Gyógyszerek által okozott májkárosodás

A májban nincsenek idegek, nem fáj, ha valamilyen működésében zavar keletkezik. Ha az orvos mégis májfunkció károsodást állapít meg, említsük meg neki, milyen gyógyszereket szedünk. Ne feledkezzünk meg a vény nélkül kapható készítményekről, sőt a különböző táplálékkiegészítőkről, gyógyteákról sem!

Az esetek egy részében az arra érzékeny egyéneknél a májkárosodás váratlanul következik be, és a pontos mechanizmusa nem ismert. Más esetekben előre megjósolható, a bevett dózis nagyságától függő, közvetlen mérgező hatás következtében a májsejtek elhalnak. Ilyen elváltozást okoz például a paracetamol, mely a májban bomlik le. Nagy adagok bevételekor a lebontó enzim túltelítődik, és emiatt a többi hatóanyag egy másik enzimen keresztül kezd átalakulni, melyek a terméke azonban mérgező hatású a májra.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

A túladagolást követő első néhány órában hányinger, hányás jelentkezik, majd ezek a tünetek elmúlnak és ezután 24-48 óra múlva súlyos mérgezéses tünetek lépnek fel, melyet szigorúan kórházban kell kezelni, mert életveszélyes is lehet.

A metotrexát, melyet daganatellenes kezelésként és övsömör terápiájára is használnak, szintén dózistól függően májkárosító hatású, valamint tartós szedés esetén a májban gyulladást okozhat.

Májenzimszint-emelkedés

Mit tehetünk?

Meg kell jegyezni, hogy ezek a szerek csak az esetek kis százalékában fejtenek ki károsító hatást, főképp időseknél, akik koruk miatt fogékonyabbak erre, vagy azoknál, akiknek a mája más ok miatt is leterhelt, például alkoholisták vagy májbetegek. A károsodás kezelésére általában a kiváltó gyógyszer elhagyásán kívül csak tüneti terápia szükséges, egyedül a paracetamol mérgezésnek van specifikus terápiája. Ha a feltételezett gyógyszer elhagyása után a tünetek visszafejlődése lassú, alkalmazhatunk májvédő készítményeket.

Néha a máj metabolizmusának genetikailag meghatározott, eltérő útja hoz létre nagyobb toxikus potenciállal rendelkező bomlástermékeket, vagyis a népesség egy kis részénél más enzimen bomlik le a hatóanyag, mint a nagy többségnél.

Jó példa erre az izoniazid, a tüdőtuberkulózis megelőzésére és kezelésére alkalmazott szer, mely az esetek körülbelül 20 százalékában okoz májenzimszint-emelkedést, mely az enyhe májkárosító hatás tünete. Ez a legtöbb esetben átmeneti, magától elmúló mellékhatás. Egyes embereknél (az esetek 1 százalékában ) károsodik az egyik lebontó reakció, és az izoniazidnak mérgező bomlástermékei képződnek, melyek vírus által kiváltott hepatitisz tüneteit utánzó betegséget okoznak. 

A tuberkulózis másik gyógyszere, a rifampicin szedése is megemelheti a májenzimek szintjét, vagy sárgaságot okozhat.

Allergiás reakció

Gyógyszerkereső

A Magyarországon forgalomban lévő gyógyszerek aktuális adattára - betegtájékoztatók, árak, adatok.  WEBBeteg Gyógyszerkereső

Néhány esetben a gyógyszerből származó bomlástermék aktiválja az immunrendszert, úgymond allergiás reakciót vált ki a májban, és ez az immunreakció károsítja a májat.

Ez a típusú májkárosító hatás jellemző volt egy régen használt műtét előtti altatószerre, a halotánra. A manapság használt altatószerek azonban sokkal kevésbé okoznak májkárosodást.

A hormonok hatása

A férfi nemi hormonok közül a metil-tesztoszteron enyhe dózis-függő sárgaságot vagy májgyulladást okozhat, mely a gyógyszer szedése után megszűnik.

Mind a férfi, mind a női nemi hormonokra (fogamzásgátlókra) jellemző, hogy a máj jóindulatú daganatát okozhatják az esetek kis százalékában. A fogamzásgátlók is okozhatnak májenzim növekedést, mely a máj fokozott terhelésére utal, valamint epepangást és sárgaságot.

További májkárosító gyógyszerek

A vérnyomáscsökkentőként alkalmazott metildopa krónikus aktív hepatitiszt is indukálhat, hatására megemelkedhet a májenzimek szintje és májsejt elhalás is létrejöhet. A baktériumellenes hatású nitrofurantoin is okozhat krónikus aktív májgyulladást, de epepangásos sárgaságot és egyéb májelváltozásokat is.

Egyes koleszterinszint csökkentő szerek is károsíthatják a májat, a nikotinsav májgyulladást és epepangást válthat ki, míg a klofibrát a májenzim szintek emelkedését okozhatja.

Zsírmájat okoz a krónikus alkoholfogyasztás, szteroid típusú gyulladáscsökkentő szerek, a gyulladáscsökkentő fenilbutazon, a köszvény kezelésére alkalmazott allopurinol és a tetraciklin típusú antibiotikumok nagy adagban szedve.

A különböző pszichés állapotokban alkalmazott klórpromazin az akut májgyulladás mellett sárgaságot is kiválthat, és ez jellemző más antipszichtikus hatású szerekre is, bár kisebb mértékben.

Epilepsziaellenes szerek, például a fenitoin és a karbamazepin egyes esetekben akut májsejt elhalást okozhatnak.

(WEBBeteg - Kovács Anikó, gyógyszerész)