A veszettség (lyssa, rabies) tünetei embernél

Az állatokról emberre terjedő magyarországi vírusfertőzések közül, a legveszélyesebb a veszettség. Kórokozója a lyssavírus, amely fertőzött vadon élő vagy háziállatok harapása, marása vagy sebeknek nyálukkal való érintkezése útján terjed az emberre.

Nagyon ritkán előfordulhat a szájon át való fertőződés (veszett állatok tejének fogyasztása), illetve a légúti fertőződés, fertőzött denevérek váladékcseppjeinek inhalációja révén. Elméletileg lehetséges az emberről-emberre való átterjedés is, a veszettségben szenvedő beteg harapása útján, de ennek gyakorlati lehetősége csekély.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Honnan terjed a veszettség?

A lyssavírusok eredeti gazdaállatai a denevérek, a veszettség terjesztésében viszont földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. A különféle állatfajokban való előfordulás alapján, többféle járványforma különböztethető meg. Az urbánus (városi, települési) veszettség fő terjesztői a kutyák és a macskák. A szilvatikus (erdei) veszettség terjesztői a vadon élő ragadozók Európában, így Magyarországon is a rókák.

Róluk kerülhet a vírus más vadon élő és háziállatokra, esetleg közvetlenül az emberre. Hazánkban a kutyák kötelező védőoltása bevezetésével, az urbánus veszettségi forma megszűnt. Az erdei veszettség, a repülőgépről leszórt, táplálékba rejtett orális vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

A veszettség tünetei embernél

A lappangási idő rendkívül változó, általában 20-90 nap. A 2-10 napos bevezető szakaszban gyakori nem specifikus tünet a láz, a rossz közérzet, a fejfájás, az étvágytalanság, a hányás és a nyugtalanság. A seb helyén fájdalom, viszketés, túlérzékenység jelentkezhet.

A betegség ezután átmegy az akut neurológiai szakba, annak is a viharos, vagy paralitikus formájába, amely 2-10 napig tart.

A viharos formában szorongás, motoros nyugtalanság jelentkezik, típusos esetben dührohamok és bizarr harcias magatartás észlelhető, világos időszakokkal váltakozva. Az izomgörcsök a garatizmokban jelentkeznek először, a beteg garatfájdalomról, nyelési nehézségről, és rekedtségről panaszkodhat. Kórjelző tünet a víziszony; - a folyadék, köztük a nyál lenyelésére tett kísérlet, a légcsőbe történő félrenyelést eredményez.

Pszichés tényező is súlyosbíthatja a görcsöt, már a víz látványa is rémületbe ejti a beteget. Légiszony is megjelenhet. Az arc legyezése heves görcsöket vált ki a garat és a nyak izmaiban. Egyes esetekben agyhártyaizgalmi tüneteket is észleltek. Végül a beteg kómába esik, és ritka kivételektől eltekintve, minden esetben meghal.

A betegek 20 százalékában az akut neurológiai fázist szimmetrikus, felszálló, renyhe bénulás dominálja.

A halál az akut szakasz folyamán a légzés és a vérkeringés elégtelensége, ill. e fázist túlélve a kóma szövődményei miatt áll be.

A veszettséget gyógyítani nem lehet, megelőzni viszont igen

Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

Itt az influenzajárvány! - Az antibiotikum hatástalan Akár 16 millió embert is megfertőzhet az új influenzatörzs Influenza: ki kell pihenni! Influenza esetén csak árt a diéta Influenza: hogyan fertőznek a vírusok? Fertőző betegségek

A veszettségnek specifikus terápiája nincs, a beteget intenzív kezelésbe kell részesíteni, noha ennek eredményessége csekély.

A veszettség kialakulása megelőzhető a sérülés előtt (preexpozíciós profilaxis), vagy azonnal utána (posztexpozíciós profilaxis). A sérülés előtti megelőzés lehetőségei, a kutyák nyilvántartása, oltása, kóbor ebek befogása, tehát a fertőzési lánc megszakítása. A leghatékonyabb mód, a leginkább veszélyeztetett állatfajok orális immunizálása. Védőoltásban részesülhetnek a foglakozásuknál fogva veszélyeztetettek, és azok az emberek, akik olyan országba utaznak, ahol a kutyák veszettsége gyakori. A megelőzés fontos eleme az emberek felvilágosítása.

A postexpozíciós profilaxis, a sérülések lokális ellátását és a sérült egyén immunizálást foglalja magába. A védőoltás kivitelezésének menetét hivatalos rendelkezés szabályozza.

(WEBBeteg - Dr. Nagy László)