• Hallássérültek az orvosképzésben

        Szerző:
        WEBBeteg

        Jelenleg harminc fogyatékkal élő, köztük öt súlyosan nagyothalló személy jár a Semmelweis Egyetem különböző karaira. Orvosnak, fogorvosnak, ápolónak, gyógytornásznak vagy éppen egészségügyi menedzsernek tanulnak. Milyen segítséget kapnak az egyetemtől? Milyen esélyekkel indulnak el, ha végeznek?

        A felsőoktatásban tanuló fogyatékkal élők többsége diszlexiával, diszgráfiával küzd, így van ez a Semmelweis Egyetemen is, ahol jelenleg harminc fogyatékkal élő tanul – tudtuk meg Horváth Balázs fogyatékosügyi koordinátortól.

        - A 2014. évi őszi szemeszter adatai alapján 5 súlyosan nagyothalló személy jár hozzánk, közülünk állandó jelleggel egyikük sem használ jelnyelvet. Mindegyiküknek van hallókészüléke, és bár időnként kisebb akcentussal, de jól beszélnek.

        Hirdetések

        A felvételi eljárás alkalmával kell fogyatékosságukról nyilatkozniuk a jelentkezőknek, ezt később az egyetem felé is jelezniük kell, regisztrálniuk kell, hogy számon tarthassuk őket, segíteni tudjuk tanulmányaik során. Többen – tartva a diszkriminációtól – egyáltalán nem, vagy csak később jelzik fogyatékosságukat. Ez leginkább a „disz” - esekre jellemző – mondja a koordinátor.

        Info-kommunikációs akadálymentesítés

        Tudta?


        A "hallássérültek” gyűjtőfogalom, a kifejezés a siketeket és a nagyothallókat egyaránt magában foglalja, függetlenül a hallássérülés okától, súlyosságától, a hallásállapot milyenségétől. A „siketek” nem rendelkeznek hasznosítható hallásmaradvánnyal, általában nem viselnek hallókészüléket, állapotuk hallókészülékkel sem korrigálható, többségük a jelnyelvet használja. A „nagyothallók” hallásmaradvánnyal rendelkeznek, hallókészüléket használnak, orvosi rehabilitációval és fejlesztéssel jól kapcsolódnak a halló világhoz.
        Siket az orvosnál!>>

        A Semmelweis Egyetem különböző programokat hozott létre a hatékony tanulási stratégiák kialakítása érdekében, az emelt hallgatói normatívából például felolvasó programot tartalmazó notebookokat, tableteket, valamint diktafonokat szereztek be, ezeket az eszközöket minden érintett hallgató megkapja a szemeszter elején. Az egyetemi előadáson készülhet hangjegyzet a diktafon, valamint írott jegyzet a hallgatótársak és a notebook segítségével. Egyszerre fontos a vizuális és az auditoros értés. Horváth Balázs azt mondja: info-kommunikációs eszközökkel történik a hallássérültek akadálymentesítése.

        A gyakorlaton más a helyzet, külön meg kell kérni az oktatót, hogy a hallássérült felé fordulva beszéljen, ha szájról olvas a hallgató, mint például a 22 éves Viktor, aki Mezőkövesden született, jelenleg negyedéves fogorvostan-hallgató.

        "Itthon szeretnék elhelyezkedni!"

        Körülbelül hároméves koromban szüleim észrevették, hogy valami nem stimmel a hallásommal, így a Heim Pál Gyermekkórházban diagnosztizáltak azzal, hogy születésem óta hallássérült vagyok. Egy testvérem van, aki szintén halláskárosult.

        Édesapám állatorvos, édesanyám pedig fizikoterapeuta. Csodáltam őket, ahogyan hozzáálltak a munkájukhoz, ezért én is szeretnék gyógyítani – mondta Viktor. Nyilván a hallássérülésemre hivatkozva nem tudom használni a sztetoszkópot, így esett választásul a fogorvosi pálya. Bár fogorvosként előfordulhat a sztetoszkóppal való vizsgálás, de ez nem túl gyakori.

        Az elején nehéz volt az egyetemi szintű tananyagokat elsajátítani, illetve követni, így szükségem volt plusz időre a vizsgatétel kidolgozásában, az írásbeli vizsgákon, ezt biztosították is. Utána már nem kellett több idő, hozzászoktam a követelményekhez. A szóbeli vizsgákon általában szólni szoktam a vizsgáztatóknak az egészségügyi problémámról.

        Nehézségeim az előadásokon és a gyakorlatokon nagyban függ az oktató beszédtempójától, artikulációjától, hiszen szájról olvasok, ezért nem mindig értem, amit mondanak. A gyakorlatokon szoktam szólni a gyakorlatvezetőknek, de sajnos félévente kapunk új gyakorlatvezetőt. Általában nagyon segítőkészek az oktatók, ha valamit nem értek, szívesen elmagyarázzák. A csoporttársaimtól el szoktam kérni a jegyzeteket, így könnyebb a tanulás.

        A fő érdeklődési területem a szájsebészet és az esztétikai fogászat. A diploma után szeretnék jelentkezni szájsebész rezidensnek, később pedig mindenképpen itthon, talán a szülővárosomban szeretnék praktizálni – mesélte Viktor.

        Orvosképzés külföldön


        Megnőtt az érdeklődés a külföldi egyetemek iránt, mindig is volt keletje a szomszédos országok oktatási intézményeinek, de most még inkább külföldre kacsintgatnak a felvételizők: ennek legfőbb oka a hazai felsőoktatási keretszámok változásai, bár ahogy mi is megírtuk, az orvosképzés viszonylag jól járt az átszervezéssel.
        Bővebben!>>

        Minden végzett hallgató megtalálta a helyét

        Horváth Balázs fogyatékosügyi koordinátor is megemlítette, amiről Viktorral beszélgettünk: a fogyatékkal élők többsége itthon szeretne elhelyezkedni, az egyik hallgató pszichiáter szeretne lenni és szintén hallássérült betegekkel foglalkozna. Ennél hitelesebb már nem is lehetne egy szakorvos – teszi hozzá.

        Az egyetemen végzett hallássérültek elhelyezkedésével kapcsolatban Horváth Balázs elmondta: egyik volt hallgatójuk továbbtanult doktori iskolába, jelenleg Angliában dolgozik, három másik egykori diákunk az egyetem elvégzése után a végzettségüknek megfelelő szakterületen helyezkedtek el kutató orvosként, dietetikusként, a közigazgatásban ügyintézőként.

        Külön rendelőintézet a fogyatékkal élőknek?

        Van egy álmom – mondja a koordinátor, aki maga is hallássérült. Szeretnénk létrehozni egy olyan akadálymentesített szakrendelőt az egyetemen, ahová fogyatékkal élő betegek fordulhatnának, legyen az hallássérült, látássérült, mozgássérült vagy értelmi fogyatékos. Itt működhetne az első 24 órás egészségügyi szakjelnyelvi tolmácsszolgálat, amelynek elindítása még mindig várat magára. Ennek lényege, hogy ha tolmácsra van szüksége a siket betegnek, előzetes időpont egyeztetéssel megkapja a kommunikációs segítséget az orvosnál. Léteznek már magánrendelők, a többi között egy fogorvosi rendelő, ahol az egyik orvos jelnyelvvel kommunikál a betegekkel. Híre is ment a hallássérültek között. Ez egy jó út – véli Horváth Balázs.

        Törvényi háttér

        A 40/2004. évi ESzCsM rendelet I. számú mellékeltében megfogalmazottak értelmében, amennyiben a fogyatékosság nem korrigálható eszközzel vagy műtéttel, akkor nem lehet egészségügyi dolgozó a súlyosan hallássérült személy. A rendelet kivételt tesz a vak masszőrök esetében.

        (WEBBeteg -Tóth András, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Milyen esetben fontos foniáterhez fordulni, még az iskolakezdés előtt?

        A fiatal életkorban jelentkező halláscsökkenés jelentősen nehezíti a gyermek beszédértési és nyelvhasználati képességeinek megfelelő fejlődését, így ha korábban nem tettük, az iskolakezdés előtt mindenképp érdemes orvoshoz fordulni, ha azt gyanítjuk, hogy gond lehet a gyermek hallásával.

        Egy startup ötlettől a megvalósításig - újabb mérföldkőhöz ért az InSimu orvosképzést támogató projektje

        Lezajlott az első, InSimu Patient beteg-szimulációs appal támogatott, kreditpontos diagnosztikai kurzus a Debreceni Egyetemen. A debreceni orvostanhallgatók elsőként tesztelhették a Microsoft világversenyén díjazott, orvosképzést támogató megoldást.

        Az egészségtudatosságra nevel a Semmelweis Egészségverseny

        Második alkalommal szervezték meg a középiskolásoknak szóló Semmelweis Egészségverseny döntőjét, amelynek március végén a Semmelweis Egyetem adott otthont. A győri Kazinczy Ferenc Gimnáziumból három csapat is indult, és az ÖKO-Párt nyert.

        A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar jól kezelhető - Fontos a korai felismerés

        A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar az iskoláskorú gyermekek 3-7 százalékát érinti Magyarországon. Nyolcvan százalékban genetikailag meghatározott, erősen öröklődő idegfejlődési zavarról van szó, amely kinőhető, ám az esetek 50-60 százalékában a tünetek egy része vagy egésze felnőttkorban is megmarad - mondja Dr. Bitter István.

        Szívbetegségeket vizsgáló kutatócsoport alakult a Semmelweis Egyetemen

        A Nemzeti Szívprogram keretében a heveny szívizominfarktus, valamint a szívelégtelenség új megelőzési és terápiás lehetőségeit kutatja a Semmelweis Egyetem (SE) orvoscsoportja - mondta Merkely Béla, a projekt vezetője az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában.

        II. Semmelweis Egészségverseny

        Idén második alkalommal kerül megrendezésre a Semmelweis Egészségverseny, amely egyedülálló a középiskolás versenyek történetében, hiszen orvostanhallgatók kortárs oktatás segítségével népszerűsítik az egészségtudatos szemléletet és életmódot a fiatalok körében.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.