• Rosszul alszik, fáj a feje? A fogorvos segíthet!

        Szerző:
        WEBBeteg

        Sokan nem tudnak az éjszakai fogcsikorgatásukról, csak azt tapasztalják, hogy fáradtan, leverten ébrednek, zsibbad a karjuk, a nyakuk, zúg a fülük, esetleg visszatérő migrénnel küzdenek. Dr. Benkő Krisztina, az Oxygen Medical fogszakorvosa a fogcsikorgatás következményeiről, és a megoldás lehetőségeiről beszélt.

        Előre-hátra vagy oldalt csikorgat?

        Fogcsikorgatás teszt


        Ön is éjszakai fogcsikorgató? Szervezetünk a napi feszültséget gyakran éjszaka dolgozza fel, és ez gyakran fogcsikorgatás formájában nyilvánul meg. Ilyenkor nem csak a fogak károsodnak. Önt is érinti a probléma? Töltse ki tesztünket!>>

        A fogszorítás és csikorgatás hátterében többek közt az állhat, hogy az alsó és felső fogak kiegyensúlyozatlan érintkezése miatt az állkapocs-ízület nem tudja elérni a nyugalmi záródási pontját. Az ízület erőlködését okozhatja akár egy nagyobb korona, egy magasabb tömés is.   

        Jellemzően éjszaka csikorgatunk, hiszen az ízület ilyenkor normál esetben is reflexes, minimális mozgásokat végez. Éppen ezért például a pókharapók – vagyis azok, akiknek oldalt normálisan nőtt a foga, elől viszont nem érnek össze a frontfogaik - addig próbálnak szorítani, amíg az érintkezés létre nem jön – ami persze lehetetlen.  

        Hirdetések

        A csikorgatók közt vannak, akik előre-hátra csikorgatnak, mások oldalra teszik ezt. Az előre-hátra csikorgatás sokszor fiatal korban alakul ki, ugyanis az ilyenkor a panaszmentes, de a „össze-vissza” növő bölcsességfogak gyakran észrevétlen akadályát képezik a jó harapásnak, rágómozgásnak.

        A fogcsikorgatás okai


        A stressz, a lelki megterhelés, a belső feszültéség, a fogak és az állkapocs hibás állása lehet a fő ok. Azonban a rossz felületű, túl magas tömések, inlay-k, hidak, koronák és a protézis is okozhat zavarokat, vagy felerősítheti a már meglévő problémákat.

        Ha fennáll a krónikus fogcsikorgatás gyanúja, mindig alaposan meg kell vizsgálni a fogak helyzetét, a harapást, a töméseket és az esetleges fogpótlásokat, hogy ezek betöltik-e szerepüket, és együtt megfelelően működnek-e. Ha a fogak esetleg hibásan érintkeznek, rosszul mozog az állkapocs vagy az állkapcsi ízület funkciózavara áll fenn, azt funkció-analízissel derítik ki. Fogcsikorgatás (bruxizmus) okai és kezelése.>>

        Az is panaszt okozhat, ha a bölcsességfogak a csontban megbújva növekednek és nekifeszülnek az utolsó rágófogaknak – ez is eredményezheti a csikorgatást. Ezen jelenség pontos okát csakis felkészült fogorvos állapíthatja meg, hiszen elképzelhető, hogy csupán a napi stresszre reagálunk így álmunkban, vagy éppen egy gyerekkorból visszamaradt rossz szokás áll a háttérben.

        Súlyos következmények

        Lekopott, letöredezett fogélek, fognyaki kopások az érintett fogakon (elsősorban a frontfogaknál), vagy akár minden rágófelszínen – mindezek a következmények kialakulhatnak a csikorgatás miatt. Sokan azt hiszik, a rágás koptatja el a fogaikat, holott már évtizedekkel ezelőtt kimutatták, hogy egy-egy falat elrágásához nagyjából fél percre van szükség, amely idő alatt az őrlőfogak mindössze 0,2 másodpercig érintkeznek. Ez az idő viszont elenyészik egy éjszakai, akár 45 perces csikorgatáshoz képest. Ráadásul a fogszorítók 20 százaléka a nappali maximális szorító erőt meghaladó erővel nyomja össze éjszaka a fogait, így a következmények akár súlyosak is lehetnek. Ráadásul ezek nem csak a fogakat érinthetik.

        A csikorgatás miatt kialakulhat halántéktáji fájdalom, tarkó- vagy nyaki feszülés, sőt hátfájás is. Az álkapocs-ízület és a fül belső szerkezetének összefüggése miatt tapasztalhatunk füldugulást, fülpattogást, vagy akár migrént is. Elképzelhető, hogy még a száj körüli ráncok is kisimulhatnak, ha a fogakat megemelik és visszarendezik az ideális helyzetükbe, kialakítják a megfelelő harapás-magasságot.  

        Diagnosztizálási és kezelési lehetőségek

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt!

        Minél előbb érdemes elkezdeni a kezelést, hiszen előrehaladott esetekben az ízület maga is károsodik, felszínei elkopnak. A diagnózis akár már egy röntgenfelvétel után is igazolhatja a kóros mozgások tartós jelenlétét – hangsúlyozza dr. Benkő Krisztina, az Oxygen Medical fogszakorvosa.

        Mivel az ízület önmagában nem tud regenerálódni, sokszor fogszabályzással vagy szigorú mérések alapján kidolgozott harapásemeléssel, illetve különböző harapásemelő, fogvédő sínekkel lehetséges javítani a helyzeten és a további romlást megakadályozni.

        Összetettebb esetekben akár több szakterület együttműködésére is szükség lehet. Előfordulhat ugyanis, hogy egy probléma megoldásához kell egy szájsebész, aki például kihúzza a ferdén növő bölcsességfogat, egy fogszabályzó orvos, aki beszabályozza a fogak irányát, helyzetét és méretét, végül pedig egy esztétikai fogorvos, aki helyrehozza, ami tönkrement, kialakítja a végső formát, színt és elhelyezkedést.

        (orvostkeresek.hu)



         

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Fáj a feje? A helytelen rágás is állhat a hátterében!

        Vannak, akik évekig szenvedne kínzó fejfájástól, orvostól orvosig járnak, ám az okot nem találják. Gyakran csak egy fogorvosi vizsgálat során derül fény, a háttérben meghúzódó problémára.

        Miért lehetnek érzékenyek a fogak?

        Sokáig azt mondta a fogorvosunk, hogy rosszul mosunk fogat, amiben lehet is némi igazság, hiszen sokan megrögzötten sikálunk. De nem csak ez lehet a probléma forrása. Életünk tele van stresszel, akár a munkahelyünkre, akár a magánéletünkre gondolunk. Ezt valahogy le kell vezetni. De mikor és hogyan?

        Mikor szükséges feltétlenül eltávolítani a bölcsességfogat?

        Bölcsességfognak a leghátsó őrlőfogat nevezzük, mely már 14 éves korban elkezd kinőni az állkapocsból. Az íny áttörésének ideje a 18. és 25. életév között következik be. Nem mindenkinek nőnek ki a bölcsességfogai, és nem minden esetben kell eltávolítani őket.

        A fogcsikorgatás jelei, okai és kezelése

        Az éjszakai fogcsikorgatás (bruxizmus) rendkívül sok embert érint, bár sokan nem is tudnak róla. Gyerekeknél és fiataloknál gyakrabban fordul elő.

        Fáj a feje, fáradt? Irány a fogorvos!

        Fáradtságot, levertséget, fej- és nyakfájást, zsibbadást, fülzúgást is okozhat az éjszakai fogcsikorgatás, sőt, akár migrénes rohamot is. Dr. Benkő Krisztina, az Oxygen Fogászat fogszakorvosa szerint a kezelést nem érdemes halogatni, hiszen a következmények súlyosak lehetnek.

        Milyen gondokat okozhat a fogcsikorgatás?

        A fogcsikorgatás okozhat halántéktáji fájdalmat, tarkófeszülést, nyaki feszülést, sőt hátfájást is. Az állkapocsízület és a fül belső szerkezetének összefüggése miatt kialakulhat füldugulás, fülpattogás vagy akár migrén is.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA