Kell-e tartani a hormonális fogamzásgátlástól?

Sokszor találkozunk hitekkel és tévhitekkel a fogamzásgátlókat illetően. Természetesen a hormonális fogamzásgátlásnak megvannak a maga előnyei és hátrányai egyaránt, ugyanakkor egy jól kiválasztott csoportban egészségkárosító hatásuk elhanyagolható, sőt még jótékony hatásuk is lehet.

A tablettaszedéssel elsődlegesen a nem kívánt terhesség megelőzése a cél, de vannak olyan esetek, amikor ettől függetlenül indítunk hormonálisfogamzásgátló-kezelést. Ilyen eset lehet például tinédzserkorban (és még később is) a súlyos pattanásos bőr, az ún. acne megjelenése. Ekkor a vérben keringő, pattanásosodásért felelős androgén hormon szinteket tudjuk csökkenteni a kombinált fogamzásgátló tablettákkal.

Szintén terápiásan alkalmazzuk a tablettákat nagyon fájdalmas, gyakran görcsökkel és ájulással kísért menstruáció esetén. Ilyenkor a folyamatos hormonbevitel nem csak a fájdalmat csökkentheti, de az elveszített vér mennyisége, ezáltal a következményes vérszegénység kialakulása is csökken. Szintén jelentősen javítja a páciens életminőségét a vérzést rendszerező hatás, de a gyakran petefészekcisztákkal küzdő nők is hatékony megoldást találhatnak problémájukra a hormonális fogamzásgátlókkal. A kismedencei gyulladások tekintetében is kedvező hatással számolhatunk a hormonális fogamzásgátlás mellett.

Jelentősek a hormonális fogamzásgátlók által kiváltott lelki hatások is

A vérzés rendszerezése, esetleg eltolása, egy-egy menses kihagyása a legtöbb nő számára nagy könnyebbséget és kényelmet jelent. Hormonbevitel mellett bizonyítottan kevesebb a menstruáció előtti feszültség (premenstruációs szindróma, PMS) is.

Fogamzásgátló és a daganatos betegségek

A hormonális fogamzásgátlók számos vizsgálat által bizonyítottan csökkentik mind a petefészekrák mind a méhtestrák kialakulását a későbbiek folyamán, egyes tanulmányok a vastagbélrák elleni védő hatásról is szóltak. Bár bizonyítottan csökkentik a jóindulatú emlőelváltozások számát, néhány vizsgálat beszámolt az emlőrák emelkedésének tendenciájáról. Frissebb tanulmányok 20 évvel az abbahagyást követően már védő hatásról számoltak be. Valószínűleg a napjainkban alkalmazott alacsony hormontartalmú tabletták esetén még inkább igaz ez utóbbi kijelentés, bár a családban emlőrák előfordulása esetén nem ajánlott a fogamzásgátlás ezen formája.

Van-e veszélye a fogamzásgátló tablettának?

Hátrányuk a szervezet hormonális háztartását befolyásoló hatás, emiatt több betegségben nem javasolt a tabletták szedése. Leggyakoribb az öröklött trombózishajlamban szenvedők, de bizonyos májbetegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás, autoimmun folyamatok és dohányzás (kifejezetten 35 év felett) esetén sem javasolt szedésük.

Lényegesen csökkentik a szervezet hormonterhelését és ily módon a negatív mellékhatásokat is a célszervközeli hormonfelszabadulást biztosító megoldások, mint például a hüvelygyűrű vagy a hormon tartalmú méhen belüli eszközök. Ezek hatékony és jó megoldást jelentenek a vérzészavarokkal küzdő páciensek számára. A havonta egyszeri odafigyelést igénylő hüvelygyűrűtől annak sem kell tartania, aki a tablettaszedéstől idegenkedik, ugyanakkor megbízható hormonális fogamzásgátló módszert keres.

Viszonylag ritkán fordul elő az, hogy valaki 40 éves kor után kezd tablettaszedésbe, de fontos megemlíteni, hogy 50 éves korig védenek a csontritkulás és a klimaxos tünetek kialakulása ellen. Különösen igaz ez olyan esetekben, ahol a petefészek már nem működik megfelelően, és ezáltal a hormontermelés zavart szenved.

Nagyon gyakori tévhit a hormonális módszerekkel, elsősorban tablettákkal kapcsolatban, hogy bizonyos idő után szüneteltetni kell azokat. Semmilyen módon nem raktározódnak a szervezetben, tehát a fenti elképzelés teljesen alaptalan, mint az is, hogy terhesség vállalása előtt már hónapokkal abba kell hagyni a hormonális fogamzásgátlást. A terhességi magas hormonszinteket a napjainkban peteérés gátlására alkalmazott minimális dózisú hormonkészítmények szinte egyáltalán nem befolyásolják és így a magzatra sem fejtenek ki káros hatást.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Erdődi Balázs, szülész-nőgyógyász