• Paleolit táplálkozás pro és kontra

        Szerző:
        WEBBeteg

        Miközben a csapból is az folyik, hogy az egészséges élethez mindenből szükségünk van egy kicsire, vannak, akik azt állítják, az összes gabonafélét felejtsük el a tejtermékekkel együtt, állati eredetű zsírt viszont együnk nyugodtan. De vajon mit szól ehhez a dietetikus és a belgyógyász?

        Edd meg a borsót, mert az egészséges! Idd meg a tejet, mert különben kihullnak a fogaid! – hangzik dogmaként fülünkben anyáink és nagyanyáink intelme, amit étkezésünkbe beépítve magunk is tovább adtunk már a következő generációknak. Szendi Gábor szerint azonban mindez csak rossz szokás, ezek az élelmiszerek inkább kárunkra vannak, mint hasznosak. Nem azt kell enni, ami anyáink és nagyanyáink, hanem azt, amit őskori eleink ettek. Ám mielőtt eldöntené azt, hogy Ön is az őskori életmódot fogja követni, olvassa végig cikkünket.

        Paleolit táplálkozás egy pszichológus szemével

        – A paleolit táplálkozás lényege a kőkori étrendhez való visszatérés – kezdi Szendi Gábor, akinek paleolit táplálkozásról szóló könyveit több ezren olvasták és tették magukévá a mai, nyugati kultúrákétól jelentősen eltérő életmódbeli változással is járó gondolkodásmódot. A pszichológust saját egészségtudatos életmódja sarkallta a könyv megírására.

        – Mindig is egészségesen éltem; amikor a 70-80-as években azt hirdették, hogy sok rostot kell enni, mindent búza és zabkorpával ettem. A 2000-es évek elején, amikor kutatóként dolgoztam, világossá vált számomra, hogy a koleszterin-mizéria csak riogatás, pedig előtte még a tojások sárgáját is mindig kidobtam, hogy ezzel is óvjam az egészségemet. Ebből is látszik, az, hogy éppen mi egészséges és mi nem, az csak a korok, divatok függvénye – mondta a könyvszerző, aki szerint éppen ezért kell olyan alapokhoz visszanyúlni, amit még nem befolyásoltak a divatok, sem az a probléma, hogy rengeteg embert kell a Földön élelemhez juttatni, s ehhez pedig rengeteg élelemre van szükség.

        Hirdetések

        Őskori alapok

        A ma élő, tradicionálisan táplálkozó természeti népeknél ismeretlen a szív- és érrendszeri megbetegedés, az allergia, az autoimmunbetegségek, a cukorbetegség, és alig fordul elő rák. Amint azonban egy természeti nép elkezd áttérni a nyugati étrendre, katasztrofálissá válik az egészségi állapota. Ezért vélik úgy a paleo-diéta hívei, hogy az alapokhoz kell visszanyúlni. A pattintott kőkorszak, vagyis a paleolitikum 2,4 millió éve kezdődött és 11 500 éve ért véget, így az emberiség történetének 99,5%-a esik erre az időszakra.

        A rákellenes táplálkozás alapszabályai


        Kevés só, alkohol és cukor, annál több zöldség és gyümölcs. A gyors étkezdéket pedig felejtsük el! Maradjon annyira vékony, amennyire lehet, de ne vigye túlzásba: a testtömegindex 21 és 23 között ideális. A túlsúly, "előszobája" lehet bizonyos daganatos betegségeknek. A rákellenes táplálkozás alapszabályai>>

        A paleolit életmód öt pillérre épül, melyből kettő az étkezéssel, három pedig a civilizációval kapcsolatos. – Az első, és legnagyobb, hogy túl sok finomított szénhidrátot viszünk be a szervezetbe. Mivel a gabonafélék, burgonya, kukorica, rizs, cukor és fruktóz csupán az utóbbi pár ezer évben váltak az ember táplálékává, az emberi szervezet nem tudja megfelelően kezelni ezt a hatalmas szénhidrátterhelést – fejtette ki Szendi Gábor, aki szerint a finomított szénhidrátok felelősek a manapság oly’ gyakori szív-, és érrendszeri megbetegedésekért, de részben a rákért is. – A túlzott szénhidrátfogyasztástól zsír rakódik le a belsőszervek köré – ez a viszcerális zsír –, s ez a zsírtípus szervezetszintű állandósult gyulladást hoz létre a folyamatosan kibocsátott gyulladásfaktorok révén. Ha elhagyjuk ezeket az élelmiszereket, minden gyulladásos természetű betegség javul, vagy akár el is múlik. Akár még az asztma és az allergiák is tünetmentessé válhatnak – folytatta Szendi Gábor.

        A pszichológus szerint a másik kerülendő ételcsoport az „idegen” fehérjék; ilyen a tejfehérjék és a gabonafélék gluténje, a kukoricában, dohányban található DING fehérjét vagy a hüvelyesekben lévő lektinek. – Körülbelül 150 autoimmun betegség van ma a világban, amelyek létezéséről 200 évvel ezelőttig nem is hallhattunk. Ezeknek mind köze van az idegen fehérjéket tartalmazó élelmiszerekhez – mondta Szendi, aki hozzátette: ugyancsak az autoimmun betegségek elkerülése miatt kell hanyagolni a hüvelyesek (borsó, bab, stb) fogyasztását. – A lektinek egy része áteresztővé teszi a bélfalat, és az így átjutó emésztetlen fehérjék autoimmun folyamatokat és idegrendszeri problémákat idéznek elő.

        A harmadik pillér a D-vitamin, ami valójában egy – szinte minden szövetben aktívan ható – hormon. A D-vitaminnak meghatározó szerepe van a rák, az autoimmunbetegségek, a skizofrénia, az autizmus kialakulásában, de hiánya szinte minden civilizációs betegséget súlyosbít. Kalkulációk szerint napi 2000 NE/nap/fő D-vitamin hatására a világon 25%-kal csökkenne a rákos halálozás. Hazánkban ez évi 8000 értelmetlen halált jelent. A negyedik pillér pedig a mozgás, enélkül nem képzelhető el egészséges élet – hangsúlyozta a szakértő. Végül ötödik pillérként említette a túlzott higiéniát.

        Mit szabad enni?

        – A húsok, zöldségek, módjával a gyümölcsök, gondolkodás nélkül ehetőek. Az érett sajtokkal sincs nagy baj. A zsíroktól sem kell félni, és a tojás is egészséges. Gondolkodás nélkül ehető a hal, gomba és a dió- és mogyorófélék is, de pl. a földmogyoró vagy a szója nem. Minden mást ajánlatos teljesen kiiktatatni a táplálkozásból – tanácsolta Szendi Gábor.

        Mit szólnak ehhez a szakértők? - Ellenérvek a paleolit táplálkozás mellett

        "Az ember igenis mindenevő!"

        Más véleményen van azonban a dietetikus, aki szerint nem szabad élelmiszereket teljesen kiiktatni az étkezésünkből, az evolúció ugyanis nem állt meg 11 500 évvel ezelőtt.  – A paleolit diéta túl sok húst enged meg. Azt szoktuk tanácsolni, hogy a napi fehérjebevitel (ami ideális esetben egy gramm testsúlykilogrammonként) fele-fele arányban származzon a húsokból, valamint a gabona-, és tejfélékből – mondta Barna Lajosné Éva. A dietetikus szerint a táplálkozási piramisnak a gabonafélék, burgonya és a tejtermékek ugyanúgy részei, mint a hús. – Az elmúlt években változott a WHO-által is elfogadott táplálkozási piramis, a gabonafélék helyét a piramis alapjában ugyan átvették a zöldségek és gyümölcsök, de a cereáliák sem kerültek ki, mindössze a második helyre kerültek. Mindent lehet enni, csak mértékkel. A változatosság pedig nagyon fontos! Az ember igenis mindenevő – hangsúlyozta a szakértő.

        Hasonló véleményen van a szakorvos is, aki szerint ez az étrend számtalan egészségügyi problémához vezethet. A magas, állati eredetű fehérjebevitel ugyanis több betegségben is közrejátszik: cukorbetegeknél megnő a vesekárosodás veszélye, s a veseelégtelenségre genetikailag hajlamosaknál a „húst hússal evés” elősegíti a betegség kialakulását. A köszvény is jól ismert betegség: a túlzott állati eredetű fehérjebevitel és a betegség között már évszázadok óta ismert az összefüggés.

        – A túl sok vörös húsárú nem csak a köszvény esélyét fokozza, hanem – egyszeresen telítetlen zsírsavai révén –  a normálisan bekövetkező oxidáció során rákkeltő anyagok is keletkezhetnek belőle a szervezetben. A fehérjeterhelés során a szervezet elsődlegesen a kalória-egyensúlyt vigyázza, tehát amíg kalóriával nincs rendben a szervezet, addig a fehérjéből szénhidrát, zsír, és ammónia lesznek – magyarázta dr. Kádár János, belgyógyász szakorvos.

        Helyes táplálkozás - de hogyan?

        Az egészséges táplálkozás sosem lehet egyoldalú, hiszen szervezetünknek számos vitaminra, nyomelemre, zsírsavra van szüksége.Összeszedtük Önöknek, hogy mi mindent kell étrendjükbe iktatni, ha étkezéseikkel egészségüket akarják szolgálni. Helyes táplálkozás - de hogyan?>>

        Hasonló hiba mutatható ki a koleszterinnel kapcsolatban is a szakértő szerint. – Szokványos étkezési viszonyoknál az ember a koleszterin legalább 70 százalékát maga állítja elő. Tehát, ha a koleszterin – normál diéta mellett – magas, akkor azt végletesen koleszterinszegény diétával sem lehet csökkenteni, mert a szervezet azt maga termeli. A fokozott bevitel azonban az egészséges bontást indukálja. Tehát különbséget kell tenni: ha magas az endogén (termelt) koleszterin, akkor azt gyógyszeresen csökkenteni kell. Amennyiben normális, szabad enni, és meg lehet egyedileg, egy-egy emberre vonatkoztatva nézni, meddig normális a szint – folytatta a szakértő.

        A finomított szénhidrátok esetében az orvos szerint a szervek elzsírosodása ugyan helytálló, a nulldiéta viszont káros lehet. – Ha kevés a kalóriabevitel, a fehérjék nem épülnek be. Kevés a májban a gyors energiaforrás, a glikogén, így minden bevitt táplálékból megint csak zsír lesz – folytatta Kádár János, aki hozzátette: kutatások is bizonyítják, hogy rostdús ételek, így a szénhidrátok és teljes kiőrlésű gabona nélküli diéta esetén gyakoribb a vastagbélrák.

        A cereáliákkal kapcsolatban  mindezeken túl elmondható, hogy őseink már 23 ezer éve ismerték és készítettek például vadárpából kenyeret. Ez azt jelenti, hogy az ember sokkal régebb óta ismeri, és fogyasztja a gabonaféléket, mint hogy termeszteni kezdte volna. Hiszen miért is termelte volna a kérdéses gabonaféléket, ha nem lett volna velük jó tapasztalata. A belgyógyász a sokat támadott gluténekről elmondta, az európai emberekben 1:85 arányban allergiát okoz, a többieknek viszont nem káros.

        – A tej a legnagyobb immunszervünk – folytatja a paleolit étrendben felfedezett hibákat dr. Kádár János. – A tej a bél nyiroksejtjeinek megfelelő flóra kialakulásához szükséges. Végletes kerülése hiba! Ugyanakkor figyelni kell a tejcukrot bontani képtelen belű emberekre is.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt


        A mai kor emberének javítani kell a kalciumbevitelén, amit a tej- és tejtermékek fogyasztásával tudunk elérni – mondta dr. Kádár, hozzátéve: a hüvelyesekben található, a paleo diéta szerint kerülendő lektinek valójában a normális immunmodulációhoz szükségesek.  – Szerencsére nincs is lektinmentes diéta, így nincs is adat arról, mi lenne túlzott hiány esetén – folytatta az orvos.

        Van, amivel a szakértő is egyetért

        Van azonban, amivel a szakértő is egyetért: a túlzott higiéné káros hatása igaz, azonban ez sem bennünket érint, hanem a kísérletesen sterilen nevelt állatokat. – Az ember szimbiózisban él a Candidával, Escherichia coli-val és rengeteg egyéb mikrobával. A normális flóra segít a védekezésben, véd az allergiás betegségek ellen, immunstimuláló, az autoimmun betegségek is ritkábban fordulnak elő normális flóra esetén. – A paleolitikum embere több halat fogyasztott, étrendjében így jobb volt az omega-3 és az omega-6 zsírsavak aránya: ha a szív- és keringési megbetegedéseket nézzük, ez  szintén követendő példa – mondta a szakértő.

        (WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Megoldás hajhullás ellen

        Vichy

        A probléma megelőzhető és kezelhető. Mutatjuk, hogy mire figyeljen! (x)

        Magán egészségközpont

        MTI

        Az integrált központban a legkorszerűbb diagnosztikai eszközök találhatóak meg.

        6 diétatipp a diabéteszes neuropátia...

        Cukorbetegként már tudja, hogy mindaz, amit megeszik, és amikor eszi, hatással van a vércukorszintjére. A cukorbetegség és a diéta szinte...

        Diéta epekövesség esetén

        Az epekőképződést a túlzott zsírbevitel, valamint a csökkent élelmirost-fogyasztás segíti elő, a zöldségek és gyümölcsök, valamint a...

        Tejcukorérzékeny betegek táplálkozása

        Tejcukor-érzékenységről (laktózintoleranciáról) akkor beszélünk, ha a tejcukor (laktóz) bontó enzim (laktáz) részlegesen vagy teljesen...

        Az 1-es típusú (gyermekkori)...

        A legfontosabb, hogy a gyermek elfogadja és - életkorának megfelelő mértékig - megértse a betegségét. Ezek nélkül nem képzelhető el...

        Mire figyeljünk, ha inzulinkezelés alatt...

        A cukorbetegség időben történő felismerése és megfelelő terápiája alapvető szerepet játszik a szövődmények megelőzésében. Az...

        A foglalkozási tüdőbetegség

        Nagyon sok olyan tüdőbetegséget okozó anyag létezik környezetünkben, amelyet munkánk során, munkánk miatt lélegezhetünk be. Az összes...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA