• Mocsárlázas Magyarország

        Szerző:
        WEBBeteg

        A történelem során a malária, a mocsárláz nem csupán távoli, egzotikus országokban szedte áldozatait, hanem egészen a XX. század közepéig a Kárpát-medencében is népbetegségnek számított.

        A malária egy a vérben és szövetekben élősködő egysejtű, a maláriaplazmódium által okozott fertőző kórság, amely egyben a legelterjedtebb járványos betegség a világon. A fertőzés forrása a maláriás ember, a fertőzés szúnyog közvetítéssel terjed egyik emberről a másikra. A plazmódiumok számára az ember csupán átmeneti állomás, valódi gazdájuk ugyanis az Anopheles szúnyog, amely nyálával juttatja be őket az emberi szervezetbe.

        Hirdetések

        Az emberben előforduló plazmódiumfajok – Plasmodium (P) vivax, P.ovale, P. malariae, P. falciparum - sok szempontból hasonlóak, de a fejlődési ciklusuk időtartama és a lázas szakok váltakozása egy-egy fajra mégis jellemző. A láz lehet harmadnapos, negyednapos és elhúzódó típusú. A lázrohamot a vörösvértestekből kiszabaduló érési alakok, mint fajidegen anyagok, továbbá a szétesett vörösvértestek, degenerálódott plazmódiumok okozzák. A heveny szak jellegzetes hidegrázással, lázrohamokkal, vérszegénységgel, sárgasággal, máj- és lépmegnagyobbodással jár. Idült szakaszában hiányoznak a heves lázrohamok, de a lép- és májduzzanat, a munkaképesség csökkenése stb. megmarad. A recidíva hajlam az egyén immunállapotától, illetve nagymértékben a plazmódium törzstől függ. Mint krónikus betegség számos más betegséggel komplikálódhat.

        Hajdan a mérsékelt égövön is honos volt

        A felszámolás heroikus küzdelem volt


        A malária leküzdésének több lehetősége van. Az ember – szúnyog – ember láncolat megszüntetése csak akkor lehet eredményes, ha egyszerre több módszert alkalmazunk. Ezek a következők lehetnek: részben a mocsarak, lápok lecsapolása, a fertőző forrás csökkentése, a megbetegedettek felderítése, gyógyszeres kezelése és nyomon követése, a malária-terjesztő szúnyogfajok számának csökkentése, élettartamuk megrövidítése ökológiai módszerekkel, vagy vegyszerekkel, a fogékony ember megvédése gyógyszerprofilaxissal.

        A komplex program az Országos Közegészségügyi Intézet megalakulásával, az 1920-as években indult meg. Ennek köszönhetően 1959-ben fordult elő a legutolsó honi eset, és ezt követően 1963-ban a WHO hazánkat maláriamentes országnak nyilvánította.

        A betegség eredeti őshazája valószínűleg Közép-Afrika volt, innen terjedt tovább, talán még a csiszolt kőkorban a mediterráneumra, majd Európa jelentős részére, így a történelmi Magyarország területére is. A malária elterjedését hőmérsékleti viszonyok determinálják.  15 oC alatti hőmérsékleten az Anopheles szúnyognem tud szaporodni, és a plazmódium fejlődési ciklusa sem mehet végbe. A szúnyog szaporodása szempontjából a hőmérséklet mellett nagyon fontos az ideális vizes élőhely megléte, ahová a tojásait lerakhatja, ahol a szúnyoglárvák fejlődhetnek. Ebből a szempontból a csípőszúnyogok számára a hajdani Magyarország szabályozás előtti vízrajzi adottsága, édenkertnek számított. A folyók mentén hatalmas kiterjedésű árterek húzódtak, az Ecsedi láp, a Berettyó melletti Sárrét, és a Fertő tó melletti Hanság mocsárbirodalom volt. Hasonló vízi világ jellemezte a Mezőséget és a Bánságot is.

        A természet adta lehetőségek mellett, az ember maga is jelentősen hozzájárult, hogy lakhelye szoros környezetében minél ideálisabb élettérre lelhessenek a vérszívók. A falusi vályogházak szellőzetlen, egyenletesen temperált szobái, a zsúptetők védett félhomálya, megannyi búvóhelyet biztosítottak a szúnyogoknak. Alkonyatkor, ezekből a rejtekekből indultak el a nőstényszúnyogok táplálékszerző útjukra, és csípésükkel fertőzték a nyugovóra térőket. A kertek aljai vályogvető gödrökben, elmocsarasodott kenderáztatókban eközben zavartalan szaporodhatott a következő szúnyoggeneráció.

        A honi szúnyoginváziót tovább fokozta, a török népesség gasztronómiai szokása. A törökök élelmezésében meghatározó volt a rizs, melyet nem importáltak, hanem árasztásos módszerrel rendszerint helyben termeltek meg. Magyarországon a hódoltság alatt a rizstermesztés centruma a Temes folyó vidéke és Dél-Dunántúl volt. A török kiűzése után külföldi telepesek folytatták egyre nagyobb intenzitással a termesztést. Egy 18. századból származó írásos emlék már felhívja a figyelmet az öntözéses gazdálkodás és a maláriaveszély közötti összefüggésre. Részben ennek köszönhetően, részben pedig a lakossági nyomásra, 1768-ban rendelkezéssel korlátozták a rizstermesztést.

        Szegény és nobilis egyaránt szenvedett tőle

        A történelem során elviselt kollektív traumákat, egy nép az anyanyelvébe szőve őrzi meg a legjobban az utókor számára. Hogy elődeink mennyit szenvedhettek a maláriától, jól jelzi, hogy hányféle névvel illették e betegséget: - váltóláz, mocsárláz, hansági láz, posláz, gyujtoványhideg, forróbetegség, epeláz, sárga láz, harmadnapos hideglelés, iszapláz, rizsföldi betegség stb. Létezik egy könyv, amelyben több mint 20 név van felsorolva. Bár igaz, hogy ezen megnevezések némelyikét, olykor egyéb vizes közegből eredő fertőzésre is alkalmazták, így például a leptospirosis-ra is. Mindenesetre nyelvi emlékeink jól tanúsítják, hogy a lakosság együtt élt a maláriával, félt tőle, ismerte, és azt is tudták miből ered (mocsárláz).

        A névtelen áldozatok számát megbecsülendő, elég annyit megemlíteni, hogy a fertőzés sok helyeken tragikus demográfiai változásokat eredményezett. Például a Száva, Dráva és Duna közét a Szerémséggel a honfoglalás után magyarok népesítették be. E vidéken 170 évig tartott a török uralom. A csatározások, a fel-felbukkanó pestis, de leginkább a folyamatos maláriafertőzés következményeként az őslakos magyarság csaknem teljesen eltűnt.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A mocsárláz a neves történelmi személyeket sem kímélte. Heltai Krónikájából tudhatjuk, hogy amikor Mátyás király bevette Bécsújhelyt, Beatrix asszony negyednapos hideglelésben megbetegedett. II. Rákóczi Ferenc emlékirataiban feljegyzi, hogy Szegedre érvén tartós epelázba esett. Széchényi István al-dunai hajóútja során kapta el a maláriát. Bólyai János neves matematikus, 1827-ben hadmérnökként a Maros folyó ágai által szabdalt Aradon tevékenykedett, amikor maláriát kapott, - a fertőzéstől másfél évig szenvedett. Kölcsey Ferenc végzetes betegségét családja harmadnapos hideglelésnek vélte. Munkácsy Mihály tizenöt éves korában esett váltólázba.

        Korabeli magyar feljegyzések a mocsárlázról


        A súlyos járványhelyzet láttán nemes kiválóságaink, tudósaink, orvosaink megkülönböztetett figyelmet szenteltek a maláriának.

        Pápai Páriz Ferenc1690-ben Pax Corporis című könyvében részletesen ír a „harmadnapi hidegrázásról”.

        A Bugát Pál szerkesztette Orvos Tár 1832. 14. füzete kiterjedt értekezésben foglalkozik a váltólázzal. A terápiás javaslatok között említésre kerül a „kína(fa) héj” gyógyító hatása.

        Brunszvik Teréz grófnő, az első magyar óvoda megalapítója naplójában megemlíti, hogy a lakhelyüket, Martonvásárt övező lápoknak, vadvizeknek köszönhetően, régebben családjuk tagjai szinte állandóan lázasak voltak. A Brunszvik család a vizes területek lecsapolásával sokat tett a maláriától szenvedő lakosság megsegítéséért. A mocsarak felszámolását követően már boldogan konstatálja a naplóíró grófnő az 1840-es években: „Nincs mocsár, nincsen láz…”

        Bittner Imre királyi tanácsos 1847-ben megjelent „A Bánság poslázairól” című művében korhűen érzékelteti a térség katasztrofális járványügyi helyzetét. Mint írja, - a lakosság minden harmadik tagja beteg, maláriás, és a temesvári katonaságnál 14 élőre jut egy maláriás halálozás.

        A Korányi-orvosdinasztia tagja, Korányi Frigyes (a nagykállói járványkórház alapítója) a mocsárlázas Felső-Tiszavidéken szerzett tapasztalatai alapján írta meg első tudományos dolgozatát az 1857-ben megindult Orvosi Hetilap-ban.

        A nagykállói járványkórházban Korányi örökébe Jósa András lépett. Nagyon eredményesen gyógyította a maláriát, mivel kiváló diagnosztaként idejében felismerte az atípusos kórformákat. Előszeretettel használta a kinint a betegeinél, ezért a kinin-pilulát még a megye határain túl is csak Jósa-pilulának nevezték.

        A kiváló magyar orvosok és malariologusok közé tartozott Jancsó Miklós is, aki a múlt század elején, főleg erdélyi maláriásokat, a Mezőség területén és ennek környékén élő lakókat gyógyított. Gyakorló orvosi tevékenysége mellett 24 publikációt és egy monográfiát írt a maláriáról.

        (WEBBeteg - Dr. Nagy László, infektológus)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Fiatalkori mellrák

        Tóth András

        Szűcs Adriána modellel beszélgettünk, aki 16 kemoterápián van túl.

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        A Magyarországon előforduló féregfertőzések

        A helminthiasis - azaz a férgesség mint betegség - olyan kórkép, amelyet a szervezetben parazita életmódot folytató férgek vagy azok lárvái idéznek elő. Cikkünkben a Magyarországon előforduló féregfertőzések tüneteiről, a fertőzések módjáról és veszélyeiről olvashat.

        Az orsóférgesség okai, tünetei és kezelése

        Az orsóféreg (Ascaris lumbricoides) kifejlett állapotban 15-25 cm hosszú, jelenlétükre gyakran csak a fáradékonyság, köhögés hívhatja fel a figyelmet.

        Zikaláz - Jelentéskötelezetté válik a fertőzés Magyarországon

        Június 1-jétől jelenteni kell az esetleges magyarországi zikavírusos eseteket - tájékoztatta az országos tisztifőorvos körlevélben a magyar egészségügyi intézményeket.

        Influenza: Áldozatok, látogatási tilalmak, a járvány intenzitása

        2011. február 7-13. között az országban kb. 58 000 fő kereste fel orvosát influenzás panaszokkal, 3%-kal többen, mint az előző héten. A legtöbb beteget Győr-Moson-Sopron (961 beteg), Pest (873 beteg) és Fejér megyéből jelentették, míg az influenza miatt orvoshoz fordulás gyakorisága Bács-Kiskun, Csongrád és Komárom-Esztergom megyében volt a legalacsonyabb - olvasható az ÁNTSZ honlapján.

        Új influenza - Újabb magyar fertőzöttek

        Az augusztus 24-30 közötti 35. héten 4 pandémiás influenzavírus okozta megbetegedést diagnosztizáltak, közülük 2 embert kellett kórházban ápolni - derül ki az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) csütörtöki jelentéséből.

        Hazai körkép az új influenzáról

        Az augusztus 23-ig tartó 34. héten 11 új influenzavírus okozta megbetegedést diagnosztizáltak Magyarországon, akik közül 3 szorult kórházi kezelésre - derül ki az Országos Epidemiológiai Központ (OEK) csütörtökön közzétett adataiból. Ezzel 149-re nőtt az eddigi, magyarországi újinfluenzás esetek száma.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        A hiperhidrózis egy kellemetlen egészségügyi probléma, amire van hatékony orvosi megoldás.
        Gyakorisága a kor előrehaladtával nő, de bármely életkorban kialakulhat.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetések
      • Szavazás

        Korábbi szavazások