Égési sérülések - A kezelés aranyszabályai

Minden égés esetén a legfontosabb teendő a folyó, hideg vízzel történő hűtés 8-10 percen keresztül, amely a fájdalmat is csillapítja és a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is meggátolja.

Ha testünk felületét testhőmérsékletünknél jóval melegebb gőz, gáz, láng, forró tárgy (sütőlap, kályha), folyékony anyag (víz, zsiradék, kávé) éri, égés jön létre. Égést okozhat még maró kémiai anyag, valamint sugárzó hő is (napsugár, kvarclámpa).

Cikkünk a hirdetés után folytatódik

Az égés súlyosságát sok tényező meghatározza, így például az érintett testfelület nagysága, az égés mélysége, foka, a sérült általános állapota, életkora - csecsemők, betegek, öregek veszélyeztetettebbek -, valamint az, hogy mely testrész szenvedett égési sérülést.

Ha nagy kiterjedésű az égett felület, akkor azon keresztül jelentős folyadékvesztéssel kell számolnunk (sokkveszély!), valamint az égett testfelszín jó behatolási kapu a kórokozók számára is.

E tényezőkön kívül a tűzzel járó füst és az égés közben felszabaduló mérgező gázok is veszélyeztetik a beteg életét.

Nagyon súlyos állapot jön létre, ha a teljes testfelület több mint 35-40 százaléka érintett, vagy ha légúti károsodás/égés is létrejött.

Az égés tehát nem csak a testfelszínre kiterjedő felületes folyamat, hanem az egész szervezetet érintő, több szinten is a sérült életét veszélyeztető betegség.

Enyhébb, felületes (I. fokú) égést, forrázást általában háztartási balesetek okoznak, de ilyen a napsugárzás hatására bekövetkező "leégés" is.

Ezek a felületes égések jól gyógyulnak, és ha nem érintenek túl nagy felszínt, általában nincs szükség orvosi ellátásra.

Mint minden égés esetén, ebben az esetben is a legfontosabb teendő a folyó, hideg vízzel történő hűtés 8-10 percen keresztül.

Ennek fájdalomcsillapító hatása is van, továbbá meggátolja a mélyebben fekvő szövetek további károsodását is. Végül fedjük be a sérülést valamilyen tiszta, nem szálasodó anyaggal - nem vattával, sem ragtapasszal! -, ha rendelkezésre áll, legjobb a steril gézlap és kötszer.

Égési sérülés a kézfejen Forrás

Teendők súlyos égési sérülések esetén

Közepesen mély (II. fokú) és mély (III. és IV. fokú) égési sérülések esetén orvosi ellátásban, speciális kezelésben kell részesíteni a sérültet! Értesítsük a mentőket!

Kiérkezésükig az első és legfontosabb tennivaló a hűtés, ugyanis annál súlyosabbak lesznek a következmények, minél tovább éri a szervezetet a hőhatás.

Fektessük le a sérültet, mert az óriási fájdalom és a nagymértékű folyadékvesztés miatt sokkveszély áll fenn!

Az égett területet bőséges mennyiségű, lehetőleg folyó, hideg vízzel hűtsük legalább 10-15 percig.

Hűtés közben figyeljük a sérültet, nem vesztette-e el az eszméletét, rendszeresen ellenőrizzük a pulzust és a légzést.

A megégett terület közeléből finoman távolítsunk el minden ékszert, órát, övet, cipőt, ruhát. Azonban ha valami beleragadt az égési sebbe, azt természetesen nem szabad kitépni. Körülbelül negyedóra elteltével befejezhetjük a hűtést és tiszta ágyneművel, lepedővel takarjuk be a sebet, hogy megóvjuk a beteget a fertőzésektől.

Mikor kell légúti égésre gyanakodni?

Ha zárt helyiségben történt az égés, ha az orrban lévő szőrszálak megperzselődtek, a sérültnek rekedt a hangja, légszomja van, ha köhög és köpete fekete szemcséket tartalmaz, valamint ha a nyelv fájdalmas, dagadt, vörös színű, akkor valószínűleg a légutakat is érintette az égés.

Ha felmerül a gyanú, a testfelületen lévő égés fokától és kiterjedésétől függetlenül haladéktalanul mentőt kell hívni és korházba szállíttatni a sérültet, amilyen gyorsan csak lehet.

A duzzanat ugyanis elzárhatja a légutakat, és ez fulladásveszéllyel jár.

Az egyetlen, amit ilyen esetben a mentők kiérkezéséig tehetünk, hogy javítjuk a sérült oxigénellátását. Vigyük ki friss levegőre, lazítsuk meg ruháját - ing, nyakkendő - a nyakánál, esetleg itassunk vele jeges vizet.

(WEBBeteg - Dr. Soltész Annamária, általános orvos)