Közgyógyellátás: mikor, kinek, hogyan?

szerző: Tóth András, újságíró - WEBBeteg
megjelent:

A közgyógyellátás alanyi jogon, normatív vagy a települési támogatás keretében, gyógyszer-támogatásként adható. Kinek, mikor és milyen mértékben lehet igénybe venni ezt a fajta állami támogatást? A WEBBeteg.hu egészségportál utánajárt a legfontosabb kérdéseknek.

A közgyógyellátás a szociálisan rászorultak részére jelent segítséget, az egészségi állapotuk megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, orvosi rehabilitáció céljából tb-támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátás költségeihez).

A hozzájárulás korlátozott, a gyógyszer költségeihez az egy évre megállapított gyógyszerkeret erejéig, a gyógyászati segédeszközök és fürdőgyógyászati ellátások költségeihez pedig a tb-támogatás alapjául szolgáló ár erejéig kaphatnak támogatást az érintettek – olvasható a NEAK honlapján.

Milyen alapon jár?

Alanyi jogon kaphat közgyógyellátást többek között:

  • az átmeneti gondozott, az átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú;
  • a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy;
  • a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott;
  • a központi szociális segélyben részesülő és a rokkantsági járadékos (aki rokkantsági ellátásban részesül és az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján nem haladja meg a 30 százalékot).

Az is részesülhet ebben az ellátásban, aki öregségi nyugdíjas, illetve aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékot kap, ennek feltételeit azonban szigorú jogszabály tartalmazza.

Normatív alapon jogosult közgyógyellátásra az, akinek a havi rendszeres gyógyító ellátásának a térítési díja meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 10 százalékát (2850 forint), feltéve, hogy a családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, egyedül élők esetén a 150 százalékát.

Mit intézhet a járásában?

A megyékben a Járási Hivatalok, Budapesten a kerületi Kormányhivatalok intézik az ügyeket, az okmányirodai feladatok mellett hozzájuk tartoznak egyes szociális ellátások és a munkaügyek.

A települési támogatáson belül gyógyszertámogatás adható a szociálisan rászorult személynek, erről a jegyző dönt. Első körben a járási hivatal megvizsgálja, hogy a kérelmező alanyi vagy normatív jogcím szerinti közgyógyellátásra jogosult-e, amennyiben nem lehet az ellátást megállapítani, úgy a kérelmet elutasítja, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy a jegyzőnél kérheti a gyógyszertámogatás megállapítását. Ez azonban nem kötelező, mindenkor a Járási Hivatal állapítja meg a jogosultságot.

Ügyintézés: háziorvos, járási hivatal

A közgyógyellátási kérelmet a lakóhely szerint illetékes járási hivatalhoz kell benyújtani az adott formanyomtatványon, ennek intézése előtt pedig fel kell keresni a háziorvost, hogy igazolja a havi rendszeres gyógyító ellátásokat.

Alanyi jogcím esetén igazolni kell a szükséges feltétel fennállását, normatív és méltányossági jogcím (gyógyszertámogatás) esetén csatolni kell a jövedelemigazolásokat. Nem kell beadni a háziorvos igazolását, ha a kérelmező nem tart igényt az egyéni gyógyszerkeret megállapítására (erről bővebben a keretes cikkünkben!). A jogosultságot alanyi jogcím esetén két évre, egyéb esetben egy évre állapítják meg.

Egyéni és eseti gyógyszerkeret

Az egyéni gyógyszerkeret háromhavonta, egyenlő részletekben nyílik meg. A három hónapos tárgyidőszakban megmaradt összeg görgethető, vagyis a jogosultsági éven belül a következő három hónapra vonatkozó gyógyszerkeret összegét növeli. A keret akkor is egy évre szól, ha a közgyógyellátási jogosultságot két évre állapították meg. Egyéni gyógyszerkeretet kizárólag havi 1000 forint feletti gyógyszerköltség esetén lehet megállapítani, felső határa pedig havonta nem lehet több 12 000 forintnál. Az eseti keret összegét a tárgyévben beadott kérelmek vonatkozásában a költségvetési törvény határozza meg, ez idén is 6000 forint. Amennyiben nincs egyéni gyógyszerkerete, akkor az eseti keret alapján lehet költekezni.

Plasztik kártyával a fürdőbe?

A közgyógyellátási igazolvány kiállítását nem kell kérelmezni. A plasztik kártya formátumú hatósági igazolvánnyal a közgyógyellátásra való jogosultság igazolható, és azt az ellátást rendelő orvosnak be kell mutatni. Ennek birtokában térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítási támogatásba befogadott gyógyászati segédeszközökre, protetikai és fogszabályozó eszközökre, valamint az orvosi rehabilitáció céljából igénybe vehető gyógyászati ellátásokra.

A gyógyszertárakban nem szükséges, a gyógyászati segédeszköz, illetve a gyógyászati (például gyógyfürdő) ellátás igénybevétele esetén be kell mutatni a közgyógyigazolványt.

Személyre szabott nyilvántartás

A NEAK hatósági nyilvántartást vezet a közgyógyellátás jogosultságáról és a gyógyszerkeretről. A nyilvántartás tartalmazza:

  • a járási hivatal nevét és határozatának számát,
  • az ellátás jogcímét (alanyi, normatív),
  • a közgyógyellátási igazolvány számát,
  • a jogosult – közgyógyellátás megállapítása során figyelembe vett – betegségének nemzetközi (BNO) kódját,
  • az aktuális negyedévben még rendelkezésre álló gyógyszerkeret összegét,
  • a közgyógyellátás terhére igénybe vett gyógyszert és gyógyászati segédeszközt.

NEAK nyilvántartás

WEBBeteg logóForrás: WEBBeteg
Szerző: Tóth András, újságíró

Cikkajánló

Cikkértesítő
Értesítés a témában születő új cikkekről.