Láz és lázcsillapítás

A testhőmérséklet rendellenes emelkedése a láz. Ez egy tünet, melyet kiválthat fertőző és nem fertőző betegség, külső hatás is. A hónaljban mért 36,6 °C fokos testhő az átlagos, 37,2 °C fok fölött beszélünk lázgyanúról.

A magasabb testhőmérséklet egy tünet, amely a szervezetben lejátszódó irreguláris folyamatokat kíséri. A kiváltó ok lehet fertőző, például baktérium, vírus, gomba, protozoon, de nem fertőző is, például gyógyszer, napszúrás, az idegrendszer rossz működése, rosszindulatú vagy autoimmun megbetegedés. 

Mennyi a normális testhő?

Mikortól beszélhetünk lázról? (illusztráció)

A normál testhőmérséklet 36,6 °C, napi ingadozást mutat, azaz reggel alacsonyabb, és folyamatosan emelkedik. Délután 4 és 6 óra között a legmagasabb, tehát a 36°C és 36,9°C fok közötti testhőmérsékletet normálisnak tekintjük.

Maghőmérsékletet a végbélben és a fülben mérhetünk, ez 1°C fokkal magasabb a hónaljban mért hőmérsékletnél - a bőr kisereinek összehúzódása, ugyanis hőcsökkentő hatású. Lázmérésnél figyelembe kell venni a mérés helyét, idejét is. Megbetegedés esetén, ugyanúgy számolni kell a testhőmérséklet napi ingadozásával, mint egészséges állapotban.

Léteznek speciális lázminták, ilyenek lehetnek a lázkiugrás, a visszatérő magas láz, a folyamatos magas láz, ezek kóros folyamatokra utalhatnak, és a betegség megállapításánál segítséget nyújthatnak, de hangsúlyozni kell, hogy pusztán ezek alapján diagnosztizálni nem lehet. Magas láz esetében lázgörcs kialakulására is számítani kell, ha 6 év alatti páciensről, azaz gyermekről, vagy speciális betegségben, epilepsziában szenvedő páciensről beszélünk. Ezt megelőzendő a lázcsillapítás feltétlenül javasolt.

Időseknél veszélyes a megemelkedett testhőmérséklet

Idős, gyengélkedő betegeknél is veszélyes lehet a magas láz kialakulása, különösen ha szívbetegség, vérszegénység áll a háttérben. A láz fokozott keringést produkál, így emelkedik a szívfrekvencia, ami akár a keringés összeomlását is okozhatja. Légzőszervi megbetegedések esetében, cukor- vagy egyéb anyagcsere-megbetegedésben (ilyen lehet a fenilketonuria, a galaktozémia, a jávorszirup megbetegedés stb.) szenvedőknél a testhőmérséklet súlyos megemelkedése az anyagcsere felborulásához vezethet. Ilyen esetekben szintén kiemelt fontosságú a megfelelő lázcsillapítás.  

Nem fertőző folyamatok is okozhatnak lázat

Amennyiben a lázat nem fertőző folyamatok okozzák, egyéb, esetenként súlyos betegségekre kell gondolnunk. A pajzsmirigy túlműködés, a mellékvesevelő hormon termelő tumora endokrin megbetegedés, a Crohn-betegség és a colitis ulcerosa gyulladásos bélbetegség, az SLE és a reumatoid artritis reumás kórkép, a leukémia, a limfóma, a májtumor rosszindulatú folyamat, melyek mindegyike okozhat magas lázat. A külső hatásokkal is számolnunk kell, így magasabb testhőmérsékletet okozhat a túlzott hőhatás, például a napszúrás, a hőleadás csökkenése, ami előfordulhat kánikulában, szaunában, de nem megfelelő öltözködés esetén is. Ilyen esetekben szintén alkalmazzunk lázcsillapítást, de érdemes felderíteni a kiváltó okokat.

A láz okai

Rendellenesen megemelkedett testhőmérsékletet okozhat bakteriális és virális fertőzés, gomba, parazita, bizonyos oltások, súlyosabb betegségek esetén fellépő szövetkárosodások. A láz kialakulásáért felelős lehet nem megfelelő öltözködés, a túl erős napsugárzás is. A szervezet testhőmérsékletének szabályozásáért a hipotalamusz felelős, a lázat ennek „hőközpontja” váltja ki úgy, hogy ideiglenesen megváltoztatja a hőtermelés és hőleadás arányát.

Ön tudta?

A higanyos lázmérők, vérnyomásmérők gyártását és forgalmazását 2009 áprilisától megszüntették hazánkban. A higanyos korlátozás elsődleges oka, hogy az eltört lázmérők nem a veszélyes hulladékokhoz, hanem a kukába kerültek. A higany azonban nemcsak a környezetre, hanem az egészségre is veszélyes. A higanygőz 80 százaléka felszívódik, és a véráramon keresztül főként az agyban rakódik le, így elsősorban a központi idegrendszerben okoz rendellenességeket.

• Bakteriális vagy virális eredet - A láz okozója a legtöbb esetben bakteriális vagy virális eredetű, leggyakrabban tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés, bakteriális hasmenés, agyhártya vagy agyvelő gyulladás okozza.
• Gomba, parazita - Gombás fertőzés is válthat ki lázat; a gyenge immunrendszerű, esetleg daganatos betegeknél a kezelés alatt jelentkezhet gombás tüdőgyulladás, nyálkahártya gombásodás. Parazitafertőzésekre abban az esetben kell gyanakodnunk, ha éppen most tértünk haza egy külföldi útról – az egyik lehírhedtebb ilyen betegség a malária.
• Oltások - Egyes oltások után szintén láz alakulhat ki, ilyen esetekben a szervezet védekező reakciója teljesen természetes, így az okot nem is kell kezelni, a láz csillapításán kívül más kezelés nem szükséges.
• Nem fertőzéses eredetű betegségek - Szöveti károsodás kialakulhat sérülés vagy tumor miatt is, a leggyakoribb esetekben infarktus, tüdőembólia, égés, leukémia, limfóma okozza. A reumás megbetegedésben, SLE-ben, reumatoid artritisben szenvedőknek szintén számolniuk kell a lázzal, de a gyulladásos bélbetegséggel kezelt páciensekben is gyakori a megemelkedett testhőmérséklet. Meg kell említenünk az anyagcsere eltéréseket, például a pajzsmirigy túlműködést, mely esetében szintén jelentkezhet folyamatos lázas állapot.
• Egyszerű magyarázatok - Láz kialakulásakor természeten nem kell azonnal a legrosszabbra gondolni. Kiválthatja fokozott izommunka, így tehát a túlzásba vitt sport is. A nem megfelelő, túlzott öltözködés szintén felelőssé tehető, de a nyári hónapokban a napszúrás esélyét is számba kell venni.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Milyen testi tünetek kísérik a lázat?

A rendellenes testhőmérséklet-emelkedést nevezzük láznak, 37 °C fok fölött hőemelkedésről, 37,6 °C fok fölött lázról beszélünk. A normális, hónaljban mért testhőmérséklet 36,6 °C fok, így a 37,6 °C fokos hő láznak számít, de 37 °C fok fölött hőemelkedésről beszélünk. A test maghőmérsékletét végbélben, illetve fülben mérhetjük, ez eleve 1°C fokkal magasabb, mint a hónaljban mért, ezért lázmérésnél ezt ki kell vonni a kapott értékből.

• Hidegrázás: Láz emelkedésekor összehúzódnak a bőr erei, ilyenkor leszünk lúdbőrösek, majd izomremegést tapasztalhatunk, fázni kezdünk, borzongunk, hidegrázást tapasztalhatunk. A láz tetőpontján ezek a tünetek megszűnnek.
• Bőrelváltozások: Láz kialakulásakor, a szervezet beindítja védekező mechanizmusát, gyulladáscsökkentő anyagokat termel. Ezek külső bőrelváltozásokat, bőrpírt, elhatárolt fertőző gócokat, gennyes bőrjelenséget, herpeszes kiütéseket, esetleg allergiás reakciókat okozhatnak.
• Keringési zavarok: Mivel lázas állapotban fokozott hőtermelés lép fel, a szervezet oxigén utáni igénye szintén megnő, így többet lélegzünk, kapkodjuk a levegőt. Ez a keringést is megterheli, a pulzus szaporább lesz, így nagyon fiatal gyermekeknél, időseknél, leromlott állapotú betegeknél, vérszegényeknél fokozottan figyelni kell a szívműködésre.
• Bágyadtság: Az egészséges felnőtt szervezetet is jobban megviseli a lázas állapot, amennyiben folyadékvesztés, például hányás, hasmenés lép fel. Láz esetén a bágyadtság nem ritka kísérő jelenség.
• Izzadás: A gyógyulási szakaszban vagy a lázcsillapítás miatt, a hőközponti szabályozás újra normalizálódik, a szervezet nagyobb hőleadást produkál, hogy a testhőmérséklet is visszaálljon a megszokott 36,6 ºC fokra. Emiatt jelentkezhet a bőséges izzadás, ami nem csupán folyadék-, de sóveszteséggel is jár, ezt minden esetben pótolni kell, nehogy kiszáradás lépjen fel.

Lázcsillapítás - Gyógyszerek és mechanikai módszerek

A paracetamol adagolása

Adagját úgy kell kiszámolni, hogy 10-15 mg-nak megfelelő adagot kell adni minden testtömeg kilógrammra. Azaz ha a gyermekünk 10 kg, akkor 10x10 azaz 100 mg-nyi gyógyszert adjunk neki. Ha ez nem elég, akkor 10x15, azaz 150 mg-nyit is adhatunk. Mivel az 5 ml-es szirupban 120 mg hatóanyag van, könnyű kiszámítani, hogy egy 10 kg-os gyerek akár az 5 ml-t is megkaphatja. Bővebben: Amit a paracetamol szedéséről tudni kell>>

A fertőzés legyőzésében hasznos szerepet játszhat a láz, ezért mérlegelni kell, hogy milyen esetekben fogunk a csillapításához. Nagyon magas testhőmérsékletnél mindenképpen be kell avatkozni, ilyenkor alkalmazhatunk hűtőfürdőt, borogatást, vagy gyógyszeres kezelést is.

Orvosi körökben nincs közmegegyezés arra vonatkozóan, hogy a láz hasznos vagy káros a szervezetre. Annyi tűnik bizonyosnak, hogy az agresszív lázcsillapítás, de a szabályozás teljes elhanyagolása is veszélyes lehet. 

Mindig az egyéni, pillanatnyi szükségletek figyelembevételével kell dönteni a lázcsillapításról. Nagy melegben a test nehezebben tudja leadni a megtermelt hőt, így fokozza a lázzal járó kellemetlen panaszokat.

Láz esetében a csillapítás a cél, nem pedig a teljes láztalanság elérése. Ha csupán 1 ºC fokkal sikerül lejjebb vinni a testhőmérsékletet, az is sikernek számít. A nagyon magas lázat minden esetben kezelni kell, akár párhuzamosan alkalmazott gyógyszerekkel, és fizikális módszerrel is. Így nem kell tartanunk a lázgörcs kialakulásától, valamint nem kell számolnunk a keringés megterhelésével, esetleges összeomlásával sem.

Mechanikus módszerek - Hűtőfürdő és Priznic

Amennyiben nem a gyógyszeres kezelés mellett döntünk, alaposan ismernünk kell a használt mechanikus kezelés metódusát. A hűtőfürdő sok esetben hatástalan marad, egyszerűen azért, mert nem megfelelően alkalmazzuk. A lázas állapotban lévő beteget, tehát testhőmérsékletének megfelelő vízbe kell ültetni, azaz 38 ºC fok körül, és ezt kell folyamatosan kézmelegre, legfeljebb hűvösre hűteni.

A víz soha ne legyen hideg, mert ez a hőleadásért felelős ereket összehúzza, így pedig akadályozza a hőleadást, és a betegnek szerzünk kellemetlen élményt. A hűtőfürdés ne tartson tovább 15 percnél.

Az egész testre adott állott vizes borogatás, azaz a priznic alkalmazásakor a fürdőlepedő egy részét nedvesítjük csak be, majd ezt hűtjük le a levegőben lobogtatva. Ezzel fedjük be az egész testet, majd 5 perc múlva újra lehűtjük a levegőben, és ismét betakarjuk vele a beteget. A legjobb hatékonyság elérése érdekében, érdemes 3-5 alkalommal megismételni. Mivel ezen esetekben gyógyszer beviteléről nincs szó, egyéb gyógyszeres terápia mellett is korlátlanul alkalmazható.

Gyógyszerek

Léteznek szájon át adható és kúp formájú lázcsillapító gyógyszerek. A vénás lázcsillapítás ritkább, ezt kizárólag egészségügyi személyzet végezheti. A lázcsillapító szerekben fellelhetőek a szalicilsav származékai, a paracetamol és az ibuprofen; leggyakrabban non steroid gyulladáscsökkentőket (NSAID) alkalmazunk. Súlyos esetben kifejezetten magas, 40 °C foknál magasabb láz esetén, ezeket akár 4 óránként is be lehet venni, de mindig tartsuk be a tájékoztatón leírt mennyiségi előírásokat.  

Lázcsillapító kúp

Lázcsillapító kúp alkalmazására akkor kerül sor, ha a gyógyszert más úton nem lehet a szervezetbe juttatni. Ez főként csecsemőkre jellemző, de speciális kórképeknél is használják.  A lázcsillapító kúpok speciális lázcsillapító gyógyszerek, melyekhez elsősorban kisgyermekek esetében nyúlunk.

Előfordulnak olyan speciális kórképek, melyeknél szintén a kúpok alkalmazása válik szükségessé, ilyen lehet a mentális elmaradás, a gyógyszer bevételének képtelensége, a hányás, akár fertőzéses bélrendszeri megbetegedés, akár citosztatikum mellékhatás miatt. A kúpok hasonló hatóanyagokat tartalmaznak, mint a szájon át szedhető tabletták, a hatóanyag mennyiségét és adagolásának módszerét a csomagoláson mindig feltüntetik. A kevesebb hatóanyagot tartalmazókat csecsemő-, kisded- és iskolás korban is használhatjuk, a nagyobb hatóanyagtartamúakat felnőttkorra javasolják. Ha nem áll rendelkezésre olyan kúp, amely a páciens igényeit kielégítené, a gyógyszerészek orvosi rendelvényre másfajta kúp alakú gyógyszert is készítenek.

(WEBBeteg - Felszeghy Enikő gyermekgyógyász-endokrinológus-diabetológus, DRportal szakértő)