Mekkora a világjárvány esélye Magyarországon?

50 százalék az esélye annak, hogy a következő 10 évben influenza világjárvány, azaz pandémia söpör végig a világon - mondta még tavaly októberben Bujdosó László, a magyar Pandémiás Prevenciós Bizottság elnöke.

Bujdosó László szerint a teljesen új vírus, amely a szakemberek szerint a madárinfluenza és a szezonális humán influenza vírusának egyesüléséből jöhet létre, Magyarországon akár 2,5 millió embert betegíthet meg, akik közül több, mint 62 ezren meg is halhatnak.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Világjárványok

A vírusok nagyobb genetikai változáson is átesnek időnként, ami az ember immunrendszerét felkészületlenül éri. Ezekben a speciális esetekben sok halálos áldozatot követelő világjárvány indul útjára - a XX. században négy ilyen nagyobb járvány volt. Az 1918-19-es "spanyol nátha", illetve az 1968-69-es "hongkongi nátha" miatt több tízmillió ember halt meg.

A Pandémiás Prevenciós Bizottságot 2004-ben azért is hozták létre, mert az elmúlt több száz év tapasztalata alapján egyre valószínűbb, sőt szinte biztos, hogy 5-10 éven belül influenza világjárvány tör ki. Az elnök szerint megfelelő felkészüléssel el lehet kerülni, hogy a világjárvány egészségügyi és gazdasági katasztrófát okozzon. Ugyanis, ha az állam semmit nem tenne, a gazdasági kár is elérhetné az 1200 milliárd forintot - tette hozzá.

A felkészülés során Magyarország a védőoltásokra tette a hangsúlyt. Olyan új vakcinákat fejlesztettek ki a magyar szakemberek, amelyekkel e téren világelsők vagyunk - mondta az elnök. Ezen kívül speciális influenza elleni gyógyszerekből és maszkokból is készleteket halmoztak fel - jejtette ki a szakember a Független Hírügynökségnek adott 2008 októberi interjújában.

Sertésinfluenza

Nagyon súlyos fenyegetést jelent a sertésinfluenzából kialakult, Mexikóban terjedő betegség. A következmények kiszámíthatatlanok, akár világjárvány is lehet belőle - mondta Margaret Chan, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) főigazgatója. Világjárvány lehet a sertésinfluenzából? Összehívták a magyar Pandémia Bizottságot

A bizottság felmérte azokat az intézkedési lehetőségeket is, amelyeket egy pandémia esetén az államnak meg kell hoznia. Ilyenek lehetnek az iskolabezárások, a határvédelem, amikor például minden hazánkba érkező turistának még a reptéren megmérik a lázát - tette hozzá.

Ne várjunk az államra!

Bujdosó László azt is elmondta: Pandémia esetén vannak olyan intézkedések, amelyeket az állam nem, csak a vállalatok tudnak meghozni. Ezért is tartja fontosnaka bizottság, hogy felkészítse a cégek vezetőit is arra, mi a teendő egy világjárvány idején.

A prevenciós bizottság elnöke szerint nagyon fontos a kommunkáció is, tehát az, hogy az emberek minél többet tudjanak a pandémiáról. Ezért hozták létre a www.pandemia.hu honlapot, amely a lakossági információkon túl, a nagyvállalatoknak is tanácsot ad.

Állati vírusok

A vírusoknak evolúciós szempontból kedvező, ha gazdafajt váltanak, azaz a kórokozó új fajokba települ - amelyekben vagy előidézi a betegséget, vagy nem. Amennyiben olyan gazdára talál, amely csak hordozójává válik és nem betegszik meg, ez szintén a vírus fennmaradását segíti elő, hiszen nem tudja elpusztítani a gazdaszervezetet még azelőtt, hogy más egyedekbe kerülne át, illetve a gazdaszervezet védekező reakciójával sem kell szembenéznie. Ezáltal fennmaradása hosszú időre biztosított, feltéve, ha a környezet változása nem veszélyezteti azt. A közelmúltban számos újonnan felbukkanó, állati és/vagy emberi megbetegedést okozó vírusról derült ki, hogy végső soron denevérekről került vagy közvetlenül, vagy egyéb állatok segítségével az emberre. 1994-ben egy ausztráliai farmon számos ló betegedett meg, melyek nagy része el is pusztult. A lovak gondozói is megfertőződtek, és haláleset is történt. A nyomok a denevérekhez vezettek, akiktől a lovak elkapták a vírust, mely a Hendra-vírus nevet kapta, majd átadták az emberre. A Kongó folyó vidékén 1996-ban bukkant fel az Ebola-vírus, s kipusztította a helyi gorillák illetve csimpánzok nagy részét, s számos emberi életet is követelt. A vírus denevérekről került a majmokba, amelyek leölésével és elfogyasztásával az ember is megbetegedett. 1998-ban Malajzia területén az utóbb Nipah-vírusnak elkeresztelt kórokozó került denevérekről sertésekre, majd emberekre. E két utóbbi fajban nagyszámú halálos fertőzés történt. A 2003-ban Délkelet-Kínában elsőként felbukkant SARS kórokozója is denevérekből indult világ körüli útjára, majd okozott 8422 emberi megbetegedésből 916 halálos fertőzést. Ezen túl a denevérekben megtalálható a veszettség kórokozójával rokon lyssa-vírus is, mely szintén halálos kimenetelű emberi megbetegedéseket okoz.