• Idegrendszert védő anyagokat szabadalmaztattak magyar kutatók

        Szerző:
        WEBBeteg

        A Parkinson- és a Huntington-kór, a migrén, a stroke, valamint a sclerosis multiplex alapját képező neurodegeneratív folyamatok vizsgálata mellett új idegszövetvédő hatású molekulák létrehozása is a célja az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoportnak. Több általuk előállított vegyületre már szabadalmi oltalmat szereztek.

        Idegrendszeri szabályozásunk titkai

        A szervezet önkéntelen, nem tudatosan befolyásolható folyamatainak szabályozását a vegetatív idegrendszer végzi. Gyógyszeres befolyásolásával szerteágazó hatásokat lehet elérni. A szervezetünk működését, a környezethez való alkalmazkodást kialakító belső, a szervezet önszabályozó folyamatait irányító rendszer a vegetatív idegrendszer. Azért nevezik vegetatívnak, mert a létfenntartáshoz szükséges, ám akaratunkon kívüli folyamatokat irányítja. Gondoljunk például a szívdobogásra, vagy a verejtékezésre. Idegrendszeri szabályozásunk titkai>>

        „Az Európai Agytanács (European BrainCouncil) felmérése szerint a lakosság közel 30 százaléka szenved valamilyen idegrendszeri kórképben. E betegségek kezelése Európa-szerte a legnagyobb tételt jelenti az egészségügyi költségvetésben. Magyarországon évente átlagosan 45 ezer embert ér szélütés, körülbelül 1,5 millióan szenvednek migrénben, a Parkinson-kórosok száma eléri a 18 ezret, a sclerosis multiplexes betegeké pedig 9 ezerre tehető” – mondta el az mta.hu-nak Vécsei László, az MTA rendes tagja, az SZTE ÁOK Neurológiai Klinikájának igazgatója, az MTA-SZTE Idegtudományi Kutatócsoport vezetője.

        A neurodegeneráció és neuroprotekció az ideggyógyászat egyik alapkérdése

        Mint Vécsei László kifejtette, a neurológia egyik leglényegesebb kérdése az idegszövet-károsodás (neurodegeneráció) mechanizmusának, valamint e károsodások kivédhetőségének (neuroprotekció) a megismerése. „Sok neurológiai kórkép idegszövet-károsodásra vezethető vissza. Így érthető, miért olyan fontos e terület kutatása. A szegedi multidiszciplináris kutatások egyik célja, hogy állatkísérletben és humán vizsgálatok során minél pontosabban megismerjük az olyan neurológiai betegségek, mint például a Parkinson- és a Huntigton-kór, a stroke, a migrén és a sclerosis multiplex közös alapjának számító neurodegeneráció kialakulásának folyamatát, illetve olyan vegyületeket találjunk, amelyek idegszövetvédő hatásúak lehetnek‟ – fogalmazott Vécsei László.

        Hirdetések

        A migrén és az agyalapi mirigy

        A szegedi tudósok eddigi eredményeit sorolva, az akadémikus elmondta, hogy képalkotó eljárással korábban bizonyították a migrénben fellépő fehérállomány-eltéréseket. Az utóbbi időben került kutatásaik homlokterébe az agyalapi mirigy által termelt adenilát-cikláz-aktiválópolipeptid (PACAP), amelynek egyebek mellett idegszövetvédő hatása is van. A szegedi kutatócsoport pécsi farmakológusokkal, Szolcsányi János akadémikus és Helyes Zsuzsanna professzor csoportjával együttműködve azt találta, hogy a migrénes roham kialakulása összefügghet a PACAP-38 vérben mért koncentrációjának változásával.

        A migrént provokáló tényezők

        Függetlenül attól, hogy mi az alapvető mechanizmus a migrén kialakulásának hátterében, számos dolog provokálhatja a fejfájás jelentkezését. A migrént provokáló tényezők>>

        „Ezt az eredményt a NatureReviewsNeurology „Research Highlight" szekciójában mutatta be, illetve hozzászólásra kért fel bennünket a neves Brain folyóirat" – mondta Vécsei László.

        Lehetséges új gyógyszerjelölt vegyületek

        Mint az akadémikus rámutatott, komoly kérdéseket vet fel egyes kinurenin-származékok és -analógok idegszövetvédő hatása is. Ismertetése szerint a kinureninek az emberi szervezetben is megtalálható vegyületek, amelyek az egyik esszenciális aminosav, a triptofán lebontása során keletkeznek, és fontos szerepet játszanak az idegrendszeri kórképek kialakulásában. Korábbi eredményeik alapján a világ egyik vezető gyógyszerkutató folyóirata, a NatureReviewsDrugDiscoveryfelkérésére a szegedi klinikusok és kutatók – Vécsei László, Szalárdy Levente, Fülöp Ferenc, Toldi József – összefoglaló tanulmányt jelentettek meg a kinurenineknek a neurodegenerációban, a migrénben és sclerosis multiplexben betöltött szerepéről.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        „A kinurénsav-analógok idegrendszeri hatásának vizsgálatával – Fülöp Ferenc gyógyszerkémikus akadémikus, valamint Toldi József élettanász professzor kutatócsoportjaival együttműködve – új neuroprotektív hatású molekulákat keresünk. E területen több eredményünkre szabadalmi oltalmat szereztünk a migrén, a Huntington-kór és a gyulladásos kórképek kezelésére. Jelenleg pedig két szabadalmi kérelmen dolgozunk: Dékány Imre akadémikussal nanotechnológiai eljárással módosított vegyületek, míg Fülöp és Toldi professzorokkal az új struktúrájú kinurénsav-analógok szabadalmaztatásának területén.

        A gyógyszer kifejlesztéséig azonban nagyon hosszú az út. Ha a preklinikai adatok reményt keltőek, akkor is hosszú és alapos, igen nagy költséggel járó klinikai vizsgálatok elvégzésére van szükség" – ismertette Vécsei László.

        (MTA)

        Legutóbb frissült:
        Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
        • WEBBeteg.hu
      • Legfrissebb cikkek
      • Önök ajánlották
      • Visszérkezelés télen-nyáron!

        A visszeresség nem csak esztétikai probléma, kezelés hiányában olykor komoly szövődményeket is okozhat. (x)

        Az afta kezelési lehetőségei

        A fájdalmas gyulladással az emberek kb. 60 százaléka találkozik az élete során. Mit tehetünk ellene?

        Köszvényes rohamok

        A gyógyszeres kezelés mellett számos életmódbeli változtatás is enyhíthet a tüneteken. Megelőzés és kezelés.

        Cukorbetegek figyelem!

        Decembertől újabb változás lesz, ezentúl ezt kell nézni a termékek csomagolásán.

      •  





        Hozzászólások (0)