A hasnyálmirigy a felhasban, a hasűr hátsó falán, közvetlenül a gerinc előtt helyezkedik el.  Feladata emésztőenzimek és a szénhidrát- és zsíranyagcserét  szabályozó hormonok termelése.

Az emésztőenzimek a hasnyálmirigy fő vezetékén, a Wirsung-csatornán át jutnak a nyombélbe (80 százalékban a hasnyálmirigy és a közös epevezeték egyesülve jut a duodenumba).

Előfordulás

Évente 10-50 fő betegedik meg heveny hasnyálmirigy-gyulladásban 100 000 főre vonatkoztatva. Leginkább a 30-50 éves korosztály érintett, nők és férfiak között közel egyenlő arányban fordul elő.

A hasnyálmirigy leggyakrabban előforduló betegsége a gyulladás, mely kialakulhat hevenyen, és szerencsés esetben teljesen meggyógyulhat, máskor maradványtünetekkel gyógyul, vagy fennmaradhat krónikus (idült) formában. Az idült forma fokozatosan is kialakulhat, heveny tünetek nélkül.

A heveny hasnyálmirigy gyulladás lefolyását tekintve két súlyossági forma különíthető el:
az enyhébb lefolyású vizenyős (oedemás)pancreatitis (80-85%) és a súlyos, hasnyálmirigy elhalással, vérzéssel járó forma, melynek halálozása még a mai korszerű terápia mellett is 15% körül van.

A heveny hasnyálmirigy-gyulladás kiváltó okai a következők lehetnek:

• epeúti kövesség miatt kialakuló vezetékelzáródás (45%)
• túlzott alkohol- és ételfogyasztás (30%) (típusos a sok sör, sok töltött káposzta kombináció)
• családilag öröklődő (bizonyos emésztőenzimek veleszületett változatai miatt)
• gyógyszerek (vízhajtók, vérnyomáscsökkentők, antibiotikumok, NSAID-ok, citosztatikumok)
• ritkább okok: vírusfertőzés, hasi trauma, ERCP vizsgálat utáni állapot, igen magas vérzsír értékek, magas kalcium-szint a vérben.

A heveny gyulladás során a hasnyálmirigyben inaktív formában termelődő enzimek már a mirigy állományában aktiválódnak, ezzel a szövetekben önemésztődési folyamatot indítanak el. Emiatt a kialakuló gyulladás súlyosabb, mint más szervek esetén, a betegek 15-20 százalékában a hasnyálmirigy részleges elhalása észlelhető.

Tünetek

Akut hasnyálmirigy gyulladás. Forrás

A betegség vezető tünete a fokozatosan erősödő, gyakran övszerű felhasi fájdalom, emellett émelygés, hányás, haspuffadás, bélhűdés, láz, alacsony vérnyomás-értékek észlelhetők.

A hasnyálmirigy-gyulladás diagnosztikájában a tünetek mellett a laborleleteké a vezető szerep. A vérbe kerülő emésztőenzimek (amiláz, lipáz, elasztáz) emelkedett szintje igazolja a betegséget, de az emelkedés mértéke nem függ össze a lefolyás súlyosságával.

A képalkotó vizsgálatok közül a hasi ultrahang képes a gyulladásra utaló jeleket észlelni. Mivel sugárterheléssel nem járó, egyszerű vizsgálatról van szó, a betegség lefolyásának követésére, szövődmények felismerésére is megfelelő módszer.

Súlyos lefolyás esetén kontrasztanyag adásával végzett CT vizsgálat segíthet az elhalt területek megjelentésében. Epés eredetű gyulladás esetén, ha az epekő okozta elzáródás még fennáll, ERCP (endoscopos retrograd cholangio-pancreatographia) vizsgálatra lehet szükség, melynek során a epevezetékben lévő kő eltávolítható.

Kezelés, szövődmények

A "0 diéta"

Az úgynevezett "0 diéta" során 2-3 napig sem ételt, sem folyadékot nem fogyaszthat a beteg, a szükséges kalóriát pedig intravénás infúziók adásával pótolják.

A terápiát illetően hasnyálmirigy-gyulladás gyanúja esetén mindenképpen kórházi kezelés szükséges. Az ellátás során a legfontosabb tényező a pancreas nyugalomba helyezése, mely koplalással érhető el. Az éhezés negatív hatásai (lassabb gyógyulás, védekezőképesség gyengülése) egy, az orron keresztül a vékonybélbe vezetett szondán való táplálással kerülhetők el. Nagyon fontos a megfelelő folyadékszükséglet pótlása és a fájdalomcsillapítás is.

A folyamat megnyugvását követően a diétát fokozatosan kell felépíteni.

A betegség során különböző szövödmények léphetnek fel:

• folyadékgyülem a hasnyálmirigy környezetében
• álciszták kialakulása
• hasnyálmirigy elhalás, melynek  felülfertőződésekor  elkerülhetetlen a sebészeti kezelés.

(WEBBeteg - Dr. Plósz János, belgyógyász gastroenterológus)