• A fehérjék szerepe az étrendben

        WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember
        Szerző:
        WEBBeteg

        Az élő sejtek legfontosabb alkotórészei a fehérjék, ezért ezeknek a táplálékok között különleges szerepük van. A szerkezetüket tekintve 20 különféle aminosavból állnak.

        Szervezetünk 14-16%-a fehérje, és körülbelül 0,1%-a szabadaminosav-tartalom. Testünk fehérjéinek és más nitrogéntartalmú alkotórészeinek felépítéséhez szükséges aminosavakat a táplálékaink fehérjéi szolgáltatják.

        A fehérjék funkciója rendkívül fontos és változatos, többek között az izmok, a kötőszövetek, az inak, a csontok, a haj és a szőr szerkezeti elemei (például kreatin, kollagén, elasztin), a hormonok és az enzimek alkotórészei, szerepük van az immunrendszer felépítésében, valamint a különböző transzportfolyamatokban. Biztosítják a folyadék-, és sav-bázis egyensúlyt, fenntartják az érrendszer rugalmasságát. A szöveti fehérjék folyamatosan lebomlanak és újjáépülnek, így a bontáskor felszabadult aminosavak nagy része visszakerül a fehérjékbe.

        Hirdetések

        A 20 különböző aminosavból 9 esszenciális (fenilalanin, hisztidin, izoleucin, leucin, lizin, metilalanin, metionin, treonin, triptofán és valin), azaz nélkülözhetetlen számunkra, hiszen szervezetünk nem tudja előállítani, vagy csak olyan kis mértékben szintetizálódnak, amely nem elégíti ki a szükségleteinket. A nem esszenciális aminosavakat szervezetünk képes előállítani az élelmiszerekkel elfogyasztott fehérjékből származó aminosavak átalakítása révén.

        Rákkeltő lehet a túl sok állati fehérje a középkorúaknál egy kutatás szerint

        Ha a kevés állati eredetű fehérjét fogyasztó középkorúakhoz hasonlították a hasonló korú, sok húst és tejterméket evő személyeket, az derült ki, hogy az utóbbiaknál négyszer nagyobb a rák kockázata - idézte a Science Daily tudományos-ismeretterjesztő portál a Cell Metabolism című szaklapban frissen megjelent tanulmányt. Rákkeltő lehet a túl sok állati fehérje a középkorúaknál egy kutatás szerint>>

        Az egészséges fehérjeforgalom megállapítására a nitrogén-egyensúly mérése szolgál. A táplálékokkal felvett, és a széklettel, vizelettel távozó fehérjék nitrogéntartalmából következtetni lehet a test fehérjetartalmának változására. Ez az egyensúly a bevitt tápláléktól függ. Ha a táplálkozásunk során bevitt energia mennyisége elégtelen, akkor hiába lehet optimális a fehérjetartalom, a fehérjeszintézis zavart szenved energia hiányában. Aminosav-anyagcserezavar pedig akkor jelentkezik, ha a táplálék energiatartalma megfelelő, de az étrend fehérjetartalma elégtelen. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a javasolt napi fehérjebevitel egészséges felnőttek számára vegyes, kiegyensúlyozott táplálkozás esetén 0,8 gramm/testtömegkilogramm. Ez az ajánlás nem elegendő csecsemők, gyermekek, serdülők, idősek, terhes nők és betegek számára.

        A nagy mennyiségű állati fehérje fogyasztása bőséges fehérjebevitelt eredményez, amely önmagában nem okoz gondot egészséges személyeknél, ugyanakkor általuk számos egyéb tápanyagot is juttatunk szervezetünkbe (például zsírok, koleszterin), amelyek következtében már egészségügyi károsodások jelentkezhetnek, például túlsúly, elhízás.

        A fehérjék bevitele gyakran nem elegendő, kifejezetten a szegényebb lakosság körében. A fehérjehiány jellemzően a szükségletekhez képest kevesebb kalória-bevitellel is jár, ezért a tünetek átfedhetik egymást. Fehérjehiány esetén lecsökken a sejtek tömege, a folyadékok a sejtek közötti térbe kerülnek, ödéma jelentkezik a lábon és az arcon. Emellett zavart szenvedhet a vérképzés, a hormontermelés, csökken az immunrendszer védekező képessége, és a fizikai teljesítőképesség, romlik az emésztés és a felszívódás, tovább súlyosbítva a megbetegedést.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A fehérjéket jellemzi a biológiai értékük is. Ez az érték a fehérjéknek azt a százalékát fejezi ki, amelyeket a testünk a fehérjéinek felépítésére képes hasznosítani. Az anyatej és az egész tojás biológiai értéke 100, azaz teljes mértékben hasznosulnak felszívódás után. A tehéntej biológiai értéke 88-95 között van, a csirkehúsé 82, a burgonyáé 73. Az elsőrendű, vagy más néven komplett fehérjék az összes aminosavat megfelelő mennyiségben és arányban tartalmazzák. Ezek általában állati eredetű termékek (például tojás, tej, húsok, halak). A másodrendű, vagy inkomplett fehérjék néhány aminosavban hiányosak, ezért önmagukban nem elegendő fehérjeforrások, ki kell egészíteni (idegen szóval komplettálni) másik ilyen, vagy elsőrendű fehérjével. Ezt a csoportot főleg növényi fehérjék alkotják. Komplettálás az, ha például a lizinben szegény kenyérre lizinben gazdag sajtszeleteket teszünk.

        Normális, kiegyensúlyozott, vegyes étrend mellett egészséges személyeknek nincs szüksége fehérjekiegészítésre, hiszen az étrend minden fehérjét megfelelő mennyiségben és minőségben tartalmaz. A túlzott fehérjefogyasztás és szabadaminosav-bevitel (testépítők esetén) veszélyes, bizonyos mennyiség felett pedig már egészségkárosító hatással is számolni lehet.

        (WEBBeteg - Irinyi-Barta Tünde, okleveles táplálkozástudományi szakember)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Táplálkozási trendek: holnap és ma

        A táplálkozás életünk egyik dinamikusan változó területe. Szinte naponta jelenik meg egy-egy új étrendi irányzat vagy új élelmiszer az üzletek polcain.

        A szelénhiány négy tünete

        Tudjuk, hogy a világon több terület is szelénhiányos. Tudjuk, hogy Magyarország nagy része is ebbe a kategóriába tartozik. Azonban honnan tudhatjuk azt, hogy nekünk szelénhiányunk van és szelénpótlásra lenne szükségünk?

        Néhány gondolat a fűszerekről

        A fűszerek amellett, hogy ételízesítésre szolgálnak, a megfelelő emésztéshez is hozzájárulnak. Meghozzák az étvágyat, serkentik a nyál és a bélnedvek termelődését, ezzel elősegítve a tökéletesebb emésztést és felszívódást.

        A kövér gyerekek nagy százaléka felnőttkorban betegebb lesz

        Egy rosszul táplált, elhízott gyerek felnőttkorára sok esetben cukorbeteg vagy szív- és érrendszeri beteg lesz. Nagyon fontos, hogy már a gyerekeknél csökkenteni kell a telítettzsírsav-fogyasztást és az állati eredetű fehérjének és a szénhidrátnak a bevitelét.

        Thai ízek - Étkezési trendek

        Míg régen az olasz konyha volt a legfelkapottabb, legkedveltebb a magyarok körében, a mai fiatalok inkább a thai konyha különleges ízeit kedvelik. A thai konyha nemcsak a bőséges zöldséghasználat miatt egészséges, de mivel magas hőmérsékleten csak rövid ideig hőkezelik az ételeket, sokkal több vitamin és ásványi anyag marad meg bennük.

        Így kell összeállítani egy egészséges napi menüt

        Hazánkat is a világszerte megfigyelhető mértékben érintik az úgynevezett civilizációs betegségek. A túlsúly és az elhízás a felnőttek 65 százalékát sújtja, tíz gyermekből 2-3 rendelkezik kisebb-nagyobb mértékű súlyfelesleggel. A halálesetek feléért itthon is a szív- és érrendszeri események (pl. stroke, szívinfarktus), valamint negyedéért a daganatos betegségek okolhatók. A cukorbetegséggel élők száma óvatos becslések szerint 700-800 ezerre tehető, de a rejtett eseteket is figyelembe véve akár az 1 milliót is elérheti.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA