Ne védekezz! - javasolja két járványkutató

Lehet, hogy nem kellene minden áron védekezni a mostani új influenza ellen, mert ezzel rontjuk az esélyünket a következő, veszélyesebb fertőzéshullámmal szemben - ezt állítja két amerikai kutató, akik az 1918-19-es spanyol náthával példálóznak.

Akik akkor az első, tavaszi hullámban megbetegedtek, gyakorlatilag védőoltást kaptak a második hullámmal szemben, amely ősszel söpört végig a világon legalább 40 millió emberéletet követelve.

Az első hullám fertőzöttei között, a halálozási arány 70 százalékkal kisebb volt - állapítja meg a két kutató tanulmánya, amely még novemberben jelent meg a Journal of Infectious Diseases című orvosi lapban.

"Mai tudásunkkal utólag azt mondhatjuk, hogy 1918-ban jobb lett volna nem fellépni az első fertőzéshullámmal szemben, így az emberekben kialakulhatott volna az immunitás az új vírussal szemben akkor, amikor a vírus még csak enyhe megbetegedést okozott" - mondta most az AFP francia hírügynökségnek Lone Simonsen járványkutató a George Washington Egyetemről, a novemberi tanulmány egyik társszerzője.

Sok a hasonlóság

A spanyol náthához hasonlóan a mostani új A(H1N1)-es vírus is nagy területen terjedt el, de nem szedett sok halálos áldozatot eddig. Az elmúlt két hétben a vírus a világ 23 országában, körülbelül 1900 fertőzést okozott, ezek több mint 90 százaléka Észak-Amerikában történt. Mexikóban 42 ember halt meg, az Egyesült Államokban pedig kettő az utolsó adatok szerint. A mexikói 42 áldozatnak több mint a fele egészséges fiatal felnőtt volt. Nagyon hasonló volt a helyzet csaknem 100 évvel ezelőtt is.

"Ha az események az 1918-as forgatókönyvhöz hasonlóan alakulnak, akkor talán nem kellene törekednünk enyhíteni az első "barátságos" fertőzéshullámot" - jelentette ki Cecile Viboud, a tanulmány egyik szerzője. De a két kutató egyetért abban, hogy a megállapításaik alapján nehéz lenne gyakorlati tanácsot adni a döntéshozók számára.

Nem tudni, mennyire változik a vírus

"Az akkor volt, most meg most van, azt sem tudjuk, hogy egyáltalán lesz-e második hullám, és hogy súlyosabb lesz-e, mint az első. Ezenkívül az is lehetséges, hogy a most alkalmazott megfékezési stratégia hatásos lesz" - mondta az AFP-nek Simonsen. "Nem tudunk eleget az új influenzavírusok alkalmazkodásáról" - tette hozzá Viboud.

Christopher Fraser, egy londoni tudós, aki nemsokára tanulmányt publikál az 1918-a influenzajárványról, szintén azt találta, hogy az első hullámban bekövetkezett fertőzés nagy védelmet biztosított a második hullám idején.

De Fraser szerint is nagy dilemma az a kérdés, hogy jobb-e szabadjára engedni most a vírust. "Ennek eldöntéséhez legalább néhány ezer fertőzés kell", ám ezekre a fertőzésekre nem kerülhet sor, ha az új influenza megfékezésére irányuló világméretű erőfeszítés eredményes lesz. Viszont ha nem lépünk fel a vírus ellen akkor, amikor még azt sem tudjuk, mennyire virulens, azzal emberéleteket teszünk kockára, ha a vírus mégis veszélyesebbé válik a vártnál" - fogalmazott Fraser, aki tagja a mexikói járványadatokat elemző WHO-munkacsoportnak.

(FH)