• Poliómavírus - A beültetett vese működését fenyegető fertőzés

        Szerző:
        WEBBeteg

        A poliómavírusok széles körben elterjedtek a természetben – az embert 3 faj fertőzi meg: a BK vírus (BKV), a JC vírus (JCV), és a majmokban élő (simian) vírus (SV40) – ez utóbbit azután írták le, hogy az 1950-es évek végén fertőzött vakcinával oltottak gyermekbénulás ellen.

        Poliómavírus - Hogyan fertőz?

        A JCV vírust először 1971-ben tenyésztették ki, egy sokgócú (multifokális) enkefalopátiában szenvedő beteg agyszövetéből. Még ugyanebben az évben felfedezték a BKV vírust is, egy veseátültetésen átesett betegnél, akinél uréter szűkület (sztenózis) alakult ki.

        Hirdetések

        Poliómavírussal már kisgyerek is fertőződhet. Epidemiológiai vizsgálatok szerint felnőtt korára szinte mindenki találkozott e vírussal. A kezdeti fertőzés – ami rendszerint a légutakon át, vagy vértranszfúzió útján éri az egyént – többnyire rejtve marad. A fertőződés gyakoriságára jellemző, hogy az Egyesült Államok felnőtt lakossága mintegy 60-80 százalékban szeropozitívnak bizonyult.

          Transzplantáció, várólista


        Az egészségügyi törvény előírásai szerint azt a beteget, akinél szerv- vagy szövetátültetés orvosilag indokolt, és megfelel a külön jogszabályban foglalt feltételeknek, fel kell venni a szerv-, illetve szövettípusonként vezetett országos várólistára. Az egészségügyi szolgáltató a transzplantációs egészségügyi ellátásokat kizárólag transzplantációs várólista alapján nyújthatja. A transzplantációs várólistára történő felkerüléssel, az átmeneti alkalmatlansággal és a törléssel kapcsolatos döntést, a transzplantáció típusa szerint illetékes Transzplantációs Bizottság hozza meg a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok szerint.
        Transzplantáció, várólista>>

        Az esetek többségében a fertőzés nem okoz tüneteket, következménye viszont az, hogy lappangó állapotban a vírus megmarad a vesékben. Ha szervátültetésre kerül sor, a beültetett vesében megbújó vírus - az immunszupresszív kezelés hatására - reaktiválódik a transzplantáltban. A szerológia tanubizonysága szerint, az látszik valószínűnek, hogy a donor vese jelenti a fertőződés útvonalát, ez a fertőzés átadásának eszköze. Az új vesét kapott betegek 10-60 százalékának vizeletében, az átültetés után kimutatható két alfaj (a BK, vagy a JC vírus), ugyanakkor ritkán fordul elő klinikailag jelentős kötőszöveti vesegyulladás.

        A fertőzés tipikus klinikai tünete a szérumkreatinin szint megemelkedése, amit nem lehet megkülönböztetni attól, hogy esetleg beindult a kilökődés folyamata, vagy toxikus gyógyszerhatásról van szó. Néhány esetben az ultrahang vizsgálat hidronefrózist mutat a beültetett vese (allograft) biopsziája alkalmával. Az ilyen betegnél uréter szűkületet, elzáródást mutathat az intravénás pielográfia. A beültetett vese tűbiopsziája kevert szövetközi gyulladásos beszűrődést mutat, gócos (fokális) vesecsatorna hámszövet sérülésekkel. Többnyire vesecsatorna gyulladás áll fenn, de vannak pielonefritiszre utaló jelek is.

        A biopsziával kivett szövetben a betokozódott poliómavírus jól megkülönböztethető a citomegalo-, a herpesz, illetve az adenovírusoktól. Többek között az elektronmikroszkópos vizsgálat is sokat segít a differenciál diagnosztikában – a poliómavírus részecskék 45-55 nm méretűek, szemben a 70-90 nm méretű adenovírusokkal. A herpesz szimplex és a citomegalovírusok mérete 120-160 nm.

        Poliómavírus - Jelenleg nem ismert a terápia

        Országos véradóhelyek

        Szeretne vért adni, de nem tudja, hogy hol és mikor teheti meg? A WEBBeteg segít! Összegyűjtöttük az országos véradóhelyeket, és egy listát készítettünk belőle!
        Nézze meg az Országos véradóhelyek listáját

        A poliómavírus fertőzésnek jelenleg nem ismert a terápiája.

        Egyes klinikusok humán immunglobulint adnak, de hatékonyságáról egyelőre nincs meggyőző eredmény.

        Segíthet, ha csökkentik az immunszupresszió mértékét, ennek nyomán ugyanis a következő biopsziák alkalmával, kisebb vírus terhelés mutatkozik. Sajnálatos módon azonban ennek a stratégiának a végén, a kilökődési folyamat miatt többnyire elveszítik a beültetett szervet. Ha uréter szűkület vagy elzáródás áll fenn, olykor némi javulást eredményezhet a sebészi beavatkozás. Ezt azonban igen kis eséllyel lehet alkalmazni olyan esetekben, ahol egyidejűleg fennáll a beültetett vese krónikus nefropátiája is.

        Az 1980-as években végzett kutatásokból az derült ki, hogy a vesetranszplantáltak legalább 60 százalékánál kimutatható szerológiai aktivitás (korábbi fertőzésre utalva), és a vizeletükbe vírust ürítenek, mindez azonban az új vese működését nem érintette, nem volt rá befolyással. Ugyanakkor, a nagyon hatásos immunszupresszív szerek alkalmazásával, az 1990-es években egyre több esetben fordult elő, hogy poliómavírus fertőzés következtében kialakult az új vese nefropátiája (neve angol rövidítéssel PVAN) – ilyenkor a szövettani vizsgálat mononukleáris gyulladásos beszűrődést, és tubulitiszt mutat, ami emlékeztet az akut sejtes kilökődésre.

         Szervriadó
        Ha transzplantációra alkalmas szerv adódik, az adott szerv transzplantációjához megfelelő beteg kiválasztása, ennek dokumentációja a külön jogszabályban meghatározott szakmai szabályok alapján történik. A dokumentációt a beültetést végző orvos, a beavatkozást követő nyolc napon belül megküldi az illetékes Transzplantációs Bizottságnak.

        A két állapot pontos felismerése azért fontos, mert az új vese nefropátiája esetében, a terápiát az immunszupressziós gyógyszerek csökkentése, és nem növelése jelenti. Az elmúlt néhány évben a kutatók nagy figyelmet fordítottak a PVAN jobb megértésére, kliniko-patológiai jellemzésére. Nem meglepő, hogy kiemelkedő szerepet játszott a 2003-as amerikai transzplantációs kongresszus (American Transplantation Congress) tudományos programjában is. A legtöbb publikáció ma is a felnőtt veseátültetettekre vonatkozik, holott nagy gyakorisággal fordul elő a gyerekkorú recipienseknél is: BK fertőzés a vérben (BK virémia) 44 gyerekből 4 esetén igazolódott (11%). A BK vírus vizeletbe ürítésének (BK virúria) aránya 12/44 (27%) volt. Két páciensnél alakult ki PVAN. JC virúriát 6 páciensnél dokumentáltak, ám egyik esetben sem fejlődött ki működési zavar (graft diszfunkció) a beültetett szervnél. Mindez arra utal, hogy a legtöbb esetben a BKV jelenti a kóroki tényezőt.

        A beültetett vese megbetegedésének (PVAN) előfordulási gyakorisága, az együttes vese és hasnyálmirigy átültetésnél az orvosi beszámolók szerint 4,5 százalék. Szövődmény esetén az érintett betegeket monoklonális antitesttel kezelték. Érdekes módon a beültetett hasnyálmirigyet megkímélte a vírus infekció – sikerült megmenteni az immunszupresszív kezelés csökkentése ellenére is. Viszont az egyetlen hatékonynak mutatkozó Cidofovir terápia ellenére 7 beültetett veséből 5 elveszett. (Egyéb szervátültetésekkel kapcsolatosan a polióma fertőzés előfordulásáról gyakorlatilg nincs elérhető információ.)

        Az új vese megbetegedése további komplikációkat sejtet, amelyeket nehéz kezelni. Fontos a gyors diagnózis a PVAN terápiájában. A transzplantáció utáni poliómavírus szűrés technikailag legegyszerűbb módja a vizelet citológia. A transzplantáltakat célszerű így ellenőrizni, és ahol a vírusürítés tartósan fennáll, tovább kell figyelni a plazmát és szükség van az új szerv biopsziájára – amúgy továbbra is ez a legfőbb diagnosztikus eszköz a PVAN megállapítására. Az azonnali protokoll biopszia során diagnosztizáltaknál jobb a szerv túlélése, mint azoknál, akiknél a klinikailag nyilvánvaló szerv diszfunkció után állították fel a diagnózist.

        Napjainkban a kutatók a testnedvek és a biopsziás minták BKV vírusterhelésének ellenőrzésére, érzékeny polimeráz láncreakciós (PCR) technikák kidolgozásán fáradoznak. A PCR lehetséges klinikai alkalmazása kiterjed a korai diagnózisra, az antivirális terápiára adott válasz meghatározására, a visszaesések monitorozására. Bár a PCR általában megbízható és érzékeny módszer a diagnózis felállításában, gondolni kell rá, hogy a lehetséges genetikai variációk léte álnegatív eredményt adhat.

        PVAN - Diagnózis és terápia

        Ki lehet donor? 

        A legtöbb esetben a donor halott, pontosabban agyhalott. Itthon kb. 140 ezer ember hal meg évente.
        A szervátültetés hazai szabályozása>>

        A poliómavírus fertőzés terápiáját még nem dolgozták ki.

        Ma még a poliómavírus életciklusára ható antivirális gyógyszer nem áll rendelkezésre, bár a Cidofovir nevű szer infúziójával 26 transzplantált közül 4 betegnél (15%) sikerült megmenteni a szervet. 13 betegnél javult a szérumkreatinin szint, és egyetlen beteg kivételével mindenkinél jelentősen javult a vizelettel vírust ürítők állapota, bár teljesen vírusmentes vizelet csak 2 betegnél fordult elő tartósan. Abban teljes szakmai egyetértés mutatkozik, hogy a PVAN optimális terápiája az immunszupresszió csökkentése.

        A vese nefropátiája miatt elvesztett szerv után van még mód új vese beültetésére, nem kizárt a retranszplantáció – a PVAN ismételt visszatérése ugyanis 10-ből egy betegnél fordult elő. Az összes páciens ugyanazt az immunszuprimáló gyógyszert kapta ekkor is, mint az első beültetés után. Hét betegnél kellett eltávolítani a vesét, így próbálták meg felszámolni a vírus lehetséges búvóhelyét, a fertőzés gócát. Bár több szakértő úgy véli, nem biztos, hogy ez megoldást jelenthet, hiszen a vírus továbbra is megbújhat a vesén kívüli helyeken, például az eredeti (bennhagyott, saját beteg) vesében, vagy a húgyhólyagban.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A szervátültetéssel foglalkozó orvosoktól azt várják a szakértők, hogy szűrjék pácienseiket, nincs-e polióma fertőzésük, illetve nem betegedett-e meg az új vese. Ez utóbbi eshetőségre minden alkalommal feltétlenül gondolni kell, ha a betegnél - a hagyományos kezelésnek makacsul ellenálló - akut kilökődési reakció indul el. Ilyenkor újra kell értékelni a korábbi biopsziát, át kell vizsgálni, nem hagytak-e figyelmen kívül egy betokozódott fertőző gócot. Ha nagy a gyanú arra, hogy fennáll a nefropátia (PVAN), vér- és vizeletvizsgálatokkal kell megállapítani az aktuális vírusterhelést. A diagnózis felállítása után csökkentik az immunszupressziót és vírusellenes terápiát vezetnek be az új szerv tartós, vagy növekvő mértékű működési zavara esetén. Amennyiben a beültetett szerv mégis kilökődne, nyitva áll az esély az újabb szerv beültetésére – mivel ennek ellenjavallata nincs, a pácienst ismét felveszik a várólistára.

        (WEBBeteg-Fazekas Erzsébet, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Az afta mint tünet

        Dr. Ujj Zsófia

        Az afta megjelenése esetén gondolni kell háttérben álló betegségre is!

        Aranyér otthoni kezelése

        Dr. Lesznyák Judit

        Milyen helyi hatású és milyen szájon át szedendő gyógyszerek alkalmazhatók?

        Eurotransplant: miért volt hasznos a csatlakozás?

        Idén elérkeztünk a végleges csatlakozáshoz, eddig ugyanis csak a speciális betegcsoportok kaptak lehetőséget arra, hogy felkerüljenek az...

        A hepatitis D-fertőzés okai, tünetei, kezelése és

        A hepatitis D a máj hepatitis D vírusfertőzés által okozott gyulladását jelenti. A fertőzés károsítja a májsejteket és megzavarja a...

        Babaúszás - Érvek és ellenérvek

        A babaúszás hasznosságáról élesen megoszlik a gyermekorvosok, védőnők, gyógytornászok és a szülők véleménye. Vannak, akik...

        A stroke és tünetei

        A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti...

        Hajlamos Ön a stroke-ra? A stroke rizikófaktorai

        Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA