Öngyógyítás: hol a határ?

Nincs időnk az egészségünkre, azonnali megoldást várunk, általában ezért kezdünk öngyógyításba, sajnos leginkább akkor, amikor nem kellene - véli dr. Bélteczki János, aneszteziológus. A felgyorsult világ, vagy éppen az egészségtudatosság hiánya áll a háttérben?

Óriási szerepe van az egészségtudatosságnak, pláne a tudatos fogyasztói magatartásnak abban, hogy mikor alkalmazzuk az öngyógyítást, mikor keresünk házi praktikákat a bajunkra.

Dr. Bélteczki János aneszteziológus, a Magyar Orvosok Szövetségének elnöke a WEBBeteg.hu portálnak elmondta: régóta szajkózza az orvosi szakma, hogy égető szükség van a közoktatásban a biológiai-egészségügyi alapismeretek alaposabb elsajátítására. Ezeknek az ismereteknek a megkülönböztetés képességére (mi az, ami jó és mi az, ami káros) is irányulniuk kellene. E nélkül gyakorlatilag egy hazárdjáték az egész betegségkezelés, megbízhatatlan forrásból gyűjtenek információkat az emberek, és minden esetben elhiszik azt, ami le van írva.

A szervezet jelzései: figyeljük?

Vajon az érintettek hány százaléka tudja, hogy a különböző daganatos betegségeknél, így például az emlődaganatnál vagy a prosztataráknál mik azok a jelek, amelyekre fokozottan figyelni kell? Hány százaléka van ezen tudás birtokában? És hányan hiszik azt, hogy ők a kivételek, hogy ők nem lehetnek betegek? Túlzottan optimisták vagyunk ezen a téren – véli dr. Bélteczki János.

Csak egy példa. Nagyon gyakran bélcsavarodást, bélelzáródást okoz a súlyos, előrehaladott vastagbéldaganat. A legtöbb esetben már előtte jele van a betegségnek: megváltozik a széklet állaga, jellege, a székelés gyakorisága. Ezeket vagy észreveszi a beteg, vagy nem.

Amennyiben észreveszi, akkor sem biztos, hogy azonnal orvoshoz megy a problémával, mert úgy gondolja, ez csak egy átmeneti probléma. Otthon próbálja kezelni a hasmenést vagy éppen a székrekedést, vény nélkül beszerezhető készítményeket használ, amelyek hatására enyhül ugyan a tünet, de időközben kifejlődik a szervezetben a komolyabb betegség, amelyet aztán nehezebb kezelni, időigényes és nyilván drágább is. Súlyosabb esetben akár végzetes is lehet az öngyógyítás.

Ezért rosszak a magyar halálozási statisztikák!

Természetesen van mit javítani az onkológiai ellátás, a kemoterápia területén, de az alapvető ok a daganat késői felismerése.

A Magyar Orvosok Szövetségének elnöke azt mondja: jól ismert, bejáratott kivizsgálási útja van minden betegségnek, a háziorvosok tisztában vannak azzal, hová kell irányítani a pácienst, vannak problémák a várólistákkal is, de ez nem ad okot arra, hogy kihagyjuk a szakorvost és öngyógyításba kezdjünk.

Amikor segíthet az öngyógyítás

A másik véglet, amikor minden esetben orvoshoz megy, vagy orvost hív a beteg vagy a hozzátartozó. Nagyon gyakori, amikor a lázas gyerekhez orvost hív az anyuka, holott kezelhető lett volna a tünet otthon, lázcsillapítással. A láz egy alapvető védekezési módja a szervezetnek, mégis kétségbeesést szül. A megfázással, náthás tünetekkel jelentkező, 5-7 nap alatt elmúló betegség, amely a sok-sok vírus közül egy, nagyszerűen elmúlnak fájdalomcsillapítással, különböző házi praktikákkal – teszi hozzá az orvos.

Mit választunk?

A magyarok jelentős része gyógyhatású készítményt vagy étrend-kiegészítőt venne igénybe egészsége javítására, illetve megőrzésére, melyek közül első helyen az általános immunerősítés készítményei állnak - ez derül ki a Szinapszis és a Magyar Gyógyszerészi Kamara közös, 2010-ben végzett országosan reprezentatív kutatásának eredményeiből.

Forrás: WEBBeteg
Tóth András, újságíró
Orvos szakértő: Dr. Bélteczki János, aneszteziológus