• Új módszert dolgoztak ki a rákot okozó genetikai mutációk beazonosítására

        Szerző:
        WEBBeteg

        Újfajta technológiát, genomszerkesztési módszert dolgozott ki egy nemzetközi kutatócsapat a daganatos betegségeket okozó genetikai mutációk pontos beazonosítására - mondta el Csabai István fizikus, egyetemi tanár és a kutatócsapat tagja az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

        Az emberi DNS tartalmazza az összes "leírást" a szervezet működéséről, mindezt mintegy 3,5 milliárd "betű", azaz nukleotid rögzíti. Két személy genomja között körülbelül 5 millió "betűben" lehet eltérés - meghatározva többek között a haj- vagy szemszín különbözőségeit is -, ebből azonban mindösszesen néhány vezethet daganatos betegségekhez, a túlnyomó többség teljesen ártalmatlan. - magyarázta a tudós.

        A kutatók általában daganatos betegségben szenvedők és egészséges emberek genomját szokták összehasonlítani a rákért felelős genetikai mutációk beazonosítása érdekében, azonban a lehetséges eltérések magas száma miatt nagyon nehéz pontosan meghatározni, mely genetikai különbség vezet ilyen típusú betegség kialakulásához - tette hozzá.

        Hirdetések

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A nemzetközi kutatócsapat mintegy 35 ezer mintát vizsgálva ezért egy olyan új genomszerkesztési módszert talált fel, amelynek segítségével rá lehet egy-egy "betűre" fókuszálni és megfigyelni, hogy megváltoztatásuk miként hat a sejtek működésére - hangsúlyozta.

        Csabai István hozzátette, hogy a módszert a jövőben gyorsabbá, olcsóbbá kell tenni és "felskálázni arra a sok tízezer lehetséges mutációra, amely közrejátszhat a rák kialakulásában".

        A műsorban elhangzott az is, hogy a jelenlegi nemzetközi együttműködés két éve tart, a kutatócsapat tagja Csabai István mellett a jelenleg a Harvard Egyetemen dolgozó Spisák Sándor is. A tudósok eredményeiket szeptemberben a Nature Medicine tudományos folyóiratban jelentették meg.

        A leggyakoribb daganatok első tünetei

        Magyarországon a halálozási okok második helyén a daganatos megbetegedések állnak. Évente több mint 70 ezer új daganatos beteget fedeznek fel. A leggyakoribb és a legpusztítóbb daganat még mindig a tüdőrák. Férfiaknál a prosztata-, és a fej-nyaki rákos betegségei, míg nőknél a vastagbélrák, a tüdőrák valamint az emlőrák száma mutat némi emelkedést. A leggyakoribb daganatok első tünetei>>

        A leggyakoribb daganatok első tünetei - Jelnyelvi verzió>>

        (MTI)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Gasztroparézis

        Dr. Felszeghy Enikő

        Az étkezési szokások megváltoztatása mellett milyen kezelés jöhet szóba?

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Civilizációs betegség? A halálos ítélet? - Tévhitek a rákról

        Ma még sokan úgy tekintenek a rákra, hogy egyenlő a halálos ítélettel. A negatív hiedelmek erősebbek, mint a daganatos betegségekkel kapcsolatos tudás. A gyógyuláshoz is hozzájárul, ha a betegséggel kapcsolatos tudásunk nem a tévhitekre épül.

        Marfan-szindróma: extrém hosszú végtagok

        A Marfan-szindróma nagyon ritka kórkép, tízezer ember közül mindössze egyet érint. Genetikai eredetű, veleszületett kromoszómahibán alapul. A leírások szerint több híres emberről is feltételezik, hogy ebben a betegségben szenvedett, így Paganiniről vagy Lincoln elnökről is vannak ilyen feljegyzések.

        Daganatos betegségre utaló laboreredmények

        Bár alapvetően az adott szervre jellegzetes tumormarkerek segítik a daganatok diagnosztizálását, ezek értékelése sem mindig könnyű. Sokszor észlelhető magasabb tumormarkerszint gyulladás esetén is, ilyenkor az emelkedett érték nem több százszorosa-ezerszerese a normál értéknek. Nem minden tumormarker egy szerv daganatára jellegzetes csak, így előfordul, hogy nehéz beazonosítani a kiinduló szervet.

        Mi a Parkinson-kór?

        A Parkinson-kór közel 200 évvel ezelőtti első leírása óta a kutatók mára felderítették a hátterében álló rendellenességek legtöbbjét. A betegség genetikai és környezeti tényezők kombinációjának eredménye, jelenleg utóbbiak szerepe tűnik nagyobbnak.

        Kulcs a genomikai kutatásokhoz

        A modern genetikai felfedező alapkutatásokhoz nyújt segítséget a Debreceni Egyetem Lendület kutatócsoportjának módszertani tanulmánya, amelyet a rangos tudományos szaklapban, a Genome Research-ben publikáltak.

        Miért öregszenek egyesek korábban? Kutatás

        Olyan génváltozatra bukkantak brit és holland kutatók, amely megmagyarázhatja, miért öregszenek egyes emberek korábban, mint mások; a felfedezés az öregedéssel összefüggő betegségek, ráktípusok megértéséhez is közelebb visz.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.