• Nagy mennyiségben a vas is mérgező - Vasmérgezés

        WEBBeteg - Dr. Kónya Judit, családorvos szakorvosjelölt
        Szerző:
        WEBBeteg

        Talán nincs olyan otthon, amelyben ne lenne megtalálható legalább egy fajta táplálékkiegészítő. A marketingfogások tengerében azonban eltűnik a túladagolásból származó veszélyek taglalása. Nagyobb dózisban a vas különösen veszélyes lehet - akár heveny, akár idült túladagolásról van szó.

        A vas nagy mennyiségben, direkt emésztőrendszeri irritánsként viselkedik. A gyomor- és bélnyálkahártya sérülése esetén gyorsan és koncentráltan szívódik fel az érpályába, ahol a vasat egyébként kötésben tartó molekulák száma relatív kevés lesz, így szabad vas halmozódik fel a vérben. Innen a vas a mitokondriumokba kerül, mely a sejtekben található energiatermelő sejtalkotó.

        A mitokondriumokban gátolja a normális anyagcserét, és metabolikus zavarokat, a sav-bázis háztartás eltérését okozza. Továbbá a vassal történt mérgezés segíti a reakcióképes szabad gyökök képződését, amely a sejthártya lipid elemeinek károsodásához, ezáltal a sejt integritásának megbomlásához vezet.

        A mérgezés a vérben lévő proteáz enzimek működésének gátlásával, a máj, a szívizom, az érrendszer és az agy károsodását idézi elő.

        Hirdetések

        A vasmérgezés tünetei

        A tünetek jelentkezése két fázisba sorolható: enyhébb mérgezés esetén az emésztőrendszer irritációjának jelei, súlyosabb mérgezés esetén a szisztémás tünetek dominálnak.

        Az első hat órában a gyomor- bélrendszeri tünetek a következők:

        • hasi fájdalom,
        • hányinger,
        • hányás,
        • hasmenés.

        A jelek nem karakterisztikusak, más betegség vagy mérgezés tünetei is lehetnek. Az első 6-24 órában a tünetszegénység jellemző. Ha a betegnek vannak is panaszai, azok általánosak, enyhék, és nem informatívak. Nagyobb mennyiségű vaskészítmény elfogyasztása komolyabb panaszokat okoz, mely a két fázis tüneteinek keveredéséből alakul ki.

        A második szakasz a mérgezés után egy nappal kezdődik, amikor a szisztémás mérgezés jelei dominálnak. Gyengeség, fáradékonyság lép fel. A véralvadás folyamatának felborulása miatt vérzékenység alakul ki. Kezdetben bőr alatti bevérzések, nyálkahártyavérzések jelentkeznek, később akár ízületi vérzés is kialakulhat.

        Nagy a kiszáradás, a túlzott folyadékvesztés veszélye. A beteg „rosszul néz ki”: sápadt, gyenge, hideg verejtékes lehet, ami a kezdődő sokk jele. Mellkasi fájdalom, rendellenes vagy szapora szívdobogás érzés léphet fe - a szívizom károsodása miatt. A vizelet mennyisége csökkenhet a vesék érintettsége következtében.

        2-5 nappal a mérgezés után a szervezetben a máj károsodása zajlik aktívan, sárgaság jelenhet meg. 4-6 héttel később a gyomor nyálkahártya sérülése miatt eróziók, fekélyek megjelenésére kell számítani.

        A hosszú ideig tartó, nem megfelelő mennyiségű adagolás következtében kialakuló mérgezés tényére a laboratóriumi vizsgálat utalhat.

        Hogyan kezelhető a vasmérgezés?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Enyhe esetben kezelést nem igényel a túlzott vasbevitel, súlyos esetben hánytatás, gyomormosás lehet szükséges. Szisztémás tünetek jelenlétében a szervkárosodások tüneti kezelése esszenciális, az életveszély megelőzése céljából. A vasnak specifikus ellenszere a deferoxamin, melynek intravénás adása jó hatású a további károsodások kialakulásának elkerülése végett. A mérgezések megelőzésével kapcsolatban nem lehet eleget hangsúlyozni a körültekintő szerhasználatot, a javasolt dózisok betartását. Nagyon fontos, hogy a gyógyszereket, vegyszereket gyermekek által nem elérhető helyen, elzárva tároljuk.

        A vas, az emberi szervezet számára létfontosságú ásványi anyag. Egy 70 kg-os férfi szervezetében, a vas összmennyisége megközelítőleg 4 gramm, aminek kétharmada a vérben található, a légzési gázok szállításáért felelős hemoglobin molekula alkotórésze. Ezen kívül számos más molekula és enzim elengedhetetlen alkotója a vas. Az elemi vas 20-60 mg/testsúlykilogramm dózisban okoz mérgezést.

        Dr. Kónya JuditForrás: WEBBeteg
        Orvos szerzőnk: Dr. Kónya Judit

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Mit egyen és mit kerüljön a szoptatós anyuka?

        A szoptatás alatt az anyatejben az anyuka által elfogyasztott élelmiszerek, tápanyagok fehérjéi kis mennyiségben kiválasztódnak, így mire eljön a hozzátáplálás, addigra a szoptatott baba szervezete is sok mindennel találkozik már.

        Széntabletta: mikor szedjük, mikor ne?

        Az orvosi szén (aktivált szén, carbo activatus) egyike a legrégebben alkalmazott gyógyszereknek. A faszenet az 1800-as években gyulladt bőrfelületek borogatására használták, az 1900-as évek elején pedig az emésztési zavarokat faszénpor itatásával kezelték.

        A szén-monoxid-mérgezés tünetei és megelőzése

        A szén-monoxid (CO) egy színtelen, szagtalan gáz, fosszilis tüzelőanyagok (szén, kőolaj, benzin stb.) tökéletlen égésekor keletkezik. A szén-monoxid-mérgezés oka lehet autó kipufogógázának belélegzése, de a mérgező gáz rosszul beszerelt gázsütők, kályhák, gázkazánok hibás működése során is felszabadulhat.

        Botulizmus: veszélyes méreganyagok az ételekben

        A botulizmus egy viszonylag ritkán előforduló, éppen ezért nem nagyon ismert megbetegedés. Kórokozója a Clostridium botulinum nevű baktérium, pontosabban a baktérium által termelt toxin. A baktérium ideg-izom kapcsolódási pontoknál kifejtett hatása révén gátolja az ingerületátvitelt, mely révén közepestől súlyos fokig terjedő, akár halálhoz vezető bénulásokat idézhet elő a szervezetben.

        Kisgyermekkori vészhelyzetek és megelőzésük

        A kisgyermekek kíváncsiságuknál és életkoruknál fogva igen gyorsan és váratlanul bajba kerülhetnek. Bennük van a felfedezni vágyás késztetése, de a veszélyérzetük még nem alakult ki. Mi felnőttek viszont sokszor apró elővigyázatossággal megelőzhetjük a baleseteket.

        A vashiányos vérszegénység - Melyek a vashiány tünetei?

        A vashiány a leggyakrabban előforduló hiánybetegségek egyike, melynek változatos tünetei olykor megnehezítik a felismerést. A vashiány azonban számos probléma kiváltó oka lehet, amik közül a vashiányos vérszegénység fordul elő legtöbbször.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA