Nőgyógyászati daganatok és fogamzásgátlás

A legtöbb fogamzásgátló, elsősorban a hormonális módszerek a női ivarszerveken fejtik ki hatásukat, ezért ezen szerveket érintő elváltozások jelenléte esetén körültekintően kell megválasztani a lehetséges legjobb fogamzásgátló eszközt. A legtöbb daganatra a barrier módszerek nincsenek hatással, ezért ezek használata szinte minden esetben megfelelő lehet.

Miómák

A leggyakoribb nőgyógyászati jóindulatú daganat, mely egyes becslések szerint a nők 80%-át és hormonfüggősége révén a fogamzóképes korúakat érinti. Régebben elsősorban a magasabb hormontartalmú tabletták szedése mellett ezek előfordulásának fokozódását figyelték meg, azonban napjaink alacsony ösztrogéntartalmú hormonális készítményei esetén bizonyítottan csökken a miómák miatti kórházi ápolási napok száma. Ez elsősorban a hormonális fogamzásgátlók progeszteron komponensének köszönhető. A miómákkal rendelkező hölgyek számára bármilyen fogamzásgátló módszer jó lehet, azonban ha a méh üregét is torzító góccal állunk szemben, a méhen belüli eszközök nem jöhetnek számításba.

Petefészek ciszták

A petefészkek ezen elváltozásai igen gyakoriak, elsősorban a fogamzóképes nőket érintik. Egyes hölgyek esetében nagyobb a hajlam a cisztikus képletek kialakulására, melynek kiindulópontja leggyakrabban egy meg nem repedt tüsző. Érthető tehát hogy a tüszőérés gátlásával a petefészekciszták előfordulását is csökkenteni tudjuk. Ily módon bármilyen hormonális fogamzásgátló módszer tökéletes az ilyen problémával küzdő pácienseknek.

Méhtestrák

A leggyakoribb nőgyógyászati rosszindulatú daganat. A hormonális fogamzásgátló módszerek bizonyítottan csökkentik előfordulását, a tablettát valaha szedőknél 50%-os csökkenést figyeltek meg a daganat kialakulásában és ez a hatás a szedés idejének elnyújtásával még fokozódik, valamint a tabletta abbahagyását követően még 20 évig fennmarad. Mivel előfordulásának csúcsa egyértelműen a reproduktív évek után, a postmenopauzában van és terápiájában egyértelműen a sebészi módszer az első lépés (méheltávolítás), ezért a méhtestrákos betegek fogamzásgátlásáról nem érdemes beszélni.

Petefészekrák

A második leggyakoribb rosszindulatú nőgyógyászati tumor. A méhtestrákhoz hasonlóan a kombinált fogamzásgátló tabletták ezen daganat előfordulását is a felére csökkentik még akár két évtizeddel a szedés abbahagyását követően is. Bár ezen tumorok előfordulási csúcsa szintén a posztmenopauzális korcsoportra helyeződik, sajnos jóval gyakrabban találkozunk vele fogamzóképes nők esetében is. Ilyenkor csupán korai stádiumban engedélyezett a szervmegtartó műtéti megoldás, számukra a legtöbb fogamzásgátló módszer szóba jöhet.

Méhnyakrák

A harmadik leggyakoribb nőgyógyászati rosszindulatú daganat. Kialakulását néhány vizsgálat szerint minimálisan ugyan, de elősegíthetik a kombinált hormonális fogamzásgátló módszerek. Ilyenkor a már jelenlévő HPV (humán papillómavírus) fertőzés által kiváltott szervi elváltozások progresszióját fokozhatják a hormonális készítmények. Fontos megemlíteni, hogy az óvszerek alkalmasak a HPV fertőzés kockázatát csökkenteni. Rákmegelőző állapotokban és rendszeres méhnyakrákszűrés esetén szinte bármilyen fogamzásgátló módszer választható csakúgy, mint a kezelt korai stádiumú, szervmegtartó műtéten átesett betegek esetén.

Emlődaganat

A jóindulatú emlőelváltozások tekintetében a kombinált hormonális készítmények (elsősorban a tabletták) bizonyítottan védő hatást alakítanak ki. Más a helyzet azonban a rosszindulatú elváltozások esetében, melynek előfordulását viszont minimálisan emelik a fenti készítmények. Ez a hatás azonban csupán a tablettaszedés idején áll fenn, 10 évvel a tablettaszedést követőn már nullára csökken. Ha figyelembe vesszük azt a tényt, hogy az emlőrák előfordulása 35 év felett emelkedik meredeken, akkor látható, hogy ez a kockázatnövekedés elhanyagolhatóvá válik a fogamzóképes kor nagy részében. Emiatt a családi hajlammal nem rendelkezőknél a hormonális módszerek nyújtotta előnyök messze meghaladják a hátrányokat. Emlőrákos betegek számára a legbiztonságosabb és a betegség prognózisát nem befolyásoló fogamzásgátló módszer a fémtartalmú méhen belüli eszköz viselése vagy pedig valamilyen hormonmentes hüvelyi fogamzásgátló módszer.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Erdődi Balázs, szülész-nőgyógyász