A kullancs által terjesztett agyvelőgyulladás: kullancsencephalitis

A kullancsencephalitis a kullancsokban élősködő flavivírusok által terjesztett betegség, tünetei a kullancscsípést követően néhány napon belül jelentkező magas láz, idegrendszeri görcsök, tudatzavar lehetnek.

A kullancs által terjesztett kullancsencephalitis egy vírusfertőzés, amely az összes agyvelőgyulladásos eset mintegy feléért felelős hazánkban. A betegség ritkán halálos, de idegrendszeri maradványtünetek szinte mindig megmaradnak, pl. bénulások, beszédzavar. Míg 1985 és 1996 között hazánkban évi 260 eset fordult elő, manapság már csak évi 60-70 esetről szerzünk tudomást. Az észlelt csökkenés vélhetően a veszélyeztetett lakosság magas oltási arányának tulajdonítható.

A kullancscsípés veszélyei

A vöröshasú közönséges kullancs (Ixodes ricinus) vesz részt a betegség terjesztésében, a kullancsecephalitist hazánban a legfontosabb, ízeltlábúak által hordozott és terjesztett betegségek között tartjuk számon. Az egyes tájegységek kullancsfertőzöttségi különbségei magyarázzak azt, hogy az esetek többségét a Dunántúlon észlelik, de az Északi-középhegység fertőzöttsége is jelentős. A megbetegedések az április-május és augusztus-szeptember hónapokban halmozódnak.

Nyers tej is okozhat agyvelőgyulladást

Kevesen tudnak arról, hogy fertőzött állatból származó, nyers kecsketej vagy tehéntej fogyasztása is közvetítheti a kullancsencephalitist. 2007-ben Zala megyében 26 fő betegedett meg így, nyers kecsketej fogyasztását követően. Nem győzzük hangsúlyozni a háztáji származású, nem pasztőrözött tej fogyasztás, felhasználás előtti alapos, legalább 5 perces átforralásának szükségességét!

Kisebb arányban jöhet szóba az elpusztult hordozók tetemén, fertőzött állatok ürülékén keresztül történő kórokozó átadás.

A kullancsencephalitis tünetei

A kullancs által okozott agyvelőgyulladás tünetei nem specifikusak, ám lefolyása jellegzetes.

1. A betegség kezdetén az influenzára emlékeztető tünetek jelentkeznek, lázzal és végtagfájdalommal. Ebben a szakaszban még nem jelentkeznek a központi idegrendszer érintettségét jelző tünetek.
2. Ezt követően 1-3 nap tünetmentesség következik.
3. A tünetmentes időszak után a beteg ismét lázas lesz, emellett szédülés és hányás lép fel.
4. A betegség későbbi fázisában alakul ki a központi idegrendszeri gyulladás, ezért járhat későbbi bénulással a betegség. Az esetek harmadánál fordul elő átmeneti bénulásos tünet.
5. A betegség 1-2 százalékban halálos kimenetelű. A betegség ellen specifikus vírusellenes gyógyszer nem létezik. Bár a betegek többsége tartós szövődmény nélkül meggyógyul, az esetek tíz százalékánál maradandó bénulás lép fel.

Van védőoltás

A kullancsencephalitis ellen 1 éves kor felett adható biztonságos oltóanyag áll rendelkezésre, amely hatékony módja a megelőzésnek. Az alapimmunizálás három részoltásból áll. Az oltási sort célszerű ugyanazzal az oltóanyaggal befejezni, amellyel az oltásokat megkezdték. Fontos, hogy megbízható védelem csak a teljes oltási sor esetén biztosított, nem éri meg kockáztatni.

A 2+1 alapoltást korábban 3 évente javasolták felfrissíteni, de újdonság, hogy ma már elegendőnek tűnik az 5 évente adott emlékeztető oltás is a védettség tartós megőrzéséhez.

A védőoltás mellett nem feledkezhetünk meg az általános kullancsellenes intézkedésekről sem: zárt öltözék, rovarriasztók használata, továbbá a veszélyes helyen űzött tevékenységet követően az egész testfelület - különösen a hajlatok - ellenőrzése, valamint a kullancs mielőbbi eltávolítása.

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőink: Dr. Csáki Csilla, allergológus, klinikai immunológus - gyerek-allergia.hu és Dr. Sarkadi Adrien, infektológus