• A veszettség (lyssa, rabies) tünetei embernél

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az állatokról emberre terjedő magyarországi vírusfertőzések közül, a legveszélyesebb a veszettség. Kórokozója a lyssavírus, amely fertőzött vadon élő vagy háziállatok harapása, marása vagy sebeknek nyálukkal való érintkezése útján terjed az emberre.

        Nagyon ritkán előfordulhat a szájon át való fertőződés (veszett állatok tejének fogyasztása), illetve a légúti fertőződés, fertőzött denevérek váladékcseppjeinek inhalációja révén. Elméletileg lehetséges az emberről-emberre való átterjedés is, a veszettségben szenvedő beteg harapása útján, de ennek gyakorlati lehetősége csekély.

        Hirdetések

        Honnan terjed a veszettség?

        Hogyan szaporodik a lyssavírus?


        A vírus először a fertőzés helyén, az izomsejtekben szaporodik, majd az idegek mentén a központi idegrendszerszer felé vándorol, ahol kiterjedt károsodást okoz. Az alapvető elváltozás az agytörzs és a nyúltvelő idegsejtjeinek pusztulása. Innen a vírus az idegek mentén más szervekhez is eljuthat: kimutatható a nyálban, a tejben, a szaruhártyában, a nyak és a hát bőrében. A betegség kifejlődése számos tényezőtől függ: a sebbe jutott vírus mennyiségétől, a sebzés milyenségétől, a harapás helyétől, és attól, hogy a sebzés ruhával fedett, avagy meztelen testrészen következett-e be.

        A lyssavírusok eredeti gazdaállatai a denevérek, a veszettség terjesztésében viszont földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. A különféle állatfajokban való előfordulás alapján, többféle járványforma különböztethető meg. Az urbánus (városi, települési) veszettség fő terjesztői a kutyák és a macskák. A szilvatikus (erdei) veszettség terjesztői a vadon élő ragadozók Európában, így Magyarországon is a rókák.

        Róluk kerülhet a vírus más vadon élő és háziállatokra, esetleg közvetlenül az emberre. Hazánkban a kutyák kötelező védőoltása bevezetésével, az urbánus veszettségi forma megszűnt. Az erdei veszettség, a repülőgépről leszórt, táplálékba rejtett orális vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

        A veszettség tünetei embernél

        A lappangási idő rendkívül változó, általában 20-90 nap. A 2-10 napos bevezető szakaszban gyakori nem specifikus tünet a láz, a rossz közérzet, a fejfájás, az étvágytalanság, a hányás és a nyugtalanság. A seb helyén fájdalom, viszketés, túlérzékenység jelentkezhet.

        A betegség ezután átmegy az akut neurológiai szakba, annak is a viharos, vagy paralitikus formájába, amely 2-10 napig tart.

        Állati vírusok - Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok?


        Az állatokban rejtőzködő vírusok időről időre embereket fertőznek s okozhatnak járványokat, melyek a modern technika vívmányainak segítségével akár világméretű fertőzéseket válthatnak ki.
        Állati vírusok - Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok?

        A viharos formában szorongás, motoros nyugtalanság jelentkezik, típusos esetben dührohamok és bizarr harcias magatartás észlelhető, világos időszakokkal váltakozva. Az izomgörcsök a garatizmokban jelentkeznek először, a beteg garatfájdalomról, nyelési nehézségről, és rekedtségről panaszkodhat. Kórjelző tünet a víziszony; - a folyadék, köztük a nyál lenyelésére tett kísérlet, a légcsőbe történő félrenyelést eredményez.

        Pszichés tényező is súlyosbíthatja a görcsöt, már a víz látványa is rémületbe ejti a beteget. Légiszony is megjelenhet. Az arc legyezése heves görcsöket vált ki a garat és a nyak izmaiban. Egyes esetekben agyhártyaizgalmi tüneteket is észleltek. Végül a beteg kómába esik, és ritka kivételektől eltekintve, minden esetben meghal.

        A betegek 20 százalékában az akut neurológiai fázist szimmetrikus, felszálló, renyhe bénulás dominálja.

        A halál az akut szakasz folyamán a légzés és a vérkeringés elégtelensége, ill. e fázist túlélve a kóma szövődményei miatt áll be.

        A veszettséget gyógyítani nem lehet, megelőzni viszont igen

          Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A veszettségnek specifikus terápiája nincs, a beteget intenzív kezelésbe kell részesíteni, noha ennek eredményessége csekély.

        A veszettség kialakulása megelőzhető a sérülés előtt (preexpozíciós profilaxis), vagy azonnal utána (posztexpozíciós profilaxis). A sérülés előtti megelőzés lehetőségei, a kutyák nyilvántartása, oltása, kóbor ebek befogása, tehát a fertőzési lánc megszakítása. A leghatékonyabb mód, a leginkább veszélyeztetett állatfajok orális immunizálása. Védőoltásban részesülhetnek a foglakozásuknál fogva veszélyeztetettek, és azok az emberek, akik olyan országba utaznak, ahol a kutyák veszettsége gyakori. A megelőzés fontos eleme az emberek felvilágosítása.

        A postexpozíciós profilaxis, a sérülések lokális ellátását és a sérült egyén immunizálást foglalja magába. A védőoltás kivitelezésének menetét hivatalos rendelkezés szabályozza.

        Érdekesség


        A veszettség elleni küzdelem hazai történelmi eredményeire büszkék lehetünk. A párizsi tanulmányútjáról, 1880-ban hazatért Hőgyes Endre azonnal hozzálátott a veszettség-vakcina termeléséhez, majd a Budapesti Pasteur Intézet megalapításához. Hőgyes javított a vakcina minőségén, amely kevesebb komplikációt okozott az eredeti védőoltásnál. Hőgyes tisztában volt azzal, hogy a veszettség-probléma végleges megoldásához az állatok veszettségének megszüntetése, illetve fertőződésük megelőzése szükséges. Ennek megvalósítása céljából, hozzákezdett a kutyák preventív immunizálásának kidolgozásához.

         

        Forrás: WEBBeteg
        Orvos szerző: Dr. Nagy László

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Hgb (haemoglobin)

        Dr. Dobi Gyöngyi

        Mennyi a normálértéke? Mi okozhatja azt, ha a szintje eltér a normál tartománytól?

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Herpesz az orron - Mi a teendő?

        Herpesz az orron és az orrban is kialakulhat, ami amellett, hogy fájdalmas és kellemetlen, többnyire nagyon feltűnő is. Hogyan lehetséges egyáltalán, hogy herpesz az orron vagy az orrban alakul ki, és mit lehet ellene tenni?

        Tbc-t mutattak ki egy pécsi egyetemistánál

        Fertőző tüdőtuberkulózist mutattak ki Pécsett egy egyetemi hallgatónál, akit a pozitív vizsgálati eredményt követően azonnal elkülönítettek, és megkezdték gyógyítását.

        Mi a zoonózis és hogyan lehet megelőzni?

        Zoonózisnak azokat a betegségeket, illetve fertőzéseket nevezik, amelyek állatról emberre, illetve emberről állatra átvihetők. A kórokozók lehetnek vírusok, baktériumok, gombák vagy protozoonok (állati jellegű egysejtűek).

        A norovírus-fertőzés kialakulása, rizikófaktorai és megelőzése

        A norovírus-fertőzés egy akut gyomor-bélrendszeri megbetegedés, melyet az azonos nevű vírus okoz. Heves hányással és erős hasmenéssel jár. A panaszok többnyire néhány nap alatt maradandó károsodás nélkül lecsengenek, azonban kisgyermekekre és idős emberekre nézve veszélyes lehet a vele járó nagymértékű folyadékvesztés miatt.

        A lepkehimlő tünetei, okai, kezelése

        A lepkehimlőt ötödik betegségnek vagy erythema infectiosumnak is nevezik. A fertőző betegség kórokozója a Parvovírus B19. A fertőzés főleg télen és tavasszal terjed, elsősorban az 5 és 15 év közötti gyerekek körében, de más életkorban is el lehet kapni. A betegség cseppfertőzéssel terjed (tüsszentéssel, köhögéssel) és akár kézfogással, érintéssel is el lehet kapni.

        Skarlát: tünetek, kezelés és megelőzés

        A skarlát (régebbi nevén vörheny) egy bakteriális fertőzés, ami a test jelentős részét beborító vörös kiütések formájában jelentkezik. A betegség cseppfertőzéssel és kontakt úton terjed, a legtöbb esetben súlyos, a 2-4 napos lappangási idő után kialakuló betegséget torokfájás, valamint láz kíséri.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA