Jód - Mikor kell szedni és mikor nem?

A pajzsmirigy hormonjainak képzéséhez a szervezetnek jódra van szüksége. Maguk a hormonok 65 százaléknyi jódot tartalmaznak. Ebből egyenesen következik az, hogy azokon a földrajzi területeken, ahol nem megfelelő a jódellátottság, gyakoriak a pajzsmirigy megbetegedések.

A felszíni jód az évezredek során az esőzésekkel a tengerekbe mosódik, ezért a legjódhiányosabb területek a kontinensek belső részein és a hegyvidékeken vannak.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A napi jódszükséglet életkoronként változik

1 éves korig napi 50 mikrogramm; 2-6 éves kor között napi 90 mikrogramm; 7-12 éves kor között napi 120 mikrogramm felnőtt korban napi 150 mikrogramm terhesség és szoptatás idején napi 200 mikrogramm a szervezet igénye.

A jód a táplálékkal és az ivóvízzel kerül be a szervezetünkbe. A jodid gyorsan felszívódik, majd összegyűlik a pajzsmirigyben. A felesleges mennyiség a vizelettel ürül, de megjelenik a nyálban és az anyatejben is.

Magyarország területének 4/5-e mérsékelten jódhiányos. Minden megyében gyakrabban fordul elő golyvás megbetegedés a nemzetközileg elfogadott öt százalékos aránynál, ez alól csak az Alföld közepén levő három megye kivétel. A legrosszabb a helyzet Zala és Fejér megyében.

A jódhiány a golyva kiváltásán túl csökkenti a testi és szellemi teljesítőképességet is. A legújabb kutatások szerint, ha egy terhes nő az első hónapokban jódhiányos, akkor a születendő gyermekének akár 10-15 ponttal is csökkenhet az IQ-ja. Enyhe jódhiány esetén, egész életen át gyakoribb a magas koleszterinszint és az érelmeszesedés.

Honnan juthatunk jódhoz?

Természetes forrás tekintetében, a legtöbb jódot a tengeri halak húsa, a kagyló, és a homár tartalmazza. Gyógyszertárakban kapható jódozott víz és jodid tabletta, amivel a jódhiányt kezelni lehet.

Vannak olyan ételek is, amelyek csökkentik a jód felszívódását a szervezetben. Ilyenek: a káposzta, brokkoli, karfiol, kelbimbó, fehérrépa, torma, de ezek sem golyvaképzők a szokásos mennyiségben fogyasztva.

Mivel a jódhiány golyvát okoz, hajlamossá tesz a göbös pajzsmirigybetegségek kialakulására, és a pajzsmirigy működését rontva a szervezet anyagcseréjét is negatívan befolyásolja, kívánatos a jódhiány megelőzése. Ez történhet a só vagy más élelmiszerek jódozásával egyaránt.

Magyarországon kívánatos lenne, hogy az emberek kizárólag jódozott sót fogyasszanak. Emellett a terhesség és a serdülés idején javasolt, a legjódhiányosabb területeken élők plusz jóddal való ellátása, napi 100-200 mikrogramm mennyiségben.

Amikor a struma bizonyítottan jódhiány miatt alakul ki, az orvos jódpótlást javasol. Ez a kornak és nemnek megfelelő mennyiség bevitelét jelenti.

Mivel csak igen kevés helyen végeznek az országban jódürítés meghatározást, a jódhiányra a pajzsmirigy hormonszintek arányából, a pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatából, a pajzsmirigy ellenes antitestek mennyiségéből és nem utolsó sorban a lakóhely elhelyezkedéséből következtethetünk.

Van, mikor a jód szedése nem javasolt

Az autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladásban adott jód, fokozhatja a gyulladásos folyamat aktivitását, így ilyen betegekben a jód adása ellenjavallt. Erre a beteget gondozó orvos felhívja a figyelmet.

Nem alkalmazunk jódkezelést göbös pajzsmirigybetegségben szenvedő betegeknél sem. Itt ugyanis lehetnek olyan göbök, amelyek hajlamosak önállóan működő területekké válni a pajzsmirigyen belül, és ezt a folyamatot indíthatja be a jódkezelés.

(WEBBeteg - Dr. Fáklya Mónika, gyermekgyógyász, endokrinológus)