• Kóros és káros - az éhezés biológiája

        Egy átlagos felnőtt szervezet napi energiaigénye 2000-3000 kcal körül mozog kortól, nemtől, fizikai aktivitástól függően. Ha ezt a bevihető energiamennyiséget csökkentjük, akkor az izomsejtek és vázizmok leépülésétől az immunrendszer meggyengülésén át akár halálhoz is vezethet a megvonás.

        Az energiatartalom mellett fontos tényező a bevitt táplálék összetétele, mivel az emberi szervezet bizonyos aminosavakat és zsírsavakat nem képes előállítani. Így ezeket az esszenciálisnak nevezett összetevőket a táplálékfelvétellel kell bevinnünk, sőt a vitaminok és nyomelemek jelentős része is ebbe a csoportba tartozik.

        Az éhezés lehet abszolút (ha a bevitt energia és táplálék minőségi összetétele sem megfelelő) és relatív (megfelelő energiabevitel mellett kedvezőtlen minőségi összetétel, hiánybetegségek).

        Hirdetések

        Az energiahiány alkalmazkodási reakciókat indít be. Ha az éhezés mellett a folyadékbevitel megtartott, akkor a táplálékbevitel hiányát (éhségsztrájk vagy orvosilag ellenőrzött, drasztikus fogyókúra, vészhelyzetben, a harmadik világ országaiban) mintegy 30–60 napig lehet elviselni. Ennek során a szervezet részben a zsírszövetben tárolt energiát, részben a saját fehérjéit használja fel. Az átlagos emberi zsírszövet 40–50 napra elegendő energiát tárol.

        Meddig éhezhetünk?

        Az éhezés túlélési idejét nem a zsírszövet tömege, hanem a szervezet fehérjevesztésének mértéke szabja meg. Az éhezés akkor vezet halálához, ha a felépítő fehérjék harmadánál több használódik fel.

         Ön tudta?


        Kalóriaszegény étrend mellett szervezetünk az energiát hasznosító izmokat is lebontja, de a diéta abbahagyását követően csak a zsírt építi vissza.

        Az anyagcsere alkalmazkodása alapján az éhezés három szakaszát különböztetjük meg. Az utolsó étkezéstől számított 12-18 óra, mely még  a felszívódás utáni szakasz. Ezt követi a korai, nem adaptált éhezés 2-3 nappal az utolsó étkezés után kezdődik, és legfeljebb egy hétig tart, majd végül a krónikus, adaptált éhezési szakasz következik 7-10 nap után.

        A szervezet egyik létfontosságú alkotóeleme: a vércukor

        A szervezet számára alapvető feladat a vércukorszint fenntartása, mivel a központi idegrendszer  működéséhez elengedhetetlen a glükóz, mely egyben az egyéb szervek általános energiaforrása is.  Egynapi éhezés után a test energiaigényének biztosítására elsőként a májban és az izmokban tárolt glikogén lebontása megy végbe.

        A glikogénraktárak kimerülését követően a korai éhezésben a szervezet a fehérjék lebontásából származó aminosavakból glükoneogenezissel (fehérjékből és zsírból előállított cukor) állítja elő a szervezet működéséhez szükséges glükózt. A krónikus, adaptált éhezésben a szervezet kisebb mértékű fehérjebontás mellett szükségleteit a zsírlebontás végtermékeinek felhasználásával (ketontestekkel) fedezi.

         Számoljon!


        A ketontestek részben az agyat is el tudják látni energiával (mintegy 20 százalék glükóz azonban mindenképpen szükséges a központi idegrendszer megfelelő működéséhez). A fehérjék fő forrása a vázizomzat, ezért ha lebontásuk mérséklődik, lassul a vázizmok tömegének csökkenése. A glikogénraktárak kimerülése után – mivel a glükóz nem pótolható zsírokból – a szervezet az idegsejtek működéséhez szükséges cukrot az aminosavaknak az átalakításából kezdi fedezni.

        Az éhezés második szakaszában végbemenő változások

        Az éhezés második, nem adaptált szakaszában a testtömeg csökkenését elsősorban az izomtömeg vesztése és a szervezet folyadékterének csökkenése okozza (ez nem lehet cél fogyókúra során!). Az adaptált éhezés során a fehérjebontás mérséklődésével párhuzamosan megindul a zsírszövet  nagyobb hányadban történő felhasználása.

        Mivel a neuronok mindenképp igényelnek glükózt (a ketontestek mellett), naponta körülbelül 200 gramm fehérje bontására kerül sor. Az éhezés okozta halálhoz végül a fehérjék több mint egyharmadának elvesztése vezet, melyhez hozzájárul az esszenciális táplálékösszetevők, nyomelemek hiánya is.

        Az éhezés végkimenetele

        Az éhezés során a test zsírszövetei megcsappannak, az izomzat sorvad, a csontok „kiugranak”, a védekezőképesség romlik (az immunrendszer hiányos működése miatt), majd éhezési ödéma alakulhat ki (a vérplazmában lévő fehérjék hiánya miatt az érpályából a folyadék a szövetközötti térbe kerül). Mindezek mellett a minimális sóbevitel miatt csökken a vérnyomás, amely hirtelen teshelyzet-változtatáskor az agyi vérellátás elégtelenségéhez, ájuláshoz vezethet.

        Elkezdődik a csontok mésztartalmának csökkenése, károsodnak a zsigeri szervek (máj, vese, belső elválasztású, hormontermelő mirigyek), végül a szívizom is sorvad (atrophizál) és a létrejövő ionzavarok, hiányállapotok miatt végzetes szívritmuszavar jelentkezhet.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A relatív, minőségi éhezés (huzamosabb ideig a létfontosságú tápanyagok nem megfelelő arányú fogyasztása) a táplálkozásnak olyan elégtelen formája, amely kevésbé feltűnő elváltozásokkal jár. A betegek testsúlya a legtöbb esetben normális vagy emelkedett. Ebbe a csoportba soroljuk a vitamin- és nyomelemhiányokat, de ide tartozik a megfelelő energiabevitel mellett jelentkező fehérjehiány okozta kwashior-kór is.
         
        Az éhezés terápiája a megfelelő kalória- és esszenciális tápanyagbevitel biztosítása. Azonban nagyon fontos a mennyiség fokozatos emelése, a szervezet folyadék- és ionháztartásának rendezése, mert a hirtelen visszatáplálás szintén életveszélyes szívritmuszavarhoz vezethet.

        (WEBBeteg - Dr. Plósz János, belgyógyász, gasztroenterológus)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      •  
      • Cikkajánló

        Refluxbetegség

        Dr. Bánfi Andrea PhD

        Milyen tüneteket okoz gyermekkorban, és hogyan kezelhető?

        Az afta rizikófaktorai

        Dr. Ujj Zsófia

        Mi állhat az afta kialakulásának hátterében az eddigi vizsgálatok szerint?

        Terheléses vércukorvizsgálat (OGTT)

        Miért végeznek terheléses vércukorvizsgálatot? Mire ügyeljen a vizsgálat előtt? Hogyan zajlik? Mire számíthat? Összeszedtük a...

        Étrendi javaslatok inzulinkezelés mellett

        A cukorbetegek étrendjének célja az addigi, általában nem megfelelő étrendnek az egészséges életvitel irányába történő módosítása.

        A 2-es típusú cukorbetegség szövődményei

        A 2-es típusú cukorbetegséget könnyű figyelmen kívül hagyni a betegség korai stádiumában, ám a betegség az összes szervet érinti.

        A 2-es típusú cukorbetegség kezelése

        A betegség kezelése egy életen át tartó elkötelezettséget jelent rendszeres vércukorszint-ellenőrzéssel, egészséges étkezéssel...

        A stroke és tünetei

        A stroke vészhelyzetet jelent: azonnali kezelése az élet és a halál, de legalábbis a kevesebb, illetve a több károsodás kérdését dönti...

        Hajlamos Ön a stroke-ra? A stroke rizikófaktorai

        Számos tényező növeli a stroke kockázatát, melyek egyébként a szívinfarktusnak is rizikófaktorai. A stroke kockázata egészséges...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.