A hashártyagyulladás (peritonitisz) és tünetei

A hashártya egy ér- és nyirokerekkel sűrűn átszőtt szövet, mely egyrészt a hasfal belső felületén hoz létre „bélést”, másrészt a hasüregben elhelyezkedő szerveket is bevonja A hashártya teljes felszíne mintegy 2 négyzetméter.

A hashártya gyulladása igen súlyos megbetegedés, kialakulásának több oka is lehet. Létrejöhet például olyan művese-kezelésre szoruló betegeknél fertőzéses szövődményként, akinek a kezelése a hashártyán keresztül történik (peritoneális dialízis). A fő tünetek a láz, az émelygés, a hasfájás, a hányás, a hasmenés, továbbá a dializáló folyadék zavarossá válása.

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Peritonitiszt okozhat az is, ha valakinek „tágulatok”, úgynevezett divertikulumok vannak a vastagbél falában, és ezek a divertikulumok begyulladnak, majd „kilyukadnak” (perforálódnak). Kilyukadhat továbbá a vakbél és a vékonybél is. Mivel ezek az üreges szervek normális esetben is tartalmaznak bizonyos mennyiségű baktériumot, ezért perforációjuk esetén a bélrendszerben jelenlevő kórokozók kijuthatnak a hasüregbe, a hashártya gyulladását hozva így létre.

Ön tudta?

A hasüregben normális esetben maximum néhány (30-50) milliliternyi folyadék van jelen, a hashártya gyulladásakor viszont több liter víz is felgyülemlik a hasűrben.

Ha a gyomor, az epehólyag vagy a húgyhólyag lyukad ki (rupturál) különféle okok miatt - fekély, kő -, akkor a hashártya gyulladását a gyomortartalom, az epevagy a vizelet úgynevezett kémiai irritációja okozza. Viszont kezeletlen esetben fél-egy nap alatt a kórokozók is megjelennek, és a gyulladás a hashártya teljes felületére kiterjed. Ennek már igen súlyos következményei lehetnek, időben fel nem fedezett esetben a folyamat sokkhoz, a hasüregi szervek elégtelenségéhez, sőt akár halálhoz is vezethet.

Főleg nagyobb műtétek után komplikációként felléphet úgynevezett posztoperatív peritonitisz.

Ritka, de súlyos forma a báriumperitonitisz, mely akkor lép fel, ha a gyomor vagy a bél kontrasztanyaggal – báriummal - végzett röntgen-vizsgálata során a kontrasztanyag a gyomor-bélrendszerből kikerül a szabad hasüregbe. Ez akkor jöhet létre, ha a vizsgálat során sérülés (átfúródás) éri a gyomor- vagy bélfalat, valamint ha a gyomor, illetve a bél eleve ki volt lyukadva (perforálódva).  Az így kialakult bárium okozta hashártyagyulladást súlyosbítja a bélből kilépő baktériumok felszaporodása.

A daganatos betegek kezelésében alkalmazott sugárterápia is okozhat peritonitiszt, mely általában enyhe formában zajlik.

Spontán bakteriális hashártyagyulladásról akkor beszélünk, ha a hashártya fertőződése nem úgy jön létre, hogy direkt módon – a belekből, vagy műtét során a külvilágból - rákerül a kórokozó, hanem a baktériumok a véráram vagy a nyirokerek útján jutnak el a hashártyára. Kevés kivételtől eltekintve olyan betegeknél lép fel a spontán bakteriális peritonitisz, akik májcirrózisban, nefrózis-szindrómában vagy SLE-ben szenvednek, és többségüknél szabad hasüregi folyadék (aszcitesz) is jelen van, mely könnyen fertőződik.

A hashártyagyulladás tünetei, diagnózisa

A fő tünetek, panaszok közé tartozik a láz, a hidegrázás, a szapora szívműködés és légvétel, a nyugtalanság, és általában a hirtelen kezdődő, súlyos hasi fájdalom.

A páciens súlyos beteg benyomását kelti, a has általában kemény, érintésre izomvédekezéssel, izomösszehúzódással reagál. Súlyosabb állapotban a bélműködés leáll, a beteg nem ürít vizeletet, zavarttá válik, kiszárad. A vér fehérvérsejt-száma és a CRP-szint rendszerint megemelkedett.

Azt, hogy milyen súlyos állapot jön létre, meghatározza a szervezet általános állapota, az immunrendszer erőssége, a baktérium/ok típusa és az, hogy honnan származik/származnak a kórokozók (a bélből, véráramból, vagy a külvilágból).

Megkönnyíti a diagnózist, ha röntgen-vizsgálat során a hasűrben levegő található. Ez valamelyik üreges szerv (gyomor, belek) átfúródására utal.

Vizeletvizsgálat, valamint a vér esetleges baktérium-tartalmának kimutatása (hemokultúra) szintén fontosak a diagnózis felállításában. Ha van szabad hasüregi folyadék (aszcitesz), abból is mintát kell venni, és mikroszkóp alatt megvizsgálni, valamint tenyésztéssel kimutatni a kórokozókat. Hasi röntgen-felvétel és CT-vizsgálat is szükséges a fertőzésforrás felkutatása céljából.

A hashártyagyulladás kezelése

A peritonitisz súlyos formája sürgős műtéti beavatkozást tesz szükségessé a fertőzésforrás kiiktatása, valamint a felgyülemlett genny eltávolítása céljából. A terápia másik alappillére az antibiotikus kezelés. Mivel a hashártyagyulladás gyakran súlyos állapotot idéz elő, ezért nem ritka, hogy a beteget intenzív osztályon helyezik el a műtétet követően, ahol megfelelően ellenőrizni tudják a vese, a szív és a tüdő funkcióját, továbbá a gyomor- és bélműködést.

Spontán bakteriális peritonitisznél és a művesekezelt betegek peritonitiszénél általában elkerülhető a műtét, a megfelelő antibiotikum 5-8 napos alkalmazásával megszűntethető a hashártya gyulladása.

(WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, Lektorálta: Dr. Szigeti Nóra, gasztroenterológus)