• Dr. Papp István: A betegek mosolya többet ér, mint egy plecsni

        Szerző:
        WEBBeteg

        A legnehezebb körülmények és a végtelen kétségbeesés és pánik között utolsó mentsvárként dolgoznak magyar orvosok a világ minden táján. Munkájukat leggyakrabban valamilyen misszió keretében, teljesen ingyen végzik, a katasztrófák és menekülttáborok világában egyetlen reményként a bajbajutottak számára. Dr. Papp István gyermekgyógyász már több, mint 10 misszióban vett részt, s így 100 napnál is többet töltött katasztrófa sújtott, vagy háborús övezetben.

        Értelmetlen halálok, természeti katasztrófák, káosz, pánik és félelem – nem éppen olyan szituációk, amikor bárki a legjobban tudna teljesíteni. Magyar orvosok azonban évről-évre nekivágnak, akár egyik napról a másikra is olyan katasztrófa sújtotta területeknek, ahol már szinte alig van remény. Mégis az ő munkájuknak köszönhetően ezek a szerencsétlenül járt emberek életébe újra visszatér a hit, ami sokszor még a gyógyszereknél is erősebb gyógyító erő.

        – Koszovói háború, Indiai földrengés, Irán, újra India, Katrina hurrikán, Szudán, Libanon, Pakisztán, Sri Lankai földrengés … – sorolja azon országok szinte végeláthatatlan listáját dr. Papp István, ahova jóérzésű ember csak akkor tenné be a lábát, ha nagyon muszáj. Az eredetileg csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvos azonban önként jelentkezett azokba a missziókba, ahol olyan szerencsétlenül járt emberek élnek, akiknek más esélyük nincs a túlélésre. Ha csörög a telefonja, már tudja, azonnal indulni kell, s lehet, hogy 24 óra múlva már egy másik ország betegein fog segíteni.

        Hirdetések

        – Az első misszióm egyből a Koszovói háborúba vezetett, ahol a Magyar Speciális Mentőkkel egy albániai táborban a koszovói menekülteket láttuk el. Az az élmény máig megemészthetetlen maradt. Ugyanis míg a természet pusztításaival meg lehet békélni, azzal sosem tudtam, hogy az ember hogy tud még a természetnél is nagyobb károkat okozni – kezdte a most 56 éves orvos, aki az első elrettentő példa után sem vesztette el a gyógyításba vetett hitét. A háborús övezet után már a Baptista Szeretetszolgálattal négy földrengés, illetve hurrikán okozta pusztítással nézett szembe, s segített a szerencsétlenül járt embereken.

        Ha az első 24-48 órában érkezik a csapat, akkor nem csak a gyógyításban, hanem a túlélők felkutatásában is részt kell vennie a magyar mentőknek. – Ilyenkor a kutyákat és a csapattagokat is mi, orvosok látjuk el, a lakosságot viszont nem, mert elsődleges feladatunk az életmentés. A katasztrófa utáni 5-7. napon már a túlélők egészségügyi ellátásában szoktunk részt venni, de vettem már részt olyan misszióban is, ahol a szerencsétlenség után hetekkel már kórházi körülmények között tudtunk dolgozni – magyarázta a gyermekgyógyász.

        Nem lehet mindenkin segíteni

        Mint mondja, ilyenkor nem csak a betegeké, de sokszor még a saját életük is veszélybe kerülhet. Ivóvíz és élelem gyakorta ugyanis annyi van náluk, amit Magyarországról vinni tudnak. – Kötszert, gyógyszert, infúziókat, defibrillátort, sátrakat, feszítővágókat és gyakorlatilag mindent maguknak kell vinni ilyen helyzetben, hiszen nem tudhatjuk, hogy egy katasztrófa után mi maradt épen. A kasmíri földrengéskor például láttunk olyat, hogy a rokonok 4 nap és 4 éjszaka hozták le a hegyről egy sérült hozzátartozójukat, hogy lássuk el. A katasztrófa medicina alapja viszont az, hogy bármennyi is a halott, és bármilyen nehéz is, de tudnunk kell, hogy mindenkin nem lehet segíteni. Ha olyan beteggel találkozunk, aki valószínűleg meg fog halni, inkább csak fájdalomcsillapítást használunk, és a többi, még menthető betegre fordítjuk az energiákat. Ezt meg kell tanulni, a szabályokat be kell tartani, s az segít át a lelkiismereti problémákon is – folytatta Papp István.

        A katasztrófa tehát nem csak azoknak katasztrófa, akik megélik, hanem, azoknak is, akik segíteni próbálnak. Papp István szerint azonban az, hogy ott tevékenyen dolgoznak, segít feldolgozni és elfogadni az ott látottakat. – Bár ez meglepő lehet ilyen helyzetben, de jó emlékek is maradnak szép számmal. Az első bevetésemen például egy 5 napos csecsemőt hoztak elénk, akinek bőrfertőzése volt. A felnőtt szakorvosok azt hitték, hogy csak hámlik a baba bőre, ám én gyermekorvosként tudtam, hogy sokkal nagyobb a baj. Jó arra gondolni, hogy az a baba ma 13 éves és nélkülem nem szaladgálhatna a kortársaival. De ugyanígy emlékszem egy nénire is, akit az indiai földrengés után, több órás megfeszített munkával hoztunk a felszínre. A katasztrófa utáni első pár napban ugyanis az életmentés is a feladatunk – folytatta a doktor, akinek jó emlékből sokkal több adatott meg, mint rosszból.

        Magyar orvosok a világ minden táján: Dr. Kovács Ildikó


        Dr. Kovács Ildikó, belgyógyász-háziorvost sosem vonzotta sem a háború, sem a katasztrófa, mára mégis több misszióban is részt vett. – Az egyetem alatt még Afrikába vágytam, ott szerettem volna orvosként dolgozni, de már rég tudom, hogy Ázsiában van a helyem. A romantikus elképzeléseket azonban hamar felváltotta a rideg valóság: a naponta ellátásra váró több száz beteg, s az ellátásukhoz szükséges feltételek gyakorlatilag teljes hiánya. Dr. Kovács Ildikó: Láttam a társaim halálát>>

        – Pakisztánban terepen dolgoztunk, s az időjárás miatt nem tudtunk helikopterrel visszamenni a táborba. Egy katona engedély nélkül egy teherautóval lehozott minket a hegyről. A rendszámot bekente sárral, hogy le ne bukjon. Velünk 8 órát autózott, majd 8-at vissza, hogy a reggeli sorakozóra visszaérjen – mesélte Papp István, hozzátéve: az ilyen elismerések többet érnek számára, mint bármelyik „plecsni”, pedig az évek alatt  nem csak jó emlékből, hanem kitüntetésből is összeszedett jó párat.

        Mint mondja, az ilyen fajta gyógyítás a szenvedélye, szerves része a mindennapoknak, erre az életstílusra az egész családja berendezkedett. Két fia közül a kisebbik már Indonéziában is segített a földrengés után. – Figyelem a híreket, s ha valami történik, már várom, hogy csörögjön a telefon – mondta az orvos.

        (WEBBeteg - Kósa-Boda Veronika, újságíró)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Látászavar, szédülés?

        Dr. Kapocsi Judit

        A kezeletlen vagy rosszul beállított magas vérnyomás szövődményei is lehetnek.

        Tanácsok demens betegek gondozásához

        A demens betegek ellátása komoly feladat mind a család, mind az egészségügyi és a szociális ellátórendszer, tehát a társadalom számára is. Az állapot egyénileg is változó gyorsaságú leépüléses folyamat – és itt a hangsúly a folyamat szón van. Összeszedtünk néhány hasznos tanácsot azoknak a hozzátartozóknak, akik demens beteget ápolnak.

        Ezeket a tüneteket nem szabad félvállról venni

        Fiatalabb korban az egészségügyi ismeretek és panaszok csak nagyon kevéssé foglalkoztatnak bárkit is. Pedig rengeteg ok van arra, hogy ne csak az idősebbek figyeljenek jobban egészségükre - következzenek azok a tünetek, amik mellett nem szabad szó nélkül elmenni.

        Egyetlen fecni akár életet is menthet

        Amikor belépünk egy rendelőbe, és elmondjuk a panaszainkat, a „milyen gyógyszereket szed” vagy az „érzékeny-e valamilyen készítményre” mondatok az első kérdések között szoktak szerepelni, amit kezelőorvosunk nekünk szegez. Sajnálatos módon ezen a ponton gyakran megakad a beszélgetés, a hatékony kezelési terv felállítása pedig szertefoszlik.

        A biológiai terápia szerepe a gyógyításban

        A biológiai terápia célzott kezelés, ami azt jelenti, hogy a gyulladásos folyamatot vagy a daganatos sejtek szaporodását a sejtszintű biokémiai vagy biológiai folyamatok egy meghatározott pontján gátolja.

        A gyógyszereken túl - Az orvos figyelmének gyógyító ereje

        Nemrégiben bebizonyosodott, hogy nemcsak a gyógyszerek képesek csökkenteni a betegek fájdalmát, de a bizalomgerjesztő orvosi jelenlét is. Dr. Vaskó Péter, a Budai Kardioközpont szakembere a szakértelem és az empátia jelentőségéről beszélt.

        A betegek gyógyulása az orvos életkorától is függ

        A fiatalabb orvosok gyakrabban javasolnak gyógyszeres kezelést - a legújabb gyógyszerek felírásával - , míg idősebb kollégáik inkább a megfelelő étrendet, rendszeres testmozgást és a dohányzás abbahagyását ajánlják gyakrabban pácienseik figyelmébe – állapították meg olasz orvosok, amikor a betegeik ellátása és a kezelőorvos életkora közötti összefüggéseket vizsgálták.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • Hirdetések
      • Partnereink hírei
        A hiperhidrózis egy kellemetlen egészségügyi probléma, amire van hatékony orvosi megoldás.
        Gyakorisága a kor előrehaladtával nő, de bármely életkorban kialakulhat.
      • Orvos válaszol
      • Infografika és videó
      • Hirdetések
      • Szavazás

        Korábbi szavazások