• A veszettség (lyssa, rabies) tünetei embernél

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az állatokról emberre terjedő magyarországi vírusfertőzések közül, a legveszélyesebb a veszettség. Kórokozója a lyssavírus, amely fertőzött vadon élő vagy háziállatok harapása, marása vagy sebeknek nyálukkal való érintkezése útján terjed az emberre.

        Nagyon ritkán előfordulhat a szájon át való fertőződés (veszett állatok tejének fogyasztása), illetve a légúti fertőződés, fertőzött denevérek váladékcseppjeinek inhalációja révén. Elméletileg lehetséges az emberről-emberre való átterjedés is, a veszettségben szenvedő beteg harapása útján, de ennek gyakorlati lehetősége csekély.

        Hirdetések

        Honnan terjed a veszettség?

        Hogyan szaporodik a lyssavírus?


        A vírus először a fertőzés helyén, az izomsejtekben szaporodik, majd az idegek mentén a központi idegrendszerszer felé vándorol, ahol kiterjedt károsodást okoz. Az alapvető elváltozás az agytörzs és a nyúltvelő idegsejtjeinek pusztulása. Innen a vírus az idegek mentén más szervekhez is eljuthat: kimutatható a nyálban, a tejben, a szaruhártyában, a nyak és a hát bőrében. A betegség kifejlődése számos tényezőtől függ: a sebbe jutott vírus mennyiségétől, a sebzés milyenségétől, a harapás helyétől, és attól, hogy a sebzés ruhával fedett, avagy meztelen testrészen következett-e be.

        A lyssavírusok eredeti gazdaállatai a denevérek, a veszettség terjesztésében viszont földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. A különféle állatfajokban való előfordulás alapján, többféle járványforma különböztethető meg. Az urbánus (városi, települési) veszettség fő terjesztői a kutyák és a macskák. A szilvatikus (erdei) veszettség terjesztői a vadon élő ragadozók Európában, így Magyarországon is a rókák.

        Róluk kerülhet a vírus más vadon élő és háziállatokra, esetleg közvetlenül az emberre. Hazánkban a kutyák kötelező védőoltása bevezetésével, az urbánus veszettségi forma megszűnt. Az erdei veszettség, a repülőgépről leszórt, táplálékba rejtett orális vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

        A veszettség tünetei embernél

        A lappangási idő rendkívül változó, általában 20-90 nap. A 2-10 napos bevezető szakaszban gyakori nem specifikus tünet a láz, a rossz közérzet, a fejfájás, az étvágytalanság, a hányás és a nyugtalanság. A seb helyén fájdalom, viszketés, túlérzékenység jelentkezhet.

        A betegség ezután átmegy az akut neurológiai szakba, annak is a viharos, vagy paralitikus formájába, amely 2-10 napig tart.

        Állati vírusok - Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok?


        Az állatokban rejtőzködő vírusok időről időre embereket fertőznek s okozhatnak járványokat, melyek a modern technika vívmányainak segítségével akár világméretű fertőzéseket válthatnak ki.
        Állati vírusok - Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok?>>

        A viharos formában szorongás, motoros nyugtalanság jelentkezik, típusos esetben dührohamok és bizarr harcias magatartás észlelhető, világos időszakokkal váltakozva. Az izomgörcsök a garatizmokban jelentkeznek először, a beteg garatfájdalomról, nyelési nehézségről, és rekedtségről panaszkodhat. Kórjelző tünet a víziszony; - a folyadék, köztük a nyál lenyelésére tett kísérlet, a légcsőbe történő félrenyelést eredményez.

        Pszichés tényező is súlyosbíthatja a görcsöt, már a víz látványa is rémületbe ejti a beteget. Légiszony is megjelenhet. Az arc legyezése heves görcsöket vált ki a garat és a nyak izmaiban. Egyes esetekben agyhártyaizgalmi tüneteket is észleltek. Végül a beteg kómába esik, és ritka kivételektől eltekintve, minden esetben meghal.

        A betegek 20 százalékában az akut neurológiai fázist szimmetrikus, felszálló, renyhe bénulás dominálja.

        A halál az akut szakasz folyamán a légzés és a vérkeringés elégtelensége, ill. e fázist túlélve a kóma szövődményei miatt áll be.

        A veszettséget gyógyítani nem lehet, megelőzni viszont igen

          Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A veszettségnek specifikus terápiája nincs, a beteget intenzív kezelésbe kell részesíteni, noha ennek eredményessége csekély.

        A veszettség kialakulása megelőzhető a sérülés előtt (preexpozíciós profilaxis), vagy azonnal utána (posztexpozíciós profilaxis). A sérülés előtti megelőzés lehetőségei, a kutyák nyilvántartása, oltása, kóbor ebek befogása, tehát a fertőzési lánc megszakítása. A leghatékonyabb mód, a leginkább veszélyeztetett állatfajok orális immunizálása. Védőoltásban részesülhetnek a foglakozásuknál fogva veszélyeztetettek, és azok az emberek, akik olyan országba utaznak, ahol a kutyák veszettsége gyakori. A megelőzés fontos eleme az emberek felvilágosítása.

        A postexpozíciós profilaxis, a sérülések lokális ellátását és a sérült egyén immunizálást foglalja magába. A védőoltás kivitelezésének menetét hivatalos rendelkezés szabályozza.

        Érdekesség


        A veszettség elleni küzdelem hazai történelmi eredményeire büszkék lehetünk. A párizsi tanulmányútjáról, 1880-ban hazatért Hőgyes Endre azonnal hozzálátott a veszettség-vakcina termeléséhez, majd a Budapesti Pasteur Intézet megalapításához. Hőgyes javított a vakcina minőségén, amely kevesebb komplikációt okozott az eredeti védőoltásnál. Hőgyes tisztában volt azzal, hogy a veszettség-probléma végleges megoldásához az állatok veszettségének megszüntetése, illetve fertőződésük megelőzése szükséges. Ennek megvalósítása céljából, hozzákezdett a kutyák preventív immunizálásának kidolgozásához.

        (WEBBeteg - Dr. Nagy László)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kullancsok és betegségek

        B. M., szakfordító

        Összegyűjtöttük a leggyakoribb betegségeket, amiket kullancsok terjeszthetnek!

        Éjszakai műszak veszélye

        Cs. K., fordító

        A szervezet belső órájának felborítása növeli a diabétesz és az elhízás kialakulását!

        A norovírus-fertőzés kialakulása, rizikófaktorai és

        A norovírus-fertőzés egy akut gyomor-bélrendszeri megbetegedés, melyet az azonos nevű vírus okoz. Heves hányással és erős hasmenéssel...

        Kanyaró - Tünetek és szövődmények

        A kanyaró lázzal és kiütéssel járó fertőző megbetegedés, hazánkban a kötelező oltásnak köszönhetően 2002 és 2016 között csak...

        A lepkehimlő tünetei, okai, kezelése

        A lepkehimlőt ötödik betegségnek vagy erythema infectiosumnak is nevezik. A fertőző betegség kórokozója a Parvovírus B19. A fertőzés...

        A hepatitis E-fertőzés kezelése és megelőzése

        Cikkünkben a hepatitis E-fertőzés diagnosztizálásáról, a betegség lefolyásáról, kezeléséről és a megelőzési lehetőségekről...

        A kézmosás fontos: Hogyan mossuk helyesen?

        A rendszeres kézmosással csökkenthetjük az olyan fertőző betegségek esélyét, mint amilyen a nátha, az influenza és a hasmenés. Nem elég...

        A bárányhimlő tünetei és kezelése

        A bárányhimlő az egyik leggyakoribb, leginkább az őszi-téli szezonban tomboló járványos gyermekbetegség. Elsősorban zárt közösségben...

        Az ajakherpesz tünetei

        A világ egyik legelterjedtebb fertőző betegsége az ajakherpesz. A szájon jelentkező fájdalmas, viszkető hólyagocskák és a később...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.