• Emberközpontú egészségpolitikát! - Látlelet 2013

        Szerző:
        WEBBeteg

        Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer helyzetét, a betegellátás színvonalát és biztonságát alapvetően az elmúlt évtizedek szinte folyamatos belpolitikai mellőzöttsége, alulfinanszírozottsága határozza meg.

        A szakmai és tudományos szervezetek – így a Magyar Orvosi Kamara is – mindhiába fogalmazták meg tényeken alapuló kifogásaikat és aggodalmaikat, tettek sorozatos javaslatokat, azok érdemben hatástalanok, az ágazat pedig háttérbeszorított maradt. - A Magyar Orvosi Kamara közleménye.
         
        2010-től több kormányzati intézkedés is e helyzet megváltoztatását célozta, célozza. A fiatal orvosgeneráció, a rezidensek jövedelmi helyzetét hivatott jelentősen javítani az az ösztöndíj rendszer, amely a szakorvossá válásig kíséri és támogatja a szerződéses feltételeket vállalókat.
         
        2012-ben és az idei évben is béremelésre kerül sor, minek következtében számos területen lényegesen javul a gyógyítók bérpoziciója, a járó- és fekvőbeteg ellátásban dolgozó szakorvosok bére ezen intézkedések következtében közel bruttó 110.000,-Ft-tal emelkedik, ami átlagosan 30%-os növekedést jelent. Ugyanakkor a továbbiakban ígért és várt egzisztencia-javító intézkedések, a komplett életpálya terv bevezetése, és ekképpen a munkavállalók sorsának kiszámíthatóvá tétele még mindig váratnak magukra. Az ország számos helyén önkormányzati tulajdonban, gazdasági társaságként működtetett járóbeteg szakellátó intézmények dolgozói pedig – minden korábbi érvelés és tiltakozás dacára – ismét kimaradnak a béremelésből csakúgy, mint a teljes alapellátás. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy a praxisoknak juttatott átlag 70 000,- Forintból nemhogy béremelésre nem futja, de sok helyütt még a praxisok gazdasági egyensúlyának megteremtésére sem elegendő.
        Hirdetések
         
        A Magyar Orvosi Kamara Területi Szervezeteinek Tanácsa részletesen elemezte a gyógyítás, és a benne dolgozók helyzetét, kilátásait az ország különböző területein, illetve az egyes szakmákban és munkaterületeken. Ennek nyomán megállapítható, hogy az orvoshiány jelentős, minek következtében:
         
        • Számos helyen továbbra sem tudják megoldani a szabályos munkaszervezést, a kötelező pihenőidők kiadását;
        • Az orvosok kifejezetten negatív diszkriminációként élik meg, hogy az ügyeleti, túlmunkájuk díjazását továbbra sem a munka törvénykönyve szerint biztosított munkavállalói jogok szerint, hanem egy lényegesen alacsonyabb szinten befagyasztott bérből számítják, ami havi szinten több tízezer forintos nettó keresetveszteséget jelent;
        • Jelentős a ki nem vett szabadságok aránya, egyes helyeken meghaladja a 30%-ot. Ennek oka a helyettesítés megoldatlansága;
        • Az adminisztrációs terhek folyamatos és sokszor értelmetlennek, feleslegesnek tűnő növekedése a betegellátásra fordítható időt tovább csökkenti;
        • Mindez együttesen folyamatosan növekvő túlterhelést eredményez, ami a munka minőségének rovására mehet, a betegellátás biztonságát veszélyezteti, megkérdőjelezve a pihent orvoshoz való alapjogot.
        • Mindennek következtében általános jelenségként szembesülünk a deprimáltsággal, apátiával, a kiégettséggel. A rossz munkakörülmények a jövedelmi differenciák mellett, sőt lassan azt meghaladva járulnak hozzá az egyes orvosok pályaelhagyási, illetve emigrációs szándékához.

        Ellátás és egészségügyi szolgáltatás – kinek, mikor jár?


        Aki rendelkezik TAJ kártyával, még nem biztos, hogy biztosított, így nem szerezhet jogosultságot a társadalombiztosítás ellátásaira. Tehát hiába van születésünk óta a tárcánkban a kártya, ha nem vagyunk jogosultak, mert például nem fizetik utánunk a járulékot, vagy nem jelentettük be a változásokat. Ellátás és egészségügyi szolgáltatás – kinek, mikor jár?>>

        A Magyar Orvosi Kamara részletesen elemezte az utolsó három év azonos időszakának migrációs tendenciáit. Az adatoki alapján minden területen – így a szakképzetlenek, a szakorvosok, és külön vizsgáltan az adott évben friss diplomások között is – lassú, de továbbra is folyamatos növekedés érzékelhető. A kamara folyamatosan hangsúlyozza, hogy a jól képzett szakorvosi középgenerációt érő veszteségek, illetve az átgondolatlan nyugdíjrendelet okozta bizonytalanság következtében a gyógyító és oktató munkával felhagyó nagytapasztalatú, idősebb orvosok nélkülözése komoly minőségromlással fenyeget az orvos-, és különösen a szakorvosképzés területén. Az érintettek ezzel kapcsolatos véleményüket a következőképpen fogalmazzák:

        „Az oktatók terheinek folyamatos növekedése, a kutatási lehetőségek szűkülése, a nagy pályázatokból eddig elérhető források drasztikus csökkenése, a kritikus bérhelyzet szinte megoldhatatlan feladat elé állítja az egyetemek vezetését.
         
        Az oktatói, kutatói utánpótlás egyre nehezebben biztosítható. Az a kormányzati szándék, mely szerint a hazai felsőoktatást Európa egyik legversenyképesebb szegmensévé kívánja fejleszteni, az ehhez szükséges feltételek biztosítása nélkül nehezen képzelhető el. A rektori konferencia menetrend szerint megfogalmazza kéréseit. Jelenleg segélykiáltásként hangzott el, hogy a 2012-es évi kötelező ígérvények sem teljesültek, és "a felsőoktatási intézmények jó, ha a nyári vizsgaidőszak befejezéséig megőrzik működőképességüket". Az állami egyetemek versenyhelyzetbe szorítása és a saját bevételnövekedés iránti presszionált ösztönzés egyre fokozódó ellentmondást szül és szemben áll a költségvetési források folyamatos szűkülésével.”

        TAJ kártya: mikor, hogyan, mennyiért?


        Szeretné tudni, milyen procedúra előzi meg a TAJ kártya kiváltását? Mi történik, ha elveszíti? Most minden kérdésére választ adunk. TAJ kártya: mikor, hogyan, mennyiért?>>
        A nagy tapasztalattal bíró, jól képzett szakorvosok egyre növekvő hiánya az orvosvezetői karban is komoly gondokat okoz. Egy-egy szakterület, kórházi osztály vezetése nagy felelősséget, komoly szakmai gyakorlatot igénylő összetett feladat. Az utóbbi években egyre inkább megfigyelhető, hogy megfelelő jelöltek hiányában a korábbiakban természetes elvárásként megfogalmazott kvalitásokkal és szakmai gyakorlati idővel nem rendelkezők kerülnek osztályvezető főorvosi pozícióba, ami szintén hozzájárulhat beosztottaik képzésbeli előmenetelének meggyengüléséhez.
         
        Ebből a szempontból is különösen nehéz a helyzet a sürgősségi betegellátó osztályokon, ahol még a speciális jártasságot és látásmódot igénylő szakképesítéssel bíró orvosok léte is ritkaság, magyarán a sürgősségi szakorvosok száma még messziről sem közelíti meg az elvárható minimumot. Következésképpen az első lépcsős, sürgősségi betegfogadás területén kényszerűségből szakképzetlen, illetve a területbe egyáltalán nem vágó szakképesítéssel rendelkező orvosok nagy tömege dolgozik. Így az ilyen egységektől szakmailag elvárt, felgyorsuló betegellátás helyett sok esetben éppen a sürgős ellátásra szorulók időfaktorának veszélyes mértékű növekedése figyelhető meg.
         
        "Üdvözlendő és támogatandó az egészségügyi kormányzat által ismételten fókuszba helyezett népegészségügyi megközelítés, a felvázolt népegészségügyi programok. Ennek jelentőségét nem lehet elégszer hangsúlyozni. Ugyanakkor kötelességünk felhívni a figyelmet arra, hogy a betegségmegelőzés és a betegségfelderítés területén eredményes munka kizárólag jól, anyagilag biztonságos körülmények között működő, motivált alapellátással képzelhető el. Ez pedig jelenleg sajnos messze nem biztosított!" -áll a közleményben.
         
        A háziorvosi, házigyermekorvosi, alapellátó fogorvosi kar mintegy tízezer főre tehető közösségében mára olyan mértékű az elöregedés, illetve a hiány, hogy még a mindennapok feladatait is alig képes ellátni. Ráadásul a praxisok gazdasági szempontból egyértelműen veszteségesek, azok gazdasági egyensúlyát a vállalkozó orvosok egyéb területen végzett túlmunkával kénytelenek biztosítani, és ilyen módon a közfinanszírozott közellátást saját magánbevételükből támogatni. A szakellátásban sajnálatos módon mára megváltoztathatatlan tényként elkönyvelt várólisták nemcsak a kellő időben történő diagnosztizálás és gyógyítás lehetőségét veszélyeztetik, de következményes módon „visszatorlódást” okozva továbbnövelik az alapellátásra háruló terhet. Egyre jellemzőbb, hogy a betegek a szükségesnél később, és súlyosabb állapotban kerülnek kórházi kezelésre, ahonnan viszont a szakmailag indokoltnál korábban bocsátják el őket, ezzel nem egyszer megoldhatatlan feladat elé állítva a háziorvost.
         
        Jól látható hogy a mintegy 1500-ra tehető nyugdíj koron túl dolgozó háziorvos utánpótlását az évi 80 rezidens még akkor is képtelen lenne megoldani, ha az egyéb feltételek maradéktalanul vonzóvá tennék e pályát. Sajnálatos, de teljesen érthető módon ezt az érintettek is érzékelik, és közülük egyre többen „eveznek csendesebb vizekre” egy-egy külhoni praxis ellátására váltva, ami természetesen tovább fokozza a hiányt és a maradók terheit.
         

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        A német szövetségi egészségügyi miniszter minap a Német Orvosi Kamara éves nagygyűlésén elmondott hosszú, elemző beszédében (kiemelt belpolitikai esemény!) hangsúlyosan két problémára fókuszált, az ún. ageing-re, azaz az idősödésre és az abból következő növekvő egészségügyi ellátási igényre, valamint az egyre fenyegetőbb mértékű orvoshiányra. E kihívásokkal  hazánk is szembesül, és a döntéshozók felelőssége mindent elkövetni azért, hogy a magyar orvoskar ne a gazdagabb, nagyobb országok azonos gondjainak megoldását szolgálja, hanem az itthoniakét.
         
        Fentiekre tekintettel, és azokból következően a Magyar Orvosi Kamara felelősségét  a következőket kívánja leszögezni:
         
        • Az egészségügy nem pénztemető, hanem gazdaságilag is - korábban szakértői szinten kimutatott mértékű - hasznot hozó, nemzetstratégia jelentőségű ágazat. Haladéktalan döntéshozói, politikai és következményes gazdasági paradigmaváltásra van szükség ennek elismerése érdekében.
        • E paradigmaváltás jegyében be kell látni és vezérgondolattá kell tenni, hogy a gyógyítás alapvetően és elsősorban emberközpontú, nem pedig gazdasági érdekektől vezérelt megközelítést és döntéshozatalt igényel.
        • Magyarország közismerten nem magas nemzeti össztermékének (GDP) alig több mint 4%-a – melyet jelenleg az egészségügyi közfinanszírozásra fordítanak – eleve lehetetlenné teszi a jelen írásban megfogalmazott gondok orvoslását, stabil, biztonságos és korszerű gyógyító rendszer működtetését. Európai átlagban kétszer ennyit, de még a V4 átlagában is másfélszer ennyit fordítanak erre éves viszonylatban. Örvendetes, hogy Magyarország kilábalni látszik válságos gazdasági helyzetéből, és ezen felbátorodva a kamara szorgalmazza, hogy a Kormány az 1. pontban hangsúlyozott gondolati paradigmaváltás jegyében haladéktalan gazdasági lépéseket tegyen a biztonságos gyógyítás alapvető feltételeinek biztosítása érdekében.
        • Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programban leírtaknak megfelelően a pedagógusok és a kormánytisztviselők, rendőrök, katonák életpálya tervének megalkotása és bevezetése mellett az egészségügyben, a már 11 éve kidolgozott, orvosi életpálya bevezetése is halaszthatatlan!

        A Magyar Orvosi Kamara közleménye


        "A 2013-ra bejelentett egészségügyi béremelés, illetően napvilágot látott sajtóhírek és nyilatkozatok kapcsán a Magyar Orvosi Kamara ezúton hívja fel a közvélemény figyelmét arra, hogy:

        1.) Az egészségügyi alapellátásban dolgozó mintegy 30 ezer ember (háziorvos, házi gyermekorvos, alapellátó fogorvos és a praxisaikban tevékenykedő szakdolgozói kar) sem 2012-ben, sem pedig - az eddig megismerhető tervezetek alapján - 2013-ben nem részesült, és nem részesül béremelésben!

        2.) 2012. november 1-től a háziorvosi praxisok átlagosan 70.000,-Ft-os bevételnövekményt kaptak kártyapénz-emelés formájában, a fogorvosi praxisok pedig ennek a felét sem. Sokadszor, de – úgy látszik – még mindig nem elégszer szögezzük le, hogy ez nem béremelés! Ezt az összeget elsősorban és túlnyomórészt a hosszú évek óta folyamatosan veszteségesre finanszírozott, az egészségügyi közellátás frontvonalában nélkülözhetetlen munkát végző praxisok szükségszerű gazdasági egyensúlyba hozására fordítódik, béremelésre nem, vagy csak alig-alig jut belőle.

        3.) Ha és amennyiben az említett havi 70.000,-Ft bevétel teljes egészében béremelésre fordítható lenne, úgy az a kötelezően levonandó közterhek után egy alapellátó szakorvos számára ideális esetben sem nyújthatna havi 25.000,-Ft bruttó béremelésnél többet, a szakdolgozóknak pedig alig bruttó 10.000,-Ft-t. Összevetésül csak annyit, hogy ugyanezen időszakban a járó- és fekvőbeteg ellátásban dolgozó szakorvosok jelentős része összesen közel bruttó 110.000,-Ft garantált béremelésben részesül."

        (Magyar Orvosi Kamara)

         

         

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Gyümölcsök és puffadás

        Dr. Hidvégi Edit

        Súlyos szövődményekkel járhat a fel nem ismert fruktózintolerancia.

        Elindult Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázat!

        2016. december 20-án ünnepélyes sajtótájékoztató keretében indították el hivatalosan Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázatot az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalban. A helyszín nem véletlen: a hivatal harmadjára támogatja a nemes versengést, amelynek célja, hogy az emberséges és szakmailag is elhivatott gyógyítókra, a példaértékű orvos-beteg kapcsolatokra és a háziorvosok kitartó, szolgálatkész munkájára irányítsa a szélesebb nyilvánosság figyelmét.

        Önkéntes orvosok végeznek vizsgálatokat Erdélyben

        Október 4. és 9. között ismét Erdélyben végez vizsgálatokat a Nemzetközi Gyerekmentő Szolgálat (NGYSZ) önkéntes orvos csapata - tájékoztatta az MTI-t a szervezet.

        Ki nyerte meg Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázatot 2014-ben?

        Zombor Gábor egészségügyi államtitkár és Balogh Sándor/ OTH/ OALI/ a zsűri elnöke átadták Az év praxisa a Kárpát-medencében díjait a hazai és a határon túli háziorvosoknak és munkatársainak az Emberi Erőforrás Minisztérium Arany János utcai épületében.

        Ugye önnek is van egy története?

        Finisben Az év praxisa a Kárpát medencében pályázat!

        A fiatalabb orvosok kitettek leginkább a betegek agressziójának

        Az orvosok 13 százaléka szerint kifejezetten gyakori, hogy a mindennapi tevékenység során a betegek jogi szempontból támadóan, fenyegetőzően lépnek fel a szakemberekkel szemben.

        Az elégedett betegek szívesebben értékelik az orvosukat az interneten

        Az orvosok népszerűsége és a róluk írt online értékelések közötti összefüggést mutatta ki egy felmérés.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.