• Gyakrabban járnak magánorvoshoz és patikába az egészségpénztár tagok

        Szerző:
        WEBBeteg

        Habár az egészségpénztár kártya terhére vásárolt termékek körét a gyógyszerek vezetik, a tagok közül többen, rendszeresen vesznek igénybe magánfinanszírozású egészségügyi ellátást – derült ki a Szinapszis Kft. kutatásából, melyet a cég az OTP Egészségpénztár felkéréséből végzett a pénzintézet tagjai között.

        Egészségpénztári tagság = magasabb szintű egészségügyi ellátás

        A témához kapcsolódó attitűdök vizsgálata alapján érdemes megjegyezni, hogy az egészségpénztár tagok percepcionálisan is összekapcsolják a tagságot a magasabb szintű egészségügyi ellátással, hiszen háromnegyedük érzi úgy, hogy befizetéseik révén lehetőségük nyílik az emeltebb, minőségi ellátás igénybevételére is.

        Havi gyakorisággal mérve a megkérdezett egészségpénztári tagok több mint 40 százaléka szokott igénybe venni költségtérítéses egészségügyi szolgáltatásokat, és jellemzőbb ennek előfordulása a nők, fiatalabbak, felsősokú végzettséggel és magasabb jövedelemmel rendelkezők, valamint abudapestiek és községben élők körében.

        Hirdetések

        Hálapénz-fehérítés egészségpénztárral?

        A költségtérítéses vizsgálatokat rendszeresen igénybe vevőket leginkább a magasabb szintű ellátás elérhetőségének lehetősége motiválja, de második helyen említik a várólisták elkerülésének előnyét is.

        A kutatás rámutatott, hogy a magánszolgáltatókhoz forduló OTP Egészségpénztár tagok közel ötven százaléka véli úgy, szívesebben fizet előre ismert nagyságú összeget egy egészségügyi szolgáltatásért, mint hálapénzt. A megkérdezett tagok 48 százalékát az motiválja a fizetős szolgáltatások igénybevétele során, hogy így kiszámítható, fix összegű a díjszabás.

        A középkorú tagokat elsősorban a rugalmasabb rendelés, a várólisták elkerülése ösztönzi a költségtérítéses formák igénybevételére, míg a legfiatalabbakat a magas szintű kiszolgálás. A paraszolvencia „kifehérítése” minden korosztály számára fontos, míg a budapesti lakosok valamivel magasabb arányban emelték ki.

        A kártya terhére igénybe vett fizetős egészségügyi szolgáltatások sorát a fogászat vezeti, amelyért - néhány kivételtől eltekintve - már szinte minden tag fizetett számlája terhére. A népszerűségi lista második helyén a szemészet (70%) áll, de sokan vesznek igénybe ilyen módon nőgyógyászati (26%) vagy bőrgyógyászati (24%) vizsgálatokat is.

        A felmérésből egyébként kiderül, hogy mindössze az egészségpénztár tagok fele van tisztában azzal, hogy az ügyfelek önállóan is kezdeményezhetik a pénzintézet és orvos közötti szerződéses kapcsolat kialakítását. Ez a lehetőség abban az esetben lehet különösen kedvező az ügyfél számára, ha a pénztártag által preferált orvosnak egyelőre nincs ilyen kapcsolata a kérdéses intézménnyel, viszont a tag a jövőben számlája terhére szeretné kiegyenlíteni az igénybe vett egészségügyi szolgáltatást.

        A pénztár tagok gyakrabban járnak magánorvoshoz és patikába

        Az OTP Egészségpénztár tagjai körében mért eredmények elemzésének egy másik dimenzióját jelenti, ha azokat általános lakossági eredményekkel vetjük össze. A Szinapszis Kft. 2011-ben hasonló kutatási módszerrel, hasonló demográfiai jellemzőkkel bíró célcsoporton több alkalommal végzett megkérdezéseket, amelyek célja a laikusok havi szintű, egészségügyi költési szokásainak vizsgálata volt. Ezen felmérések alapján az általános lakosság körében átlagosan 15-20 százalék körül alakul a magánorvosi ellátást rendszeresen igénybe vevők aránya, amelyhez viszonyítva az egészségpénztár tagok körében mért (korábbiakban említett) több mint 40 százalék mintegy kétszeres arányt mutat!

        A kutatásról


        A felmérést a Szinapszis Kft. készítette 2012 júniusában, online kérdőíves módszerrel, az OTP Egészségpénztári tagjai körében. A mintaszám 409 fő, a résztvevők átlagos életkora 43 év. A minta nem reprezentatív, régió és településtípus szerinti összetétele vegyes. A kitöltők között a nők aránya valamivel magasabb, iskolázottságukat tekintve pedig főként közép- vagy felsőfokú végzettséggel rendelkeznek. A válaszadók körében egyenlő arányban oszlanak meg a tagok abból a szempontból, hogy befizetéseiket önállóan vagy munkáltatóval közösen finanszírozzák illetve kizárólag a munkáltatótól kapják.

        Jelentős különbség van az ilyen módon kifizetett összeg nagyságában is, amely a pénztártagok körében havonta átlagosan 5.200 forint, míg a teljes lakosságon belül közel 15.000 forint körül alakul. Mindez részben arra is enged következtetni, hogy a kártya terhére az egészségpénztár tagok jellemzően gyakrabban és kisebb összegű szolgáltatásokat vesznek inkább igénybe. (Ez természetesen nem zárja ki azt, hogy egyéb, nem a kártya terhére történő magánellátást nem vesznek még igénybe a tagok, de az jól látható, hogy inkább az alacsonyabb összegű kifizetések jelennek ilyen módon meg.)

        A pénztári tagok egyébként patikában is gyakrabban fordulnak meg, mint az átlag lakosság, hiszen 35 százalékuk havonta többször, további 38 százalékuk havonta egyszer biztosan betér, míg a hasonló korú, átlagos lakosság körében ezek az arányok rendre 12 és 27 százalék. További érdekesség, hogy ez utóbbi célcsoportban a nők és férfiak patikába járási gyakorisága jelentősen eltér (a hölgyek javára), ezzel szemben a pénztártagok esetén kiegyenlített a nemek aránya, a tagsággal rendelkező urak is közel hasonló arányban fordulnak meg a gyógyszertárban, mint hölgytársaik. 

        Az egészségpénztári tagsággal járó előnyök érzékelését egyébként az is mutatja, hogy az ügyfelek közel 70 százaléka várhatóan akkor is fizetné (önerőből) a hozzájárulást, ha azt munkáltatója megszüntetné.

        (Szinapszis Kft.)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Itt nem számít a kapcsolatrendszer és a pénz

        Napjainkban több millió magyar ember él országhatárainkon kívül - kalandot keresnek, szerencsét próbálnak vagy egyszerűen csak belekényszerülnek. Néhány évvel ezelőtt a WEBBeteg.hu egykori orvosszakértője is úgy döntött, hogy inkább egy olyan országban nyújt segítséget, ahol a kapcsolatrendszer és a pénz helyett a tehetség és az elvégzett munka számít. Gondolatok a hazai oktatási rendszerről, az egészségügyről és a magyarok megítéléséről - beszélgetés Dr. Csuth Ágnessel.

        Az oltásellenes mozgalom érvei és a valódi válaszok - Tények és tévhitek

        Az oltások az orvostudomány egyik legnagyobb vívmányai, ennek ellenére sokan ellenzik azokat. Felnőttkorban a mi döntésünk, hogy beoltatjuk-e magunkat egy-egy betegség ellen, azonban súlyosabb a felelősségünk, ha a gyermekeink vakcinázásáról döntünk. Olvassa el a gyakori tévhiteket, és szabaduljon meg a kételyektől!

        Országjelentés: az összes halálozás egynegyede elkerülhető lett volna!

        A szív- és érrendszeri betegségek tartoznak hazánkban a fő halálokok közé, ezek hátterében pedig olyan rizikófaktorok vannak, mint a dohányzás, elhízás és a túlzott alkoholfogyasztás. A daganatos megbetegedések a dobogó második fokára kerültek.

        Hatszáz milliárddal többet költenek az egészségügyre, mint 2010-ben

        A kormány 2010-hez képest 600 milliárd forinttal többet költ egészségügyre, és csökkent a várólisták hossza - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének szerdai százhalombattai kerekasztal-beszélgetése előtti sajtótájékoztatón.

        Ezekre a változásokra számítson, ha orvoshoz megy 2013-ban

        A biztosított köteles fizetni, ha olyan ellátást vesz igénybe, amelyre nem jogosult; a patikus egy évre visszamenőleg lekérheti, hogy milyen gyógyszereket szedtünk; a TAJ-kártyánkat pedig ezentúl szigorúbban ellenőrzik – a többi közt ezekre a változásokra számíthatunk, ha az újévben egészségügyi ellátásra szorulunk

        Vizsgálat nélkül nincs diagnózis

        Nem ítélte sürgős esetnek és meg sem vizsgálta a beteget egy orvos egy hétvégi ügyeletben Szekszárdon. Az esetről a fiatal szülei értesítették a Tolnai Népújság nevű megyei lapot.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.