• A veszettség (lyssa, rabies) tünetei embernél

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az állatokról emberre terjedő magyarországi vírusfertőzések közül, a legveszélyesebb a veszettség. Kórokozója a lyssavírus, amely fertőzött vadon élő vagy háziállatok harapása, marása vagy sebeknek nyálukkal való érintkezése útján terjed az emberre.

        Nagyon ritkán előfordulhat a szájon át való fertőződés (veszett állatok tejének fogyasztása), illetve a légúti fertőződés, fertőzött denevérek váladékcseppjeinek inhalációja révén. Elméletileg lehetséges az emberről-emberre való átterjedés is, a veszettségben szenvedő beteg harapása útján, de ennek gyakorlati lehetősége csekély.

        Hirdetések

        Honnan terjed a veszettség?

        Hogyan szaporodik a lyssavírus?


        A vírus először a fertőzés helyén, az izomsejtekben szaporodik, majd az idegek mentén a központi idegrendszerszer felé vándorol, ahol kiterjedt károsodást okoz. Az alapvető elváltozás az agytörzs és a nyúltvelő idegsejtjeinek pusztulása. Innen a vírus az idegek mentén más szervekhez is eljuthat: kimutatható a nyálban, a tejben, a szaruhártyában, a nyak és a hát bőrében. A betegség kifejlődése számos tényezőtől függ: a sebbe jutott vírus mennyiségétől, a sebzés milyenségétől, a harapás helyétől, és attól, hogy a sebzés ruhával fedett, avagy meztelen testrészen következett-e be.

        A lyssavírusok eredeti gazdaállatai a denevérek, a veszettség terjesztésében viszont földrészenként más-más állatfajok játszanak döntő szerepet. A különféle állatfajokban való előfordulás alapján, többféle járványforma különböztethető meg. Az urbánus (városi, települési) veszettség fő terjesztői a kutyák és a macskák. A szilvatikus (erdei) veszettség terjesztői a vadon élő ragadozók Európában, így Magyarországon is a rókák.

        Róluk kerülhet a vírus más vadon élő és háziállatokra, esetleg közvetlenül az emberre. Hazánkban a kutyák kötelező védőoltása bevezetésével, az urbánus veszettségi forma megszűnt. Az erdei veszettség, a repülőgépről leszórt, táplálékba rejtett orális vakcinák alkalmazásával jelentősen visszaszorult.

        A veszettség tünetei embernél

        A lappangási idő rendkívül változó, általában 20-90 nap. A 2-10 napos bevezető szakaszban gyakori nem specifikus tünet a láz, a rossz közérzet, a fejfájás, az étvágytalanság, a hányás és a nyugtalanság. A seb helyén fájdalom, viszketés, túlérzékenység jelentkezhet.

        A betegség ezután átmegy az akut neurológiai szakba, annak is a viharos, vagy paralitikus formájába, amely 2-10 napig tart.

        Állati vírusok - Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok?


        Az állatokban rejtőzködő vírusok időről időre embereket fertőznek s okozhatnak járványokat, melyek a modern technika vívmányainak segítségével akár világméretű fertőzéseket válthatnak ki.
        Állati vírusok - Hogyan mutálódnak és fertőznek a vírusok?>>

        A viharos formában szorongás, motoros nyugtalanság jelentkezik, típusos esetben dührohamok és bizarr harcias magatartás észlelhető, világos időszakokkal váltakozva. Az izomgörcsök a garatizmokban jelentkeznek először, a beteg garatfájdalomról, nyelési nehézségről, és rekedtségről panaszkodhat. Kórjelző tünet a víziszony; - a folyadék, köztük a nyál lenyelésére tett kísérlet, a légcsőbe történő félrenyelést eredményez.

        Pszichés tényező is súlyosbíthatja a görcsöt, már a víz látványa is rémületbe ejti a beteget. Légiszony is megjelenhet. Az arc legyezése heves görcsöket vált ki a garat és a nyak izmaiban. Egyes esetekben agyhártyaizgalmi tüneteket is észleltek. Végül a beteg kómába esik, és ritka kivételektől eltekintve, minden esetben meghal.

        A betegek 20 százalékában az akut neurológiai fázist szimmetrikus, felszálló, renyhe bénulás dominálja.

        A halál az akut szakasz folyamán a légzés és a vérkeringés elégtelensége, ill. e fázist túlélve a kóma szövődményei miatt áll be.

        A veszettséget gyógyítani nem lehet, megelőzni viszont igen

          Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A veszettségnek specifikus terápiája nincs, a beteget intenzív kezelésbe kell részesíteni, noha ennek eredményessége csekély.

        A veszettség kialakulása megelőzhető a sérülés előtt (preexpozíciós profilaxis), vagy azonnal utána (posztexpozíciós profilaxis). A sérülés előtti megelőzés lehetőségei, a kutyák nyilvántartása, oltása, kóbor ebek befogása, tehát a fertőzési lánc megszakítása. A leghatékonyabb mód, a leginkább veszélyeztetett állatfajok orális immunizálása. Védőoltásban részesülhetnek a foglakozásuknál fogva veszélyeztetettek, és azok az emberek, akik olyan országba utaznak, ahol a kutyák veszettsége gyakori. A megelőzés fontos eleme az emberek felvilágosítása.

        A postexpozíciós profilaxis, a sérülések lokális ellátását és a sérült egyén immunizálást foglalja magába. A védőoltás kivitelezésének menetét hivatalos rendelkezés szabályozza.

        Érdekesség


        A veszettség elleni küzdelem hazai történelmi eredményeire büszkék lehetünk. A párizsi tanulmányútjáról, 1880-ban hazatért Hőgyes Endre azonnal hozzálátott a veszettség-vakcina termeléséhez, majd a Budapesti Pasteur Intézet megalapításához. Hőgyes javított a vakcina minőségén, amely kevesebb komplikációt okozott az eredeti védőoltásnál. Hőgyes tisztában volt azzal, hogy a veszettség-probléma végleges megoldásához az állatok veszettségének megszüntetése, illetve fertőződésük megelőzése szükséges. Ennek megvalósítása céljából, hozzákezdett a kutyák preventív immunizálásának kidolgozásához.

        (WEBBeteg - Dr. Nagy László)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Stressz és hajhullás

        Vichy

        A hajhullás egy intő jel lehet arra, hogy ideje változtatni életvitelén! (x)

        Másodfokú hőségriasztás

        Országos Katasztrófavédelem

        Június 26. (hétfő) 24:00 óráig másodfokú hőségriasztás lépett érvénybe!

        A norovírus-fertőzés kialakulása...

        A norovírus-fertőzés egy akut gyomor-bélrendszeri megbetegedés, melyet az azonos nevű vírus okoz. Heves hányással és erős hasmenéssel...

        A lepkehimlő tünetei, okai, kezelése

        A lepkehimlőt ötödik betegségnek vagy erythema infectiosumnak is nevezik. A fertőző betegség kórokozója a Parvovírus B19. A fertőzés...

        Láthatatlan veszély a medencék...

        A víz nemcsak felüdülést jelenthet a nyári hónapokban, hanem igen jó közvetítő közeg is lehet számos baktérium, vírus és gomba...

        Afrikába utazik? Milyen óvintézkedések...

        Aki Európából utazik Afrikába, annak tudnia kell, hogy az ottani higiéniás körülmények össze sem hasonlíthatóak az itthon megszokottal. A...

        A Lyme-kór szemészeti tünetei

        A Lyme-kór tünetei általában nem jellegzetesek, így gyakran nem gondolunk időben a kórképre, rég feledésbe merül a hónapokkal korábbi...

        A calicivírus-fertőzés tünetei és...

        A calici a hasmenést leggyakrabban okozó vírusok közé tartozik, a rotavírus, az enterális adenovírusok, továbbá az astro- és...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.