Prebiotikumok, probiotikumok, szinbiotikumok

A bélmikrobiom fő funkciója a kórokozókkal szembeni védelem, valamint az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása. Ha egyensúlya felborul, célszerű probiotikumokat, prebiotikumokat alkalmaznunk az egyensúly helyreállítása érdekében.

A korábban használt bélflóra kifejezés mára elavulttá vált, hiszen a bél egészséges összetételét nem növények - mint amire a flóra szó utalna -, hanem billiónyi mikroorganizmus (baktériumok, gombák, vírusok) együttese alkotja. Ezért a bélmikrobiom, esetleg bélmikrobióta kifejezést részesítjük előnyben.

Az emberi bélmikrobiomot alkotó mikroorganizmusok közül a vastagbélben 300-500 különböző fajt különböztetünk meg, számuk az emberi sejtek tízszerese. A széklet száraz súlyának 40-60 százalékát is ezen mikroorganizmusok adják.

Probiotikum, prebiotikum, szinbiotikum - Az alapfogalmakról

Probiotikumok. Probiotikumnak nevezzük azokat a baktériumokat, gombákat tartalmazó élelmiszereket, étrendkiegészítőket, vagy gyógyszereket, amelyek szájon keresztül bejutva, élve elérik a vastagbelet, majd ott megtapadva a szervezet számára hasznos funkciót töltenek be, visszaállítják az egyensúlyt a hasznos és az ártalmas mikroorganozmusok között.

Prebiotikumok. A prebiotikumok olyan nem emészthető élelmiszer-összetevők, melyekre nem hatnak a gyomor és bélrendszer felső szakaszának emésztőenzimei, éppen ezért változatlan formában képesek eljutni a vastagbélbe, és ott serkenteni a jótékony hatású baktériumok szaporodását. Képviselőik oligoszacharidok (2-9 egyszerű cukormolekulából épülnek fel), melyek megtalálhatók a hagymafélékben, articsókában, zabpehelyben, búzában, anyatejben, érett sajtokban. Gyógyszertárban kapható készítmények formájában is elérhetőek már prebiotikumok.

Szinbiotikumok. A szinbiotikumok a probiotikumok és a prebiotikumok együttesét jelentik, vagyis olyan készítményeket, melyek alkalmazása során a két tényező előnyös hatása összegződik.

Az egészséges bélmikrobiom

A bélnyálkahártya születéskor steril. A születést követően a szoptatás, tápszeres táplálás révén, a tárgyak szájba vételével, a belégzések során folyamatosan épül fel a normál mikrobiom.

A bélcsatorna kezdeti bakteriális benépesülése fontos az immunrendszerünk kialakulásában, annak szabályozásában. Életkorra jellemzően mindenkiben kialakul egy egyensúlyi állapot (equilibrium), mely egyénre jellemző, időben többnyire állandó. A bélmikrobiom összetétele emésztőszerv-rendszerünk különböző szakaszain eltérő: a legkevesebb mikroorganizmus a gyomorban található, a legtöbb pedig a vastagbélben.

A normál bélmikrobiom főbb funkciói:

• az idegen kórokozókkal szembeni védelem,
• az immunrendszer állandó készenléti szinten tartása,
• a nyálkahártyát alkotó sejtek osztódásának, fejlődésének szabályozása,
• a maradék tápanyagok megemésztése,
• rövid szénláncú zsírsavak termelése (ez a bélhámsejtek elsődleges tápanyaga),
• egyes vitaminok (mint biotin, vagy K-vitamin) termelése,
• a zsírtárolására ösztönző hormonok termelése, továbbá
• a nyomelemek (kalcium, vas és magnézium) felszívódásának elősegítése.

A bélmikrobiom károsodása és helyreállítása

Abban az esetben kell probiotikumokat, prebiotikumokat alkalmaznunk, ha a bél mikrobiom egyensúlya felborul, és a szervezet számára káros kórokozók száma megnő. Ajánlható megelőzésképp probiotikus törzsek fogyasztása akkor is, ha (pl. egy kezdődő antibiotikum terápia miatt) számítani lehet az egyensúly felborulására.

Ennek okozója lehet:

• a helytelen életmód: az egyoldalú táplálkozás, mozgáshiány,
• káros szokások: túlzott mértékű alkoholfogyasztás, dohányzás,
• a stressz,
• fertőzések,
• egyes gyógyszerek: elsősorban az antibiotikum kezelés, ezen kívül azonban savlekötők, szteroidok, hormontartalmú szerek (pl. fogamzásgátlók) is, továbbá
• a tartós székrekedésnek, illetve hasmenésnek is mikrobiom károsító hatása van.

Az egészséges bélmikrobiom helyreállításának két feltétele van: egyrészt a károsító tényezők megszüntetése, másrészt az elpusztult, előnyös hatású mikroorganizmusok (baktériumok, gombák) pótlása. Ez utóbbiban vannak segítségünkre a pre- és probiotikumok.

Javasolt használatuk gyomor-bélhurutban, hasmenés vagy székrekedés esetén, antibiotikus terápiához kapcsolódóan (előtte, alatta, vagy utána is), magas koleszterinszint esetén, haspuffadás előfordulásakor. Alkalmazásuk során mellékhatások ritkán jelentkeznek, jellemzően enyhék.

Jelenleg két fő probiotikumforrás áll a rendelkezésünkre: gyógyszertárban, egészséges életmóddal foglalkozó üzletekben megvásárolható készítmények (tabletta, kapszula, szuszpenzió, granulátum, cseppek formájában), továbbá egyes élelmiszerek, mint a fermentált tejtermékek (pl. kefír, joghurt), erjesztett élelmiszerek (pl. kovászos uborka).

Mik az előnyös hatások?

Összefoglalva a prebiotikumok és probiotikumok előnyös hatásait, általánosságban az alábbi tényezőket emelhetjü ki:

• egészséges bélmikrobiom kialakítása (kórokozók szaporodásának visszaszorítása, fertőzéses hasmenés megszüntetése, vagy megelőzése);

• a szervezet védekezőképességének fokozása, szabályozása;

• vérzsír-értékek javítása,

• hasznosak lehetnek gyomor-bélhurut kezelésében, atópiás megbetegedésekben és gyulladásos bélbetegségekben.

Az egyes probiotikus készítmények összetétele, hatása eltérő lehet, így minden esetben olvassa el azok tájékoztatóját!

Forrás: WEBBeteg
Orvos szerzőnk: Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus
Aktualizálta: Dr. Dunás-Varga Veronika, belgyógyász