• A vastagbél betegségei: gyulladások, jó- és rosszindulatú daganatok

        Szerző:
        WEBBeteg

        A vastagbélrák a második leggyakoribb daganattípus hazánkban, így a felismerése, szűrése kiemelten fontos. Ezzel együtt is bélrendszerünket számos más betegség is fenyegeti, a vastagbél gyulladása vagy az irritábilis bél szindróma is sűrűn diagnosztizált betegség.

        A vastagbél gyulladásos betegségei

        A Crohn-betegség (Crohn-féle colitis) és a colitis ulcerosa (fekélyes vastagbélgyulladás) kialakulásának okait az orvostudomány még nem tisztázta. Ezeknek a bélbetegségeknek a kezelését a belgyógyászati gasztroenterológiai szakrendelésen végzik. Amennyiben a betegség hosszú időn át fennáll, rosszindulatú elfajulásra lehet számítani, azaz a gyulladás növeli a vastagbélrák kialakulásának esélyét. A gyulladásos bélbetegségekre hasi fájdalom és rendszeres hasmenés hívhatja fel a figyelmet, továbbá vérzés is kialakulhat.

        Bővebben A gyulladásos bélbetegség vastagbélrákhoz vezethet

        Hirdetések

        A vastagbél divertikulosis esetén a vastagbél - elsősorban a rossz táplálkozási szokások miatt - kiöblösödik (diverticulum), mely sok esetben gyulladások okozója lehet. A folyamat során a bal oldali leszálló vastagbélben kis tasakocskák jönnek létre, melybe széklet rögök kerülhetnek. Mivel ezek kiürülése nehézkes, a bélnyálkahártyát folyamatosan irritálják, gyulladást és vérzést okozhatnak. A tasakok ki is lyukadhatnak, és a többszöri gyulladás következtében hegek alakulnak ki, melyek szűkületet okoznak, megnehezítve a székelést.

        A diverticulosis tünete a hasi görcsök, a székelési nehézség, láz. A hagyományos belgyógyászati kezelésre nem reagáló esetekben műtéti megoldás szükséges, melynek során eltávolítják a beszűkült bélszakaszt, megoldva a bélfolytonosság helyreállítását. A műtét után végleges gyógyulásra lehet számítani.

        A vastagbél daganatos betegségei

        Mi az a familiáris adenomatosus polyposis (FAP)?


        A familiáris polyposis egy speciális genetikai hibához köthető, a vastagbél teljes hosszában több száz polip képződik, amelyek előbb utóbb daganattá alakulnak. Genetikai vérvizsgálattal lehet és ajánlott vizsgálni az örökletes hátteret. A betegség megelőzésére jelenleg sajnos nincs lehetőség, ám a beteget műtéttel meg lehet megóvni a súlyosabb következményektől. Bővebben a familiáris polyposis betegségről

        A daganatos megbetegedések második leggyakrabban előforduló fajtája a vastag- és végbéldaganat, amelynek gyakorisága a 40-50 éves korosztály körében egyre emelkedik. A vastagbél rosszindulatú daganatai polipokból, a vastagbél eleinte jóindulatú elváltozásaiból indulnak ki. Ha ezeket nem fedezik fel időben, és nem kezelik, akkor elfajulhatnak és átalakulhatnak rosszindulatú daganattá. Nagyobb a rosszindulatú elfajulás veszélye, ha a polip a végbélnyíláshoz közelebb helyezkedik el. A vastagbélrák tünetei között a hasmenés és a székrekedés váltakozása, a széklet állagának megváltozása, a székletvér jelenléte, továbbá a fáradékonyság és az ok nélküli fogyás szerepelnek.

        A jóindulatú polipok igen sok embernél előfordulnak, nem minden esetben alakul ki belőlük rosszindulatú daganat. A lassan növekedő, apró, néhány mm-es kis előemelkedés a bél nyálkahártyájából azonban sokszor okozhat vérzést, mert a bél tartalma megsérti. A bizonyos méretet (20 mm) elért polip rosszindulatú elfajulást indíthat be.  A polip ún. nyél szakaszának (a bél nyálkahártyájával közvetlenül érintkező része) vizsgálata igen fontos, mert ha a polip fejrészében megindult valamilyen rosszindulatú átalakulás, de a nyél nem érintett, akkor megelégedhetünk a polip egyszerű eltávolításával. Ha a polipnyél daganatos, vagy olyan nagyságú, amit az endoszkóppal nem lehet eltávolítani, akkor sebészi műtétre van szükség a bélszakasz eltávolításához.

        A daganat terjedésében eltérő működést (vérellátás, nyirokúti működés) mutat a végbél és a vastagbél. Ezért fontos elkülöníteni a két szakaszt: a végbélnyílástól 16 cm-ig terjedő szakasz a végbél, ettől felfelé a vastagbél található.

        A vastagbél daganatai esetén első lépés a műtét, az elsődleges daganat eltávolítása, majd kiegészítő daganatellenes gyógyszeres kezelés. Ha volt áttét, továbbra is folytatni kell a vizsgálatokat, és ez alapján kell eldönteni, hogy műtéti vagy egyéb ellátásra szüksége van-e a betegnek. Végbéldaganatok esetén a kezelést sugárterápiával vagy gyógyszeres kémiai kezeléssel ajánlott kezdeni. A műtétet a kezelés után 4-6 héttel végzik el, ezzel nagyon jó gyógyulási eredményt lehet elérni. A műtét során a legújabb technikai eszközök segítsével elérhető a záróizom megőrzése.

        Milyen szövődmények léphetnek fel?

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Vastagbéldaganat szövődményeként kialakulhat bélelzáródás. Ekkor műtéttel távolítják el a szűkületet okozó bélszakaszt úgy, hogy ne kerüljön sor stoma kialakítására. Ha ezt egy műtét alatt nem lehet megoldani, akkor a hasfalon kivezetetik a vastagbelelt. Egy újabb műtéttel a bélszakaszt vissza lehet vezetni. Ha a szűkítő daganatos bélszakaszt nem lehet távolítani, vagy megkerülő összeköttetés kialakítása sem lehetséges, a szűkületet megelőző ép vastagbélszakaszt a hason keresztül kivezetik, azaz sztóma képzése válik szükségessé.

        Ha áttétképződést nem találtunk, a műtéti anyag részletes szövettani feldolgozásából állapítható meg, hogy szükséges-e a műtét után utókezelést alkalmazni vagy nem. Amennyiben szükséges, a műtét után 4-6 héttel indokolt megkezdeni. A vastagbélműtét igen komoly műtét, ami fizikailag megterheli a beteget. A lábadozási idő több hétbe kerül, de ha stoma képzésére került a sor, akkor erre szakososdott nővérszolgálatot kell igénybe venni. A beteg tartós kezelésre és gondozásra szorul, és szükségesek a rendszeres ellenőrző vizsgálatok.

        Irritábilis bél szindróma

        A görcsös hasi fájdalom, haspuffadás, a hasmenés és székrekedés váltakozása az esetek jelentős részében nem vezethető vissza sem gyulladásra, sem daganatos elváltozásra, hanem az úgynevezett irritábilis bél szindróma okozza. A gyakori betegség elsősorban a stresszes életvitellel, pszichés problémákkal és a helytelen életmóddal állnak összefüggésben. Mivel a tünetek alapján nehéz a megkülönböztetése más, komolyabb szervi betegségektől, érdemes kivizsgáltatnia a huzamos ideig fennálló hasi panaszokat.

        (WEBBeteg)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Miért fáj a hátam?

        WEBBeteg

        A hátfájás az egyik legfőbb közegészségügyi probléma a világon. (x)

        A szív útja

        Tóth András, újságíró

        A szív útját nyomon követő 11 perces filmjéről Nyárai Gerzsonnal beszélgettünk.

        A vastagbélrák tünetei

        A vastagbélrák és végbélrák a tüdőrákot követően a második leggyakoribb oka a daganatos halálozásoknak, hazánkban és világszerte egyaránt egyre nő a betegek száma. Ismerje fel a vastagbéldaganat korai tüneteit!

        A végbélrák kialakulása és a figyelmeztető tünetek

        A végbélrák fiatalkorban ritka, az esetek döntő többsége 50 éves kor fölött jelentkezik. Míg a vastagbélrák azonos arányban fordul elő mindkét nemben, a végbélrák a férfiak esetében gyakoribb.

        Véres széklet - Milyen betegségeket jelezhet?

        A véres széklet (hematochezia) akkor fordul elő, ha a tápcsatornából vér szivárog a belekbe. Gyakran valamiféle sérülés, aranyér, az emésztőrendszer súlyos betegsége vagy krónikus gyulladása okozza.

        Ősztől indul az országos vastagbélrák szűrés

        Az otthon levett mintát a laborba kell küldeni, ahol azt vizsgálják, van-e daganatra utaló vérnyom, és erről a leletet elküldik a háziorvosnak - olvasható a Népszava oldalán.

        A vastagbélrák szűrési lehetőségei, kivizsgálása

        A vastagbélrákszűrés 50 éves kor fölött mindenkinek ajánlott, de gyanú esetén bármely életkorban fontos lehet a betegség mielőbbi felismerése. Legnagyobb jelentősége a bélcsatorna endoszkópos vizsgálatának, a béltükrözésnek (kolonoszkópia) van, de más szűrési módszerek is elérhetőek.

        A három leggyorsabb daganat

        A rák hazánkban évente mintegy 35 000 ember haláláért felelős, a számadatok szerint a diagnosztizált betegek mintegy fele veszti életét, pedig rendszeres szűrővizsgálatokkal az áttétek kialakulása a legtöbb esetben megelőzhető lenne.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA