• NÉBIH: antibiotikumok és más szerek nem maradnak az állatok húsában!

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az állatgyógyászatban az antibiotikumok ma már kizárólag az állatok bakteriális eredetű fertőző betegségeinek gyógykezelésére szolgálnak, hozamfokozóként való alkalmazásukat 2006-ban betiltották az Európai Unióban.

        A vágóállatokat antibiotikummal tömik, hogy megóvják azokat a fertőzésektől, ám ezeknek a szereknek hizlaló hatásuk is van - nemcsak a levágásra váró állatokra, hanem azokra is, akik megeszik a húsukat vagy megisszák a tejüket – írja az Index, hivatkozva a New York Times cikkére.

        Az állatok nemcsak antibiotikumokat kapnak, hanem tömegnövelő szereket is. Szerencsére az európai országokban tiltott a veszélyes hormonok használata az állatgyógyászatban, amiket az USA-ban a gazdák még szabadon adhatnak a szarvasmarháknak – olvasható a cikkben. Például a testépítők körében korábban használt trenbolon-acetát humán alkalmazása tiltott, nagy dózisban vesekárosodást, magas vérnyomást, agresszivitást okozhat, az Egyesült Államokban ugyanakkor szövetségi törvények engedélyezik alkalmazását a szarvasmarhatartásban a súlygyarapodás érdekében, hatékonyabbá teszi a takarmányozást. A zeranol erős ösztrogén vegyszer, stimulálhatja a mellrákos tumorok növekedését.

        Mindkét hatóanyag (zeranol, trenbolone) szerepel a Nemzetközi Doppingellenes Szabályzat tiltólistáján (2013).

        Hirdetések

        Az állati eredetű termékek maradékanyag-tartalmát a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatósága ellenőrzi. Ha a laboratóriumi vizsgálat maradékanyag jelenlétet mutat, a termék nem kerülhet a boltokba. A gyakorlatban tehát mindenképpen kizárt, hogy a húst, tejterméket, tojást vagy mézet fogyasztó vásárló ezekkel a termékekkel antibiotikumokhoz jusson, így az esetleges elhízásáért másfelé kell a felelősöket keresni – tájékoztatta a WEBBeteg.hu portált a NÉBIH.

        Speciális esetben kapnak antibiotikumot az állatok

        Az állatok kezelését végző állatorvosnak kell megítélnie, hogy az adott fertőzés milyen kezelést igényel. Betegségmegelőzésre az antibiotikumok általában nem alkalmazhatóak, kivéve egyes speciális eseteket, amikor a megbetegedett állatok gyógykezelésével egyidejűleg megelőző kezelésben részesítik azokat a betegekkel együtt tartott állatokat, amelyek kezelés híján minden valószínűséggel veszélyben vannak.

        Az állatorvos által alkalmazott antibakteriális készítménynek a NÉBIH Állatgyógyászati Termékek Igazgatósága által kiadott forgalomba hozatali engedéllyel kell rendelkeznie, ennek megléte garancia az előírásszerűen használt készítmény megfelelő minőségére, biztonságosságára és hatékonyságára.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A gyógykezelés ideális esetben mikrobiológiai diagnózis alapján történik, egyes esetekben, például amikor nincs idő antibiotikum-érzékenységi vizsgálatra, a járványtani és klinikai tapasztalat alapján. Az alkalmazandó antibiotikum kiválasztásakor a megcélzott baktérium érzékenységén kívül figyelembe kell venni számos egyéb tényezőt is, például a mellékhatások kockázatát, illetve egy bizonyos várakozási időt.

        Élelmezés-egészségügyi várakozási idő

        A fogyasztók egészségvédelme szempontjából alapvetően fontos, hogy a kezelt állatok termékei az élelmiszerláncba csak a készítményre meghatározott élelmezés-egészségügyi várakozási idő letelte után kerülhetnek. Ez azt jelenti, hogy ha pl. a megállapított várakozási idő 14 nap, akkor az állatok nem vághatók le addig, amíg az utolsó kezelésüktől számított 14 nap el nem telik. Így biztosítható, hogy az állati eredetű élelmiszer ne tartalmazzon maradékanyagot a megállapított maximális határértéket meghaladó mennyiségben, tehát ne jelentsen kockázatot a fogyasztóra.

        Az állattartó teleptől a vágóhídig: fokozott ellenőrzések sora

        A reziduumok (szermaradványok - antibiotikumok, hozamfokozók, nehézfémek) jelenlétét az élelmiszertermelő állatok szöveteiben egy hatósági monitoring program keretében ellenőrzi a NÉBIH. Azt, hogy milyen állatfajból és hány állatból vesznek mintavételt, az előző évben az országban levágott vágóállatok számának, illetve az esetleg nem megfelelő minták számának a függvénye. Például ahol több sertést vágnak le, oda több mintavétel kerül kiírásra. A mintavételek során gondoskodni kell a véletlenszerűségről, így nem szabad, hogy azok állandó naphoz, esetleg azonos élőállat beszállítóhoz kötődjenek.

        A hazai létesítményekben levett mintákat az Élelmiszer Toxikológiai Nemzeti referencia Laboratórium vizsgálja. A laboratóriumba beérkezett minták, illetve az elvégzett vizsgálatok egy számítógépes rendszerbe kerülnek, ennek segítségével folyamatosan követhető, hogy az adott megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága hogyan hajtotta végre a számukra kiírt mintavételeket. Abban az esetben, ha a vizsgálatok során a laboratórium „nem megfelelőséget” állapít meg, úgy a soron kívüli értesítést követően nyomon követési vizsgálatot végeznek annak kisderítésére, hogy miből adódott a probléma. Ennek során az állattartó gazdaságban is vizsgálatokat végeznek, illetve a gazdaságból származó következő szállítmányból emelt számú mintavételt vesznek.

        Hogy a vágóállatokból származó hús és belsőség ne jelentsen veszélyt a fogyasztóra, követendő eljárás, hogy az élőállat szállítmányokat a vágóhídra egy ún. „Élelmiszerlánc-információ” nevű dokumentum is elkíséri, amelyben az állattartó nyilatkozik arról, hogy az állatait nem kezelte semmiféle antibiotikummal. Elkíséri az állatokat egy kezelő állatorvos által is aláírt szállítólevél (ENAR), amelyben az állatorvos nyilatkozik az állatok kezeléséről.

        A vágóhídra érkezést követően a vágóhidat felügyelő hatósági állatorvos ellenőrzi a szállítmányt kísérő dokumentumokat, illetve az élőállatokat. Abban az esetben, ha bármi gyanúja felmerül a szállítmánnyal kapcsolatban, úgy kötelessége célzott vizsgálatot végeznie és mintavételt végrehajtania. Ezek az intézkedések, mintavételek mind az emberi egészség maximális védelmét szolgálják.

        Kifogásolt minták

        Áttekintve az elmúlt 5 év adatait a hazai vágási adatok alapján, éves szinten közel 8000 mintavétel történt, amely 15000-16000 vizsgálatot jelentett. A vizsgálatok során mintegy 0,2 százalékban talált a laboratórium nem megfelelőséget. A kifogásolt minták szarvasmarhából és lóból származó zsigerek (máj, vese) voltak, amelyekben határérték feletti nehézfémet mutattak ki – tájékoztatta portálunkat a NÉBIH.

        Húst hússal?

        A minőségi húsok teljes értékű fehérjeforrást jelentenek szervezetünk számára, 100 g hús átlagosan 20 g fehérjét tartalmaz. Ráadásul fontos vitaminokkal, például B-vitaminnal és ásványi anyagokkal, így vassal látják el a szervezetet. Ezek a jó hírek azonban senkit sem hatalmaznak fel arra, hogy húst, hússal egyen. Íme, néhány hasznos útmutatás.

        (WEBBeteg.hu - T.A., újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Érzékszervi hibás palackozott üdítőitalt kellett kivonni a forgalomból

        Közérdekű fogyasztói bejelentések alapján indított vizsgálatot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Fonyódi Ásványvíz Kft. által forgalmazott Jana eper és guava ízű üdítőitallal kapcsolatban. Az 1,5 literes kiszerelésű termékek egy részénél - a vásárlói jelzések szerint - vegyszerre emlékeztető, idegen szagot lehetett érezni, emellett opálos, úszó, lebegő pelyheket tartalmaztak. A problémát a hatóság akkreditált laboratóriumi vizsgálatai is megerősítették.

        Táplálkozási trendek: holnap és ma

        A táplálkozás életünk egyik dinamikusan változó területe. Szinte naponta jelenik meg egy-egy új étrendi irányzat vagy új élelmiszer az üzletek polcain.

        Az antibiotikum indokolatlan szedése növelheti az allergia kialakulásának az esélyét

        Az antibiotikumok nagyon sok hasznos bélbaktériumot is elpusztítanak, amiknek a hiánya komoly gondot okoz az emésztőrendszerben. Mivel az immunrendszer egyik központi helye a bélrendszer, a gyerekkorban sokszor felborított bélflóra sok esetben felnőttkorban növeli az allergiás megbetegedések kialakulását.

        Ezt a bébiételt hívja vissza az Univer

        Az Univer Product Zrt. az okozott kellemetlenségért fogyasztói szíves elnézését kéri.

        Szuperbaktériumok - Az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása

        A penicillin Fleming általi felfedezése 1928-ban, majd rutinszerű gyógyszerként való bevezetése 1941-ben indította el a különböző baktériumok örökítő anyagaiban is azokat a változásokat, melynek következményeként mára multi drug rezisztens kórokozókról, vagy, ahogy a köznyelv nevezi, szuperbaktériumokról beszélhetünk, mely az orvostudomány egyik legnagyobb kihívása lesz a XXI. században.

        Afrikai sertéspestis: emberre nem veszélyes, de körültekintően kell eljárniuk az állattartóknak!

        Az afrikai sertéspestis emberre nem veszélyes, csak a vaddisznókat és a házi sertéseket betegíti meg - így semmilyen kockázatot nem jelent az ember egészségére, ha például elhullott vaddisznóba botlana az erdőben. A Nébih hangsúlyozza: ahogyan a fertőzött állatokkal érintkezés, a fertőzött élelmiszer elfogyasztása sem jelent ránk veszélyt.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA