• Veszélyes önkísérletek az orvoslás szolgálatában

        Szerző:
        WEBBeteg

        Az elmélet próbája a gyakorlat, de az orvoslás történetében olykor előfordult, hogy a bizonyító értékű kísérlet elvégzésére nem akadt önkéntes kísérleti alany.

        Magad, uram, ha szolgád nincsen! – tartja a közmondás, ezért aztán sok kutató önkísérlettel próbálta bebizonyítani elméletének igazát. Tény és való, az elmúlt idők orvosi önkísérletei az emberiség javát szolgálták, mégis, ha bepillantunk a kulisszák mögé, számos bizarr dologra, hátborzongató részletre és furcsa emberi motivációra bukkanhatunk. Ezek közül szeretnénk néhányat az olvasóval megismertetni.

        Hirdetések

        Mindent az orvostudomány érdekében

        • A XX. század elején Almroth Edward Wright húszezer alkalommal szúrta meg önmagát, hogy az így nyert vérminta segítségével ellenőrizhesse az elölt tífusz oltóanyagnak, a szervezet ellenálló képességére gyakorolt hatását. Noha ennyiszer nem is, de Weiner Karl Landsteiner is szorgalmasan szurkálta saját, illetve munkatársai ujjbegyét, mígnem végre sikerült felfedeznie az emberi fő vércsoportokat.
        • A fakír természetű, bátor önkísérletezők között nagydíjat érdemelne Werner Froßmann, aki 1929-ben, az intézeti ebédszünetet kihasználva, a karvénáján keresztül egy hólyagkatétert vezetett fel saját szívébe. A kísérlet eredményességét dokumentálandó, munkatársai segítségével röntgenfelvételt készített, melyen jól látszott a katéter vége a pitvarban.

        Az intézetvezető azonban nemigen értékelte beosztottja ebédszünetben gyakorolt kutatói önszorgalmát, és nem is maradt el a főnöki letolás,  miszerint: „Ez a cirkuszi produkció egyáltalán nem méltó egy orvoshoz”. Ezért a „cirkuszi produkcióért”, azaz a szívkatéterezés területén végzett úttörő munkásságáért,Froßmann 1956-ban megosztott Nobel-díjat kapott.

        • Bátorságért nem ment a szomszédba Jan Purkinje sem. Az 1800-as évek elején a különböző hatóanyagok adagolásának és farmakológiai hatásának ismerete még gyermekcipőben járt. Ezen okok miatt a prágai egyetemen, Purkinje különböző gyógyszerekkel – beleértve a szívszer digitáliszt és a nadragulya hatóanyagát (extractum belladonae) – önkísérleteket folytatott. A digitálisz okozta súlyos tüneteit, életveszélyes szívritmuszavarát utólag precíz pontossággal, írásban rögzítette a cseh élettanász.

        Veszélyes kísérletek a fájdalomcsillapítás érdekében

        Az emberiségnek mindig is régi vágya volt a testi kín legyőzése, azaz a fájdalomcsillapítás, ezért különösen sokan kísérleteztek magukon altató, kábító, fájdalomcsillapító szerekkel.

        • 1846-ban egy fogorvos, William Morton önmagán tapasztalta meg az éterbelélegzés fájdalomcsillapító hatását. Ezzel az eljárással ő végezte el az első fájdalommentes foghúzást Bostonban.
        • 1847-ben James Simpson hosszas önkísérletezéssel igazolta a kloroform fájdalomcsillapító hatását. Miután az aneszteziológia eme korai úttörői kezdetben nem ismerhették az általuk vizsgált szerek helyes adagolását, önkísérleteik utólag egyáltalán nem tekinthetők veszélytelen beavatkozásoknak.
        • A következő történet szinte horrorfilmbe illő. 1896-ban egy német sebész, August Bier a kokainos gerincérzéstelenítéssel kísérletezett. Bier először asszisztensi segítséggel, saját magán próbálta ki módszerét, de a beavatkozás asszisztense ügyetlensége miatt nem sikerült. Ezután a két kutató szerepet cserélt.

        Ezúttal Bier végzett el gerinccsapolást a munkatársán, és hogy a fájdalommentességről valósan meggyőződhessen, kollégáját késsel szurkálta, kalapáccsal ütögette, kihuzigálta szeméremszőrzetét, majd végezetül alaposan összepréselte annak heréit. A sikeres kísérlet után a kutatópáros - az elszenvedett traumákkal mit sem törődve - baráti egyetértésben vacsorázni indult.
         

        • Még neurológus korában Sigmund Freud is előszeretettel önkísérletezett a kokainnal. Az átélt élményektől el volt ragadtatva. Egy alkalommal elhatározta, hogy morfinista barátját a kokain segítségével leszoktatja szenvedélybetegségéről. A kezelés részben eredményesnek bizonyult. De csak részben. A barát valóban felhagyott a morfiummal, viszont a kúra során rákapott a kokainra. Ez esetben is igaz a mondás: „A kezelés nem lehet veszélyesebb a betegségnél”.
        • Voltak, akik tudományos célból veszélyes és fájdalmas fizikai behatásnak vetették alá saját szervezetüket. A 20. század elején John Haldane a légzést, a test gázfogyasztását, a mélytengeri búvárok egészségügyi állapotát vizsgálta. Számos alkalommal, dekompressziós kamrába zárva, saját magán tesztelte a különböző gázszintek fiziológiai hatását.

        Önkísérletei alaposan megviselték szervezetét, oxigénmérgezést kapott, amitől rendszeresen rohamai voltak, sőt a hirtelen nyomásváltozástól kilyukadt a dobhártyája is. Azonban szerzett betegségei ellenére sem vesztette el humorérzékét: - „Ha lyukas a dobhártyánk, ki lehet fújni a dohányfüstöt a fülünkön, aminek a társasági életben komoly haszna van” – mondta egy alkalommal barátainak.

        • Niels Finsen dán orvost viszont a fény gyógyhatása érdekelte. Nagy intenzitású fénnyel sugározta be saját bőrét. Kísérletei során többször súlyos bőrleégést szenvedett, de végül sikeresen kidolgozta a széníveslámpa-kezelést, amellyel a későbbiekben eredményesen gyógyította a bőrtuberkulózist. 1903-ban Nobel-díjat kapott, és a „fotobiológia atyjaként” vált ismertté.

        A  fertőző betegségek önveszélyes kísérletei

        A baktériumok, a fertőző betegségek kutatásának történetében is rábukkanhatunk önveszélyes kísérletekre, amelyek közül nem egy tragédiávalvégződött.

        • John Hunter a gonorrhoea kóreredetét, lefolyását kutatva, egy betegétől nyert gennyel megfertőzte saját húgycsövét. Néhány hét múlva megjelentek nála a jellegzetes kankós tünetek, de akkor még nem tudta, hogy betege nem csak kankóban, hanem szifiliszben is szenvedett. Hunter 1793-ban, szifiliszes önfertőzésének késői szövődményében hunyt el.
        • 1885-ben a perui orvostanhallgató, Daniel Carrion egy Verruga peruana nevű betegségben szenvedő vérével oltatta be magát. Kísérletével a vasútépítő munkásokat tizedelő, úgynevezett Oroya-láz kórokozóját akarta azonosítani. Carrion belehalt betegségébe. Ma is nemzeti hősként tisztelik; állítólag még a perui pénzre is rákerült a képmása, sőt még egy labdarúgóstadiont is elneveztek róla, amely gesztus a latin-amerikaiaknál a tiszteletadás egyik netovábbja.
        • Arra is akad példa, amikor az önfertőzést, a kutatók közötti szakmai vita, sőt személyes ellenszenv motiválta. 1892-ben a 79 éves Max Pettenkofer professzor, tudományos vitába keveredett Robert Kochkal, a korszerű tudományos bakteriológia megalapítójával. Koch ekkortájt fedezte fel a kolera kórokozóját, - a koleravibriót. Pettenkoffer úgy vélte, hogy a vibrió önmagában nem elegendő a betegség kiváltásához, ezért különösebb szorongás nélkül nagyot kortyolt a vibriót tartalmazó tápoldatból. Szerencséje volt, mert erős gyomorsavtúltengése miatt a lenyelt kórokozók többsége elpusztult, így csak enyhe hasmenés alakult ki nála.
        • Valószínűleg főnökével szembeni dac és személyes ellenszenv késztette Armauer Hansent is arra, hogy leprás váladékkal oltassa be magát. Főnöke ugyanis a leprát nem fertőző, hanem örökletes kórnak tartotta. Hansen sikeresen túlélte kísérletét, és később azonosította a lepra kórokozóját is.

        A család besegít - vagy mégsem ?

        A mindenre elszánt kísérletezők olykor közvetlen szeretteiket is bevonták a kutatómunkába. A „kloroformos” Simpson tevékenysége kifejezetten „családi kisvállalkozás” lehetett, hiszen a hatóanyagot családtagjain is számos alkalommal kipróbálta.

        Néhány hazai példa

        Ne feledkezzünk meg a hazai kísérletezőkről sem. Közülük a leghíresebb Meduna László, aki 1934-ben olajos kámfort injekciózott be önmagának, majd ezzel az eljárással eredményesen kezelt bizonyos pszichiátriai kórképben szenvedő betegeket.

        • Végezetül, egyes híradások szerint a 60-as években egy hazai orvos házaspár szeretkezés közben szorgalmasan méregette egymás vérnyomását, hogy végre szabatos módon fényt deríthessenek arra: milyen összefüggés van a szex és a vérnyomás-emelkedés között.

        Hiába, na! Az eredményes kutatáshoz kitartó munka, teljes önfeláldozás és hideg fej szükségeltetik.

        (WEBBeteg - Dr. Nagy László)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Mennyit tud a vitaminhiány tüneteiről? Tudásteszt

        Hiánybetegségek akkor alakulhatnak ki, ha a szervezet kevesebb vitaminhoz, nyomelemhez jut, mint amennyire szüksége van. Egészséges életmód mellett ennek veszélye csekély, ám mai rohanó és stresszes világunkban bárkivel előfordulhat, hogy túlhajszolja magát, kimerül, és szervezete tartalékai nem elegendőek a vitaminigény fedezésére. Ön tudja, milyen tünetekkel járnak a hiánybetegségek?

        A vaspótlás lépcsőfokai

        Mire a vashiány diagnosztizálásra kerül, gyakran hosszú idő telik el, mivel a tüneteket a beteg legtöbbször másnak tudja be. Pedig, ha nem kezelik még idejében, úgy a hiány egyre fokozottá válik, mely komolyabb kezelést igényel. Hogy melyek a vaspótlás lépcsőfokai, azt dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosnője válaszolta meg.

        Hogyan válthatja ki családtagja gyógyszereit az e-recept bevezetése után?

        Nem jár el jogszerűen az a patika, amelyik nem ad ki papír alapú vényre vagy a felírási igazolásra egy gyógyszert a beteg hozzátartozójának - hangsúlyozta a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke.

        Az orvostudomány csodái - Különleges történetek az óévből

        Összegyűjtöttünk, néhányat 2009 orvosi "csodáiból". Az óévben jónéhány olyan különleges eset történt, amely még a páciensek kezelőorvosait is meglepte.

        Nanotechnológia a gyógyászatban

        A technológiai fejlődésnek köszönhetően a modern fizika számos újítása közül nem egy az egészségügy területén is felhasználható, melynek egyik szemléletes példáját a nanotechnológia jelenti.

        Táplálkozástudományi mesterszak indul Debrecenben

        A világon mindenhol ismert és elterjedt táplálkozástudomány felsőfokú oktatását itthon a rossz fogyasztói kultúra és a romló népegészségügyi adatok is indokolják. A Debreceni Egyetemen felismerték a képzés hiánypótló szerepét, így hároméves előkészítés után Magyarországon elsőként náluk indul táplálkozástudományi mesterszak, a 2009/2010-es tanévben.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA