• Egy új orvostudományi szakterület: az obezitológia

        Szerző:
        WEBBeteg

        A túlsúly és elhízás a XX. század második felétől kezdve világszerte, így Magyarországon is népbetegséggé vált. A súlyfelesleggel rendelkező emberek számának járványos méreteket öltő növekedése jelenleg az egyik legnagyobb népegészségügyi probléma a társadalom, a gazdaság és az egészségügyi ellátórendszer számára.

        Mivel a WHO az elhízást hosszan fennálló, kiújulásra hajlamos betegséggé nyilvánította, túlsúlyos/elhízott emberekkel nemcsak az utcákon, szűkebb vagy tágabb környezetünkben, hanem egyre növekvő számban az orvosi rendelőkben és kórházi osztályokon is találkozhatunk. Ráadásul az elhízással több, mint 50 féle betegség is kapcsolatba hozható, így az elhízottak egy része nemcsak egy, hanem többféle betegséggel is rendelkezik. Az egyre sürgetőbb kihívás vezetett egy új orvostudományi szakterület, az obezitológia kialakulásához.

        Miért kell kezelni az elhízást?

        Minél inkább megnő az ember testtömege, annál több - sok esetben igen súlyos következménnyel járó - betegséggel találhatja magát szemben. Milyen szövődményei lehetnek a túlsúlynak?
        Miért kell kezelni az elhízást? A túlsúly következményei>>

        Mit takar az obezitológia fogalma?

         „Obezitológia vagy elhízástudomány az orvostudománynak az az ágazata, amely a túlsúly és elhízás kutatásával, megelőzésével, diagnosztikájával, kezelésével és az elhízással összefüggő krónikus betegségek, kóros állapotok kialakulásának megelőzésével, minél korábbi felismerésével és hatékony kezelésével foglalkozik gyermekkorban és felnőttek esetén is, komplex és holisztikus módon, az egyéntől a társadalmi szintekig egyaránt”- foglalja össze Dr. Gajdács Ágnes, obezitológus szakorvos.

        Problémát jelent azonban, hogy az orvosképzésben és orvos továbbképzésben az obezitológia meglehetősen alulreprezentált, ezért nagy jelentőségű az obezitológus képzés feltételeinek és az obezitológiai licenszvizsga keretrendszerének kialakítása, a licenszvizsga lebonyolítása. Az Országos Obezitológiai Hálózat kiépítéséhez ugyanis szükség van az obezitológus szakorvosokra, akik képesek lehetnek megállítani az elhízás járványszerű terjedését hazánkban.

        Hirdetések

        Az obezitológus szakorvos hatásköre

        Magyarországon 2014. október 31-én zajlott le az első obezitológiai licenszvizsga, így ettől a dátumtól kezdve csak azok a belgyógyász, gyermekgyógyász, kardiológus vagy endokrinológus szakorvosok használhatják az államilag elismert obezitológus, obezitológus szakorvos titulust, akik szerteágazó elméleti tudással és több éves gyakorlati tapasztalattal, valamint az adott ország obezitológus szakképesítésével rendelkezik.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A túlsúly és elhízás problémája Magyarországon több millió embert érint, így nagy a felelőssége annak az 53 obezitológus szakorvosnak, aki jelenleg obezitológus  licenszvizsgával rendelkezik. Ők tevékenykednek az Országos Obezitológiai Hálózat keretein belül, egyrészt az Országos Obezitológiai Központban, mely helyileg az elhízással is kiemelten is foglalkozó Szent Imre Egyetemi Oktatókórház Anyagcsere Központjában található, másrészt regionális központokban, és néhányan járóbeteg ellátás keretei között, vagy magánpraxisban. 

        Dr. Gajdács Ágnes, magyar obezitológiai licenszvizsgával és nemzetközi obezitológus minősítéssel rendelkező szakorvos kutatásai szerint a fogyni vágyók nagyobb része először kozmetikai jellegű szalonokban, vagy személyi edző segítségével fitnesz termekben próbálja meg leadni súlyfeleslegét. „A legtöbb fogyni vágyó, csak többszöri sikertelen próbálkozás után keres orvosi segítséget. Ezért fontos a fogyókúra ágazatban a kompetenciahatárok kialakítása, például nem egészségügyi végzettséggel rendelkező szolgáltató (kozmetikus, kozmetikai testkezelő, személyi edző, táplálkozási szakértő stb.) nem kompetens bizonyos mértékű súlyfelesleggel vagy betegségekkel rendelkező fogyni vágyók kezelésére”- mondja Dr. Gajdács Ágnes, obezitológus szakorvos.

        (lifestylecom.hu)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Egy startup ötlettől a megvalósításig - újabb mérföldkőhöz ért az InSimu orvosképzést támogató projektje

        Lezajlott az első, InSimu Patient beteg-szimulációs appal támogatott, kreditpontos diagnosztikai kurzus a Debreceni Egyetemen. A debreceni orvostanhallgatók elsőként tesztelhették a Microsoft világversenyén díjazott, orvosképzést támogató megoldást.

        Hazaküldenék a magyar orvosokat

        A nemrégiben nyilvánosságra hozott tervek szerint a brit kormány hazaküldené a külföldi orvosokat, és erősítené a hazai orvosképzést. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke szerint itthon nagy szükség lenne a világlátott, nemzetközi tapasztalattal és nyelvtudással rendelkező orvosok munkájára.

        Orvosképzés Magyarországon egy orvostanhallgató szemével

        Jelenleg Magyarországon négy város (Budapest, Szeged, Debrecen, Pécs) négy egyetemén folyik orvosképzés. Mindegyik egyetemen külön-külön karon képzik az orvosokat és a fogorvosokat, ami alapvetően azért van, mert az évtizedek során egy önálló tudományággá nőtte ki magát a fogorvoslás.

        Hallássérültek az orvosképzésben

        Jelenleg harminc fogyatékkal élő, köztük öt súlyosan nagyothalló személy jár a Semmelweis Egyetem különböző karaira. Orvosnak, fogorvosnak, ápolónak, gyógytornásznak vagy éppen egészségügyi menedzsernek tanulnak. Milyen segítséget kapnak az egyetemtől? Milyen esélyekkel indulnak el, ha végeznek?

        Éger: történelmi helyzet van, és ez történelmi megoldást követel

        Joggal várjuk el, hogy az életpályamodell, amely más szakmákban már létezik, az egészségügyben is megjelenjen. Történelmi helyzet van, és ez történelmi megoldást követel – hangsúlyozta Dr. Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke a Magyar Rezidens Szövetség által szervezett szerdai sajtótájékoztatón.

        Orvosképzés: milyen változásokra számíthat az idén felvételiző?

        Száz felvételizőből egy tucat az orvosi pályát választja, attól függetlenül, hogy évek óta hatalmas gondokkal küzd az egészségügy. Március 1-ig lehet jelentkezni az egyetemekre. Körképünk bemutatja az orvosképzés hazai lehetőségeit.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA