A természetes ásványvizek összetétele

A természetes ásványvizek fogyasztása a legegészségesebb formája a folyadékpótlásnak, hiszen a víz mellett a szervezet számára szükséges makro- és mikroelemeket oldott formában - azaz a szervezet számára legjobban hasznosítható formában - tartalmazza.

Az ionok fontos részei a biológiai folyamatoknak, fenntartói az ionháztartásnak, az ozmózis viszonyoknak, az elektrolit- és a sav-bázis egyensúlynak, valamint a mikroelemek egyes enzimek nélkülözhetetlen összetevői.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Makroelemek

Makroelemeknek nevezzük azokat az elemeket, melyek mennyisége 50 mg/testtömeg kilogramm fölött van szervezetünkben, az ez alatti mennyiségben található ionok a mikroelemek.

A makroelemek közül a nátrium, kálium és klorid ionok fontos feladata a szervezet folyadékháztartásának fenntartása, szabályozása, valamint a sav-bázis egyensúly és az ozmotikus nyomás fenntartása.

Nátrium: Jelentős szerepet játszik az izmok ingerelhetőségében, a vérnyomás szabályozásában, és egyes enzimek aktiválásában. Hiánya gyengeséget, émelygést, izomgörcsöt, ájulást okozhat. Napi szükséglet: 2,0 g.

Klorid: A nátrium- vagy a kálium-klorid formában fordul elő. A sejtek nélkülözhetetlen ionja, hiánytünet nem szokott előfordulni, mert a konyhasóval általában elég jut a szervezetbe.

Kálium: A sejtek fontos alkotóeleme. Az izommunkához, így a szív munkájához is szükséges. Hiánya esetén izomgyengeség, görcsök, vérnyomáscsökkenés, keringési rendellenesség, bélrenyheség és a vese funkciós zavara léphetnek fel. Napi szükséglete 3,0-3,5 g.

Kalcium: A csontok és fogak fontos alkotó-eleme, de feladata van a véralvadásban, a sejtmembrán épségének a fenntartásában, részt vesz a fehérje- és szénhidrát-anyagcserében, és szükséges az izmok működéséhez is. Hiánya csontritkulást, jelentős hiánya görcsöket okoz. Napi szükséglet: 800 mg.

Nem tudjuk előállítani

Mint ahogyan a vitaminokat, úgy az ásványi anyagokat sem tudja szervezetünk előállítani, így a táplálékkal, és nem utolsósorban a természetes ásványvizek fogyasztásával kell a szervezetbe juttatnunk a szükséges mennyiséget.

Magnézium: A fehérje és szénhidrát anyagcsere fontos eleme, szükséges az izmok működéséhez beleértve a szívizmot is. Fontos szerepet játszik a csontok felépítésében és a növekedésben. Hiánya estén ingerlékenység, álmatlanság, koncentrációs nehézségek, izomgörcs, szédülés, fejfájás léphet fel. Napi szükséglet 300-350 mg, megerőltető fizikai munka, terhesség és szoptatás alatt 450 mg.

Foszfor: A kalciummal együtt a csontok és fogak fontos építőeleme. Nagy jelentősége van a fehérje, zsír- és szénhidrát-anyagcserében és az energia tárolásában. Napi szükséglet 600-800 mg. Hiányával általában nem kell számolni.

Hidrogén-karbonát: A szervezetben lúgosító hatást fejt ki és így befolyásolja a sav-lúg egyensúlyt. Jó hatással van a gyomorsav túltengés okozta megbetegedésekre, a gyomorégésre, illetve tisztítja a húgyutakat, megakadályozza a vesekő kialakulását.

Mikroelemek

A mikroelemek főképp enzimek működéséhez elengedhetetlenül fontos anyagok.

Vas: Fő feladata az oxigén-, a szén-dioxid- és az elektronszállítás. Felszívódását a C-vitamin és az állati fehérjék fokozzák, a csersav és a gabonafélékben lévő fitinsav gátolja. Hiánya vérszegénységet, gyengeséget, sápadtságot, fáradékonyságot okozhat. Napi szükséglet nőknél 15-18 mg, férfiaknál 12 mg.

Fluor: A csontozat és a fogak építőeleme. Hiánya megkönnyíti a fogszuvasodás kialakulását. Különösen a terhes és szoptatós anyák, valamint a kisgyermekek fluorid szükségletének fedezésére kell ügyelni. Napi szükséglet 1,5 mg. Túladagolása veszélyes.

Jód: A pajzsmirigy-hormonok termelődése szempontjából fontos mikroelem. Nélkülözhetetlen a magzat méhen belüli fejlődéséhez. Hiánya a pajzsmirigy-működés zavarához (golyva) vezet.

Lítium: Nagy valószínűséggel befolyásolja az ember pszichikai hangulatát. Hiánya hatással van a szív és keringési megbetegedések kialakulására.

Mangán: Részt vesz a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében, valamint a csontok és a kötőszövet felépítésében.

Szilícium: Részt vesz a csontok és a kötőszövetek felépítésében, a kötőszövet- és porcképződésben. Hiánya lassítja a növekedést és felgyorsítja az öregedési folyamatokat.

Cink: Számos enzim és az inzulin alkotórésze. Részt vesz a fehérje-, zsír- és szénhidrát-anyagcserében. Szerepe van a sebgyógyulásban és a szervezet immunrendszerének működésében. Hiánya a fentiek működési zavarát okozza, valamint az étvágy és az ízlelési érzék érezhető csökkenéséhez vezethet.

Réz: Számos enzim alkotórésze, melyek oxidációs-redukciós folyamatokban vesznek részt, és szerepe van az elasztin, a kollagén és a foszfolipidek szintézisében is. A napi szükséglet 1,5–5,0 mg, amelyet a vegyes étrend általában fedez.

Szulfát: Minden fehérje és néhány enzim alkotó eleme, a haj, köröm, bőr erősségét befolyásolja.

(WEBBeteg - Kovács Anikó, gyógyszerész)