláscsökkenés.

A téma cikkei

2/1 A nagyothallás kialakulása 2/2 Hogyan kezelje nagyothallását?

Feltételezések szerint az öröklődés és a jelentőszajterhelés a legjelentősebb halláscsökkenéshez vezető tényező. A belsőfül hang által okozott „kopása”, elöregedése, maradandó (idegi típusú) halláscsökkenéshez vezethet, ezt súlyosbítja az idősödő idegrendszer jelfeldolgozási lassulása. Emellett egyéb tényezők, például a fülzsír által elzárt hallójárat, szintén megakadályozhatja a hangok megfelelő vezetődését a hangérzékelő szerv felé (vezetéses halláscsökkenés).

Az idegi típusú halláskárosodás nem fordítható vissza, azonban nem szükségszerű, hogy egy csendesebb, hangszigetelt világban éljen. Orvosával, vagy egy audiológus segítségével a hallás korrigálható.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A nagyothallás tünetei

Hogyan hallunk?

A hallás kialakulásakor a hanghullámok elérik a fül belsejét, ahol a hanghullám által keltett rezgés az agy számára felismerhető, idegi jellé alakul át. A fül három főbb területre bontható: a külső fülre azaz a hallójáratra, a középfülre és a belső fülre. A hanghullámok keresztül hatolnak a külső fülön, és megrezegtetik a dobhártyát. A dobhártyához kapcsolódnak a hallócsontocskák. Ez a három hallócsont felerősíti a rezgéseket, amelyek aztán áttevődnek a belső fülre. A belsőfülben található receptorsejteken pici érzékelő szőr van, amelyek a hanghullámok rezgéseit elektromos jelekké alakítják át. Ezek aztán az agyba továbbítódnak. A különböző hangok által keltett vibrációk, rezgések különbözően aktiválják ezeket az apró szőröket, ezáltal az agy különböző jeleket kap. Így tudjuk elkülöníteni az egyik hangot a másiktól.

• A beszéd és más zajok tompábbnak tűnnek.
• Nehézséget jelent a szavak megértése, különösen nagyobb háttérzaj esetén vagy tömegben.
• Gyakran meg kell kérni a többieket, hogy lassabban, hangosabban, tisztábban beszéljenek.
• Fel kel hangosítani a televíziót vagy a rádiót.
• Visszahúzódás a beszélgetésekből.
• Bizonyos társasági események kerülése.

Mi okoz nagyothallást?

Egyes emberek esetén, a nagyothallást a külső hallójáratban felhalmozódott fülzsír okozza, ami elzárja a külső hallójáratot, és megakadályozza a hanghullámok terjedését. Ez bármely életkorban okozhat nagyothallást. A nagyothallás leggyakoribb oka azonban általában a belsőfül károsodása.

A belső fülben lévő apró pici csillószőrök illetve a hozzájuk csatlakozó idegsejtek degenerálódhatnak. Amikor az idegsejtek vagy a receptorsejtek károsodnak, illetve elpusztulnak, az elektromos jel innen nem továbbítódik az agy felé, ez által halláscsökkenés jön létre. A magasabb, élesebb hangok tompábbnak tűnnek (ugyanis a magas hangokat észlelő recepsejtek általában hamarabb mennek tönkre), de az is lehet, hogy nehézséget jelent a háttérzajból kiemelni a szavakat.

A fülgyulladás, illetve a külső fül és a középfül területén kialakuló rendellenes csontkinövések, vagy daganatok szintén halláscsökkenéshez vezethetnek, illetve a kiszakadt dobhártya is nagyothallást okozhat. (Ezek azonban vezetéses halláscsökkenések.)

Rizikófaktorok

Az alábbi tényezők okozhatják az idegsejtek, illetve a receptorsejtek károsodását a belső fülben.

• Életkor. A kor előrehaladtával az idegek, illetve a belső fül receptorsejtjei természetes módon elhasználódnak, ez nagyothallást eredményezhet.
• Hangos zajok. Különböző foglalkozással kapcsolatos zajok, például az építőipar, az egyes üzemi munkák; bizonyos hobbi sportokhoz kapcsolódó zajok, például a céllövés, a motorozás, vagy a hangos zenehallgatás mind károsíthatják a belső fület. Bővebben:Mekkora zajterhelésnek van Ön kitéve?
• Öröklődés. A genetikai állomány fokozhatja a fülkárosodással szembeni érzékenységet.
• Egyes gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek, pl. a gentamycin antibiotikum és egyes kemoterápiás szerek károsíthatják a belső fület. Átmenetileg fülzúgás (tinnitus), vagy hallásvesztés alakulhat ki nagy dózisú nem szteroid gyulladásgátló szerek, például aspirin, malária ellenes készítmény, vagy kacsdiuretikumok szedésekor (ez egyfajta húgyhajtó).
• Bizonyos betegségek. A magas lázzal járó betegségek, például az agyhártyagyulladás károsíthatják a belső fület.

Mikor forduljunk orvoshoz?

Beszéljen orvosával ha rosszul hall! Lehet, hogy romlott a hallása, ha egy párbeszéd során nehezebben tudja megérteni a dolgokat, különösen, ha háttérzaj is van. Ha Ön úgy érzékeli, hogy a hangok elkenődtek, fel kell hangosítania a TV-t, a rádiót, gondoljon a halláskárosodás lehetőségére!

Orvosi vizsgálaton

A hallásvizsgálat menete

Az audiológus különböző jellegű hangokat fog lejátszani, és megkéri Önt, hogy akkor jelezzen, amikor hangot hall. Minden frekvenciájú hangot különböző hangerősséggel is bejátszanak, hogy meg lehessen határozni azt a szintet, amit éppen, hogy hall.

Először orvosa egy általános szűrővizsgálatot fog végezni, hogy összességében felmérje, Ön mennyire hall. Az egyik fül letakarásával fülenként vizsgálható, hogy mennyire hallja a különböző hangerősséggel mondott szavakat, illetve, hogy hogyan reagál egyéb zajokra.

A halláskárosodás mértékének megítélésére orvosa nagy valószínűséggel egy audiologiai vizsgálatra fogja beutalni, ahol különböző hallásvizsgálatokat végeznek.

A részletesebb vizsgálatok során egy fülhallgatón, valamint egy csontvezetést vizsgáló vibrációs eszközön keresztül egyszerre az egyik fülben lejátszott hanghatásokra kell figyelni.

(WEBBeteg - Dr. Zsuga Judit, általános orvos, klinikai farmakológus, Lektorálta: Dr. Zaránd Rajmund, fül-orr-gégész szakorvos)