• Több orvosi műhiba kerül nyilvánosságra

        Szerző:
        WEBBeteg

        A kórházba kerülő betegek két ezrelékét érinti valamilyen műhiba. Az esetek fele a műtőkben fordul elő. Ez az arány az utóbbi időben nem mutat növekedést, csak a nyilvánosságra került esetek száma emelkedett.

        A korábban csak szűk körben ismertté vált orvosi műhibákról az információrobbanás révén manapság bárki értesülhet. Ezért válthatott ki világméretű felháborodást, hogy tavaly év végén egy johannesburgi kórházban - „pácienscsere” miatt - mindkét lábát amputálták egy kétéves kislánynak.

        Hirdetések

        Az is bejárta a világsajtót, hogy egy Rhode Island-i (Egyesült Államok) kórház műtőibe az igazgató térfigyelő kamerákat szereltetett, mert két év alatt öt betegnek távolították el valamilyen ép szervét.

          Felmérés a magyar lakosság körében


        A magyar felnőtt lakosság 64 százaléka gondolja úgy, hogy az orvos is ember és ezért természetes, ha néha hibázik. A megkérdezettek 30 százalék szerint ugyanakkor orvosként nem lehet hibázni, hiszen emberéletekről van szó – derül ki a Szinapszis Kft., a WEBBeteg megbízásából készített felméréséből. A többség tehát egyetért azzal a tétellel, hogy csak az nem hibázik, aki nem is dolgozik. Az orvosi műhibát elfogadók és elutasítók arányaiban nemre, régióra, vagy településtípusra tekintettel nem tapasztalható szignifikáns különbség.Orvosi műhibák: természetes jelenség, vagy elítélendő?>>
        Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) fejlett országokra kiterjedő statisztikái szerint a kórházakba kerülő betegek két ezrelékét sújtja valamilyen műhiba, úgy, hogy mintegy felük sebészeti műtőkben fordul elő. Németországban évente hozzávetőleg 157 000 orvosi műhibát követnek el, jelentős arányban műtökben.

        Ez utóbbit erősen vitatja Hartung Bauer, a német sebésztársaság főtitkára: érvelése szerint a „sebészeti malőr hatása hamar megmutatkozik, a belgyógyászati hibákra ezzel szemben sokkal ritkábban derül fény”.

        A sebészek esetében sem mindig egyértelmű a műhiba, hiszen például egy operáció utáni sebfertőzésről nehéz bizonyítani, hogy a páciens eredendő génhibája, a benne lévő baktérium vagy vírus okozta-e, vagy pedig az operáló személyzet higiéniai hiányosságának a következménye.

        A műhibák aránya évtizedek óta nem változik, ezer páciensből általában ketten emelnek panaszt. Karin Pukk-Haevenstam professzorasszony a svéd Karolinska Egyetemen 1997 óta másfélmillió műhibát elemzett, és az ő kutatásai is igazolják ezt az adatot. Mivel a gyógyító tevékenység egyre szélesedik a világon, az arány szinten maradásával együtt is az esetek száma egyre nő.

        A műhibákkal kapcsolatos tájékoztatás és ügyintézés viszont mára már kiterjedt rendszerré duzzadt. A WHO szerint ennek kedvező következménye, hogy a gyógyintézmények gondosabban ügyelnek a nyilvánosság számára is láthatóvá vált munkájukra.

        Ellenben negatív kísérőjelenség, hogy a műhibákért kérhető minél magasabb anyagi - kevésbé erkölcsi - kártérítés lebonyolítására jogi irodák szerveződtek.

        Egyeztetik a feladatlistát

        A biztosítók - saját érdekeik szerint - hol az egyik, hol a másik fél oldalára állnak. A kártérítés megítélése sem egységes, sőt az egyes országokban érvényesülő joggyakorlat szerint igen eltérő lehet. Szélsőséges esetekben a vita koholt vádakban, illetve hamis gyógyítási adatokban csúcsosodik ki.

        A gyógyításra felesküdött orvosok a maguk részéről igyekeznek olyan, elsősorban a páciensek érdekeit szolgáló eljárásokat alkalmazni, amelyekkel esetleg elejét lehet venni a műhibáknak. Az egyik, hogy az operációk előtt felolvassák és írásban rögzítik a nemzetközileg egységesített ellenőrzési listát, hasonlóképpen ahhoz, ahogy az utasszállító gépek pilótáinak egyike indulás előtt felsorolja a teendőket, a másik pedig ellenőrzi a végrehajtást.

        Sebészeti beavatkozások esetén az első vágás előtt, majd a műtét befejezésekor kell a két orvosnak „végigmennie” a feladatlistán.

        Hasonlóan fontos a műhibát jelző-jelentő - angol elnevezése alapján CIRS-nek rövidített - rendszer bevezetése.

        Ezek a cikkek is érdekelhetik Önt

        Lényege, hogy minden műhibagyanús esetről anonim módon, de a körülmények pontos felvázolásával - az intézmény jellegének, a diagnózisnak, a páciens korának és nemének, az operáció módjának, az igénybe vett eszközöknek, a műtét időpontjának a megadásával - egységes formátumú táblázatokat töltenek ki, és azokat eljuttatják a társszervezetekhez.

        A névtelenség kizárja a CIRS-en alapuló feljelentéseket, és mivel azoktól nem kell tartani, a rendszer álszemérmes titkolgatás, szépítgetés nélkül felhívja a figyelmet az előforduló hibákra. Arra is, hogy miként lehet azokat megelőzni.

        (MTI)

        Legutóbb frissült:
        • WEBBeteg.hu
      • Cikkajánló

        Sarcoidosis

        Dr. Lajtos Melinda

        A betegség jelentősége abban áll, hogy kórlefolyása nem jósolható meg.

        Kiurgó pulzus

        Kardioközpont

        Mindenképpen utána kell járni, milyen oka lehet a jelenségnek, majd kezelni.

        Egyre többen mernek perelni egy esetleges műhiba esetén!

        Ami az Egyesült Államokban már mindennapos, Magyarországon még nem rutinszerű. De szakértők bevonásával egyre többen élnek a jogi lehetőségekkel, hogy egy károsult helyzetben a törvény adta lehetőségeken belül peres eljárás során kártalanítást követeljenek a műhiba miatt keletkezett egészségügyi kárért.

        Több mint TestŐr előzetes

        Műtéti műhibák és azok következményei. Mihez van joga a betegnek és mikor jár a kártérítés?
        Quinoa, ördögnyelv, zabpehely és valódi gyümölcs - összetevők az ideális reggelihez. És hogyan készül a fogyókúrás palacsinta? Megmutatjuk!

        Az értelmezhetetlen orvosi rövidítés a beteg életébe is kerülhet

        A napokban bejárta a hír a magyar sajtót, miszerint egy beteg életébe került, hogy nem tudta értelmezni a leletén lévő orvosi rövidítést. Négyévi pereskedés után jogerős az ítélet: a kórház köteles kártérítést fizetni az időközben elhunyt beteg családjának.

        Műhibaper: börtön a nőgyágyásznak - Mi az üzenete az esetnek?

        Jogerősen három év végrehajtandó fogházbüntetésre ítélt a Szegedi Törvényszék egy szentesi orvost, akit halált okozó, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés miatt vontak felelősségre. Tíz éve nem volt ilyen súlyos bírósági ítélet orvos ügyében. A szülész-nőgyógyász szabadulása után még 2 évig biztosan nem gyakorolhatja hivatását.

        Műhibaper: Epeműtét közben halt meg a fiatal nő

        Hosszantartó jobboldali hasi fájdalmak miatt egy 32 éves nőbeteg kivizsgálásra jelentkezett egy vidéki kórházban. A vizsgálatok megállapították, hogy a fájdalmakat, és görcsös rosszulléteket epekövesség okozza. Az orvosok műtét mellett döntöttek, és azt is közölték, hogy a műtétet laparoszkópos technikával fogják végezni.

        Csonttörésből amputáció - Jogesetek elemzése

        Dr. Erdős György orvosi műhibaperekben jártas ügyvéd osztja meg a WEBBeteg olvasóival két tanulságos jogesetét. Hogyan vezetett egy nyílt törés a végtag amputálásához és milyen ijesztő panaszokat okozott egy vakbél műtét utáni kiadós étkezés? Cikkünkből az esetek jogi "eredményét" és elemzését is megtudhatja.

      • Kérje ingyenes cikkértesítőnket! Amennyiben szeretne azonnali értesítést kapni a témában születő új cikkekről, adja meg az e-mail címét. A szolgáltatásról bármikor leiratkozhat.
      • - A MEGBÍZHATÓ WEBPATIKA