• Idegrendszert védő anyagokat szabadalmaztattak magyar kutatók

        Szerző:
        WEBBeteg

        A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.

        Idegrendszeri szabályozásunk titkai

        A szervezet önkéntelen, nem tudatosan befolyásolható folyamatainak szabályozását a vegetatív idegrendszer végzi. Gyógyszeres befolyásolásával szerteágazó hatásokat lehet elérni. A szervezetünk működését, a környezethez való alkalmazkodást kialakító belső, a szervezet önszabályozó folyamatait irányító rendszer a vegetatív idegrendszer. Azért nevezik vegetatívnak, mert a létfenntartáshoz szükséges, ám akaratunkon kívüli folyamatokat irányítja. Gondoljunk például a szívdobogásra, vagy a verejtékezésre. Idegrendszeri szabályozásunk titkai>>

        „Az Európai Agytanács (European BrainCouncil) felmérése szerint a lakosság közel 30 százaléka szenved valamilyen idegrendszeri kórképben. E betegségek kezelése Európa-szerte a legnagyobb tételt jelenti az egészségügyi költségvetésben. Magyarországon évente átlagosan 45 ezer embert ér szélütés, körülbelül 1,5 millióan szenvednek migrénben, a Parkinson-kórosok száma eléri a 18 ezret, a sclerosis multiplexes betegeké pedig 9 ezerre tehető” – mondta el az mta.hu-nak Vécsei László, az MTA rendes tagja, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikájának igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.

        A neurodegeneráció és neuroprotekció az ideggyógyászat egyik alapkérdése

        Mint Vécsei László kifejtette, a neurológia egyik leglényegesebb kérdése az idegszövet-károsodás (neurodegeneráció) mechanizmusának, valamint e károsodások kivédhetőségének (neuroprotekció) a megismerése. „Sok neurológiai kórkép idegszövet-károsodásra vezethető vissza. Így érthető, miért olyan fontos e terület kutatása. A szegedi multidiszciplináris kutatások egyik célja, hogy állatkísérletben és humán vizsgálatok során minél pontosabban megismerjük az olyan neurológiai betegségek, mint például a Parkinson- és a Huntigton-kór, a stroke, a migrén és a sclerosis multiplex közös alapjának számító neurodegeneráció kialakulásának folyamatát, illetve olyan vegyületeket találjunk, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek‟ – fogalmazott Vécsei László.

        Hirdetések

        A migrén és az agyalapi mirigy

        A szegedi tudósok eddigi eredményeit sorolva, az akadémikus elmondta, hogy képalkotó eljárással korábban bizonyították a migrénben fellépő fehérállomány-eltéréseket. Az utóbbi időben került kutatásaik homlokterébe az agyalapi mirigy által termelt adenilát-cikláz-aktiválópolipeptid (PACAP), amelynek egyebek mellett idegszövetvédő hatása is van. A szegedi kutatócsoport pécsi farmakológusokkal, Szolcsányi János akadémikus és Helyes Zsuzsanna professzor csoportjával együttműködve azt találta, hogy a migrénes roham kialakulása összefügghet a PACAP-38 vérben mért koncentrációjának változásával.

        A migrént provokáló tényezők

        Függetlenül attól, hogy mi az alapvető mechanizmus a migrén kialakulásának hátterében, számos dolog provokálhatja a fejfájás jelentkezését. A migrént provokáló tényezők>>

        „Ezt az eredményt a NatureReviewsNeurology „Research Highlight" szekciójában mutatta be, illetve hozzászólásra kért fel bennünket a neves Brain folyóirat" – mondta Vécsei László.

        Lehetséges új gyógyszerjelölt vegyületek

        Mint az akadémikus rámutatott, komoly kérdéseket vet fel egyes kinurenin-származékok és -analógok idegszövetvédő hatása is. Ismertetése szerint a kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, és fontos szerepet játszanak az idegrendszeri kórképek kialakulásában. Korábbi eredményeik alapján a világ egyik vezető gyógyszerkutató folyóirata, a NatureReviewsDrugDiscoveryfelkérésére a szegedi klinikusok és kutatók – Vécsei László, Szalárdy Levente, Fülöp Ferenc, Toldi József – összefoglaló tanulmányt jelentettek meg a kinurenineknek a neurodegenerációban, a migrénben és sclerosis multiplexben betöltött szerepéről.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        „A kinurénsav-analógok idegrendszeri hatásának vizsgálatával – Fülöp Ferenc gyógyszerkémikus akadémikus, valamint Toldi József élettanász professzor kutatócsoportjaival együttműködve – új neuroprotektív hatású molekulákat keresünk. E területen több eredményünkre szabadalmi oltalmat szereztünk a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos kórképek kezelésére. Jelenleg pedig két szabadalmi kérelmen dolgozunk: Dékány Imre akadémikussal nanotechnológiai eljárással módosított vegyületek, míg Fülöp és Toldi professzorokkal az új struktúrájú kinurénsav-analógok szabadalmaztatásának területén.

        A gyógyszer kifejlesztéséig azonban nagyon hosszú az út. Ha a preklinikai adatok reményt keltőek, akkor is hosszú és alapos, igen nagy költséggel járó klinikai vizsgálatok elvégzésére van szükség" – ismertette Vécsei László.

        (MTA)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Az afta mint tünet

        Dr. Ujj Zsófia

        Az afta megjelenése esetén gondolni kell háttérben álló betegségre is!

        Aranyér otthoni kezelése

        Dr. Lesznyák Judit

        Milyen helyi hatású és milyen szájon át szedendő gyógyszerek alkalmazhatók?

        A Parkinson-kór tünetei és rizikófaktorai

        A Parkinson-kór egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciókat egyaránt érinti, ám a vegetatív idegrendszer...

        A migrén terápiája - Gyógyszerek és egyéb

        A migrén kezelése gyógyszeres és nem gyógyszeres kezelések kombinációjából tevődik össze. Az orvosok különbséget tesznek a migrénes...

        Fejfájás - Mi lehet az oka?

        Édesanyám 42 éves, és nagyon sokszor van erős fejfájása. Legtöbbször akkor fáj neki, mikor menstruál, de azon kívül is sokszor. Orvoshoz...

        A Parkinson-kór szövődményei

        A Parkinson-kóros betegek több mint fele idővel depressziós lesz, ám a betegséggel együtt járó szövődmények ezen kívül számos más...

        A tenziós fejfájás - Hogyan kezelhető?

        Bár még folyik a tudományos vita a tenziós fejfájást kiváltó okokról, szerencsére már megfelelő terápiás lehetőségek állnak a...

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.