• Genetikai okok a hosszú életre?

        Szerző:
        WEBBeteg

        Gének olyan mintázatát azonosították tudósok, amely minden korábbinál nagyobb pontossággal mondja meg, hogy ki éri meg századik születésnapját - még akkor is, ha más génjei betegségekre hajlamosítanak.

        A Bostoni Egyetem kutatóinak a Science tudományos folyóiratban pénteken megjelenő tanulmányából kiderül, hogy ki számíthat hosszú életre. A tudósok egyben kétségeket fogalmaznak meg a forgalomban lévő, betegségekre való hajlamot vizsgáló géntesztek pontossága felől, és azt állítják: az ő eljárásuk a legmegbízhatóbb.

        Hirdetések

        Már korábban is számos kutatócsoport azonosított rendkívül magas életkorral összefüggő génmintázatokat (genetikai markereket), Paola Sebastini és Thomas Perls viszont - meggyőződésük szerint - az eddigi legpontosabb tesztet alkották meg.

         Megtalálták a hosszú élet titkát? Akár 25 évvel is tovább élhetnénk?
        Amerikai kutatók olyan gyógyszert tesztelnek embereken, amely 25 évvel meghosszabbítaná mindenki életét. Férgeknél, egereknél és az élesztőgombánál bevált a szer. Eredmények az elkövetkező hónapokban várhatók. Több mint száz éve foglalkozik az orvostudomány azzal, hogy meghosszabbítsa az emberi életet, és tetemes sikereket könyvelhet el. Míg a 19. században még csupán 45 év volt egy nő várható élettartama, mára ez elérte a 85 évet, tehát csaknem megkétszereződött. Megtalálták a hosszú élet titkát? Akár 25 évvel is tovább élhetnénk? >>

        A két tudós több mint ezer százéves vagy afeletti embert vizsgált meg, majd a mintákat 1200 más személy génjeivel vetette össze, hogy a teljes emberi genetikai állományra, a genomra kiterjedő asszociációs vizsgálat (Genome-wide association study, GWAS) segítségével gének olyan mintázatára bukkanjanak, amelyek gyakorta előfordulnak magas korúaknál. A kutatók meglepetésére a legtovább élő embereknek a rövidebb ideig élőkhöz hasonló, betegségekre hajlamosító génjei voltak, a hosszú élet lehetőségét rejtő gének azonban a jelek szerint felülírták ezek hatását.

        "Sokan kérdezik, ki akar száz évig élni? A korhoz kötődő betegségek mindegyikéről azt gondolják, hogy a halál előszobája, pedig ez nem igaz" - fejtette ki Perls. A kutatás során 150 gén 19 mintázatát azonosították, ezek 77 százalékos biztonsággal szolgálnak információval arról, hogy ki érhet meg rendkívül magas kort.

        A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták: ezeknek a géneknek a megléte nem jelent szabad utat a dohányzáshoz, az iváshoz és a túl sok evéshez. A bostoni szakemberek nem tervezik, hogy piacra dobják a hosszú élet DNS-tesztjét, de dolgoznak olyan ingyenes portál kialakításán, amely lehetővé teszi ennek felhasználását. Napjainkban minden hatezer emberből egy éri meg századik születésnapját, a 110-et pedig hétmillióból egy.

        (MTI)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Kiégés szindróma

        Dr. Balogh Katalin

        Azokat sújtja, akik munkájuk során társadalmi segítő funkciót látnak el.

        Mi az a divertikulózis?

        Dr. Mármarosi István

        Mi utalhat a vastagbél falán kitüremkedő képletek jelenlétére?

        Szelénpótlás, de hogyan?

        Mára a szelén egyike lett a leginkább tanulmányozott mikroelemeknek, mivel számos élettani folyamatban bizonyították fontos szerepét. Közvetlen vagy közvetett módon, de a szelénhiány számos betegség kialakulásában vagy kórképének súlyosbodásában játszik szerepet. De hogyan pótolhatjuk?

        A túl sok munka szabálytalan szívritmust okozhat

        Egy új brit tanulmány eredménye szerint az elhúzódó munkavégzés nemcsak kimerítő, hanem egy gyakori és potenciálisan veszélyes betegség kockázatát is növeli.

        Az elhízáshoz vezető okok

        Bár a testtömeg kialakulásában genetikai hatások is szerepelnek, a többletsúly oka az, hogy a bevitt kalória nagyobb, mint a felhasznált kalória. Ha Ön több kalóriát vesz fel, mint amennyit lead, akkor a szervezete zsír formájában tárolni fogja a felesleges kalóriamennyiséget.

        Hogyan hat a ginzeng az immunrendszerre? A tudományos vizsgálatok eredményei

        A ginzeng kedvező hatásáról gyakran hallani manapság. Sokan azonban nincsenek tisztában azzal, hogy melyik növény is ez pontosan, mit érdemes tudni róla, és mikor érdemes alkalmazni.

        Ginzeng és férfi szexuális problémák - Nézzük a tudományos oldalról!

        A ginzeng szexuális jellegű problémákra, köztük a merevedési zavarokra gyakorolt lehetséges előnyös hatásaival már több tudományos kutatás is foglalkozott: teljesen egyértelmű bizonyítékot még nem sikerült találni, a legtöbb vizsgálat azonban egy javasolható alternatív kezelésként tekint a ginzeng alkalmazására.

        Nobel-díj - A cirkadián ritmus kutatásáért három amerikai tudós kapja az orvosi elismerést

        A cirkadián ritmust, azaz a "napi biológiai órát" szabályozó molekuláris mechanizmus kutatásáért három amerikai tudós kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat - jelentették be a Karolinska Intézetben Stockholmban.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA