A nyugat-nílusi vírus okozta fertőzések
megjelent:
A betegségek kórokozója: a flaviviridae családba tartozó nyugat-nílusi vírus, melyet 1937-ben Uganda West Nile tartományában megbetegedett személy véréből izoláltak először.
A vírus Afrika, Európa, a Közel-kelet, Nyugat- és Közép-Ázsia, Óceánia, és legutóbb Észak-Amerika egyes területein honos - áll az ÁNTSZ tájékoztatójában. Hazánkban mindkét, jelenleg számontartott genetikai vonalba tartozó ? súlyosabb, illetve kevésbé súlyos megbetegedéseket okozó ? vírus megtalálható.
Az ÁNTSZ szerint az 1999-ben Magyarországon gyűjtött vérminták vizsgálata során 5312 vizsgált személy közül 30 fő (0,56 százalék) esetében volt igazolható a nyugat-nílusi vírus által okozott fertőzés átvészeltsége.
A legnagyobb számban az alföldi megyékben élők között diagnosztizáltak átvészeltséget (Pest-, Jász-Nagykun-Szolnok-, Hajdú-Bihar-, Bács-Kiskun-, Csongrád- és Békés megye). A vírus Magyarországon időről-időre előfordul, és az utóbbi években át is telel.
A nemzeti referencia-laboratórium 2003-2007 között évente átlagosan hat betegnél igazolta a nyugat-nílusi vírus kóroki szerepét gyulladásos idegrendszeri megbetegedésekben.
Romániában súlyos járvány volt |
| A vírus 1996-97-ben Romániában bukkant fel súlyos járványt okozva. A járvány során közel 1 millió ember fertőződött és a regisztrált 500 meningoencephalitis halálozási aránya 10 százalék volt. Az Egyesült Államokban 2002-ben több mint 3000 humán fertőzést jelentettek 8,4 százalékos halálozással, a halál oka itt is meningoencephalitis volt. |
Fertőzési-, terjedési mód, lappangási idő
A fertőzés forrása: elsődleges gazdák a vadmadarak, emlősök (lovak, macskák, ember) csak véletlenszerűen kerülnek a fertőzési láncba.
Az erdei ciklusban az ornithophil csípőszúnyogfajok (Culicidae) a kórokozó vektorai, a városi ciklusban pedig a háziasított madarakról, más háziállatokról a madár- és embervért egyaránt kedvelő szúnyogfajok viszik át a fertőzést az emberre. Emellett a transzplacentáris, illetve az anyatej által történőátvitel, valamint a vér-, szövet- és szervdonációk révén jut át a fertőzött emberről a fogékony személyre a kórokozó.
A betegség lappangási ideje a láz a fertőződéstől számított 2 ? 14 nap között jelenik meg, az idegrendszeri tünetek kezdetéig három hét telhet el, a lappangási idő immunkárosodott személyek esetében hosszabb is lehet.
A betegség tünetei, lefolyása
A fertőzött személyek körülbelül 80 százaléka tünetmentes marad. A tünetekkel járó megbetegedések többsége esetén csupán láz (fejfájás, izom-izületi fájdalmak, ritkán émelygés, hányás, hasmenés, köhögés, torokfájás, alkalmanként kötőhártyagyulladás, nyirokcsomó-megnagyobbodás, gyermekeknél különböző kiütések: maculopapulosus, illetve roseola) jelentkezik.
Az Amerikai Egyesült Államokból származó adatok szerint a ritka idegrendszeri tünetekkel járó esetek harmadában/negyedében meningitis, a kétharmadában/ háromnegyedében encephalitis tünetegyüttes a jellemző.
A megbetegedés 1-2 hét alatt lezajlik, ritka szövődményként hepatitis (-A, -B, -C), hasnyálmirigy-gyulladás és szívgyulladás jelentkezhet. Több száz vírusfertőzött személy közül egyben alakul ki a meningitis vagy encephalitis. A Magyarországon eddig azonosított nyugat-nílusi vírus által előidézett idegrendszeri megbetegedések közül egy sem végződött halállal.
A súlyosabb kimenetelnek a gyermekek, 50 év felettiek és valamely alapbetegségben szenvedők esetében nagyobb a kockázata. Kóroki terápia jelenleg nem áll rendelkezésre.
(WEBBeteg - forrás: ÁNTSZ)
